Ország-Világ, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-06 / 27. szám
Aki negyedórával anyja halála után született Ann Keating 22 éves bostoni asszony első gyermekének születését várta. Kezelőorvosa tudta, hogy a fiatalasszony szíve meglehetősen rossz állapotban van és ezért figyelmeztette férjét, hogy fokozottan ügyeljen feleségére. John Keating látta, hogy felesége mind nehezebben viseli el az állapotával járó megpróbáltatásokat és ezért amikor Ann rosszulléte gyakoribbá vált, nem ment munkába. Egy alkalommal különös neszt hallott felesége szobájából. Mikor beszaladt, az asszony mozdulatlanul feküdt és kérdésére nem válaszolt. A férj nyomban a mentőkért telefonált, akik a mozdulatlan asszonyt a szülészeti klinikára szállították. Ott éppen Ann Keating kezelőorvosa, dr. Francis Lombardo volt ügyeletes, aki rémülten állapította meg, hogy a szerencsétlen asszony halott. Azonnal a műtőbe vitette az anyát, hogy megkísérelje gyermeke megmentését. Néhány perccel később kezében tartotta az orvos a gyermeket, akit császármetszéssel hozott a világra. — Egy a százezerhez volt az eshetősége annak — mondotta később az orvos —, hogy a kis Stephen Keating életben marad, miután édesanyja percekkel az ő születése előtt már halott volt és így a gyermek vérkeringése, amely még össze volt kötve az anyáéval, negyedórán át szünetelt. A kis árvát azóta különleges melegítő szekrényben ápolják. Remélik, hogy sikeresen átvészeli születésének rendkívüli viszontagságait — írja a Quick című képeslap. (timtár) A NYILMEI Négy éven át kutatott Afrikában egy különös növényféle után egy svájci botanikus, Hans Leuenberger. A kutatásra honfitársa, a Nobeldíjas Reichstein professzor kérte fel. Tudvalevő, hogy a legnagyobb szívorvosságok mérges növényekből származnak: a gyűszűvirágból a digitalis, a Strophantus nevű afrikai vadnövényből a Strophantin. A Nobel-díjat Reichstein 1950-ben kapta, amikor a Strophantuson végzett kísérletei és kutatásai közben kivonatolta abból a Cortisont. Reichstein évekkel ezelőtt egy Kenyában járt botanikustól kapott egy darabkát abból a nyílméregből, amit az afrikaiak tízszerte erősebbnek tartanak minden más nyílméregnél és amit egy Acokanthera nevű növényféléből állítanak elő. Reichstein a kis méregrögből hosszú vizsgálatok után megállapította, hogy a mérget a gyógyszerkutatásban nagy eredményességgel lehetne felhasználni. De semmi adatot nem volt képes megtudni róla, mert annak titkát csak a törzsi mágusok MEG TITKA ismerték és az öregek, akik családi titokként hagyták fiukra. Elmondani róla bármit is, népük elleni árulásnak tartották. Ekkor kérte Reichstein a svájci botanikus segítségét s ezért tartott oly sokáig Leuenbergernek is, míg kétezer kilométeres őserdei bolyongás után Mombasától északra a vadonban megtalálta azt a kis népet, a Wa-Giriama törzset, amely azt a mérget használta nyílvesszőin vadászatokra, főleg nagyvadnál, elefántoknál. Ez a méreg ugyanis óriási tekintélyt is adott a törzsnek; távoltartott tőle minden ellenséget. Először Leuenbergnek sem sikerült semmit megtudni a titokból, hol terem az Acokanthera, és hogyan készül a gyilkos nyílméreg belőle. Később megismerkedett egy törzsi mágussal, Mudatawa-Tuwaval, aki barátságos és igen értelmes ember volt és szeretett elbeszélgetni az európai tudóssal. Megtudta kutatása célját és hogy a keresett növényméregből Európában valószínűleg nagyszerű orvosságot tudnának készíteni. Mindjobban összebarátkoztak, de hosszú ideig ő sem árult el egyetlen szót sem a titokból. Aztán egy éjszaka megtörtént a csoda: a mágus bejött a kutatóhoz és azt mondta: ”Az én fiam magas iskolát végez Mombasában, felvilágosult és haladó gondolkodású fiatalember, és nem óhajtja tőlem majd átvenni a nyílméreg titkát, amint a hagyományok szerint kellene. Te azt mondtad, nálatok, Európában ebből értékes orvosságot lehetne csinálni. Én hozzá akarlak téged ehhez segíteni.« És elindultak, be az őserdőbe. Jó órányira elértek egy tisztásra, ahol gyönyörű liliomok felett és pálmák között kolibrik röpködtek és ahol középen féltucatnyi bokros lombú fa, vagy inkább hatméternyi magasra nőtt törzsű bokorféle állt. Ezek voltak az Acokantherák, amelyek valamelyik részéből a minden nyílméregnél tízszerte erősebb méreg származik. Ha egy madár a fa ágára száll, pillanatokon belül holtan hull alá. Mágus barátjától a botanikus kapott a fa lombjából, ágából, virágának magvából és egy darabkát a gyökeréből — amint azt a Nobeldíjas tudós kérte tőle. Azóta Reichstein professzor kianalizálta a várva várt fő anyagát, a Quabaint, remélve, hogy annak még jelentős szerepe lesz a nagyhatású orvosságok világában. (b) Íme, az eddig féltve őrzött titok: a halálos méreg fái PHENJAN OSZSZK Ünnepi találkozóra gyűltek össze a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság úttörői, szervezetük megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Képünkön, a főváros stadionjában, a háttérben az évfordulót jelző felirat a tribünön ülő úttörők élőképéből rajzolódik ki MAGADAN! KERÜLET, A szovjet rádió külön műsort sugároz a távoli tundrákon és tajgákon élő pásztoroknak, rénszarvastenyésztőknek