Ország-Világ, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-19 / 42. szám

HASONLÓ GONDOKBAN »Olvastam az Ország-Világban a gemzsei fiatalok levelét, akik kultu­rális életük megindításához kérték a szerkesztőség segítségét. Az olva­sóktól érkezett válaszok nemcsak a gemzseieknek mutatnak utat, hanem azoknak a falusiaknak is, akik a gemzseiekhez hasonló körülmények között élnek. A mi gondjaink is azo­nosak az övékhez: az egyetlen mozi jelenti a szórakozást, előadást csak szombaton és vasárnap tartanak, de mindkét napon ugyanazt a filmet játsszák. A fiatalemberek unalmuk­ban kocsmáznak, italoznak s ha fel­öntenek a garatra, verekednek — virtuskodnak. Táncos összejövetelt negyedévenként egyszer tartanak ci­gányzenével, holott a modern tánc­zenét kedveljük. Zenés, táncos esz­presszót vagy éttermet szeretnénk. Panaszunk elhangzott már KISZ- gyűléseken és tanácsüléseken is, de eredménytelenül­ — írják a Nógrád megyei Nőtincs község fiataljai. A KISZ-SZERVEZET SEGÍTSEN! »Mit tennék a gemzsei fiatalok he­lyében? Először is a KISZ tagokból, akik szívükön viselik a kulturális fejlődést és saját bőrükön érzik, mit jelent, hogy hasznos program nélkül pereg a falu fiatalságának élete, kulturális szervezőbizottság­ot hoz­nék létre. A bizottság keresse fel a megyei, a járási és a községi szerve­ket és kérje anyagi és erkölcsi tá­mogatásukat. Véleményem szerint: a KISZ-szervezet legyen a kulturális élet motorja­ — Nagy Erzsébet, Nagyvárad, Románia. HAMBURGER MÚZEUM ZALA­­SZENTGRÓTON »Figyelemmel kisérem és élénk ér­deklődéssel olvasom lapjukban »A titokzatos marabu­ című riportsoro­zatot, melyet Clémens Dux ír. Ebben a cikksorozatban következetesen és állandóan visszatér dr. Hamburger Jenőnek, a Tanácsköztársaság föld­művelésügyi népbiztosának neve. Dr. Hamburger Jenő annak idején Zala­­szentgrót község orvosa volt. Lakó­házában és rendelőjében munkás­mozgalmi múzeumot létesítettünk, amelyben helyet kapott munkásságá­gának anyaga, szobra, halotti maszk­ja, születésétől haláláig terjedő időt felölelő dokumentációs anyag. Jó­magam gyűjtöttem össze azokat Bécstől Moszkváig, közel tízeszten­dős munkával. A Zala megyei párt­­bizottság megbízásából 1956 tavaszán megírtam dr. Hamburger Jenő élet­­történetét is. Az Önök által közölt sorozatban egészen új, általam népi ismert adatokra találok. Nagyon ér­dekelne Clémens Dux személye, ki ő, lehetne-e vele kapcsolatot terem­teni, esetleg dokumentumokat sze­rezni múzeumunk számára? Viszon­zásul mi is készséggel bocsátunk rendelkezésére, kölcsönképpen mú­zeumunk anyagából bármilyen Ham­burger vonatkozású anyagot. Egyéb­ként megemlítem még, hogy úgy dr. Hamburger Jenő, mint özvegyének hamvai az itteni temetőben vannak elhelyezve­. Székelyhídi Vilmos VB. titkár, Zalaszentgrót CJ BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS »Milyen szociális juttatás illeti meg a tbc-s beteget a tsz-eknél?­ — kérdi K. János, Bonyhád. IMS: július 1-től a beteg termelő­szövetkezeti tagok segélyezése a kö­vetkezőképpen történik: ha a ter­melőszövetkezeti tag tbc megbetege­désben szenved és a megbetegedést megelőző két naptári évben kettő­száz munkanapot dolgozott, a ter­melőszövetkezet köteles a betegség ideje alatt — legfeljebb azonban két éven át — betegségi segélyt nyújta­ni. Ennek napi összege a beteg tag előző naptári évben elért egy napi átlagos részesedésének 50—75 száza­léka. A határokon belül a betegségi­segély tényleges mértékét a köz­gyűlés állapítja meg. GYULA BÁCSI HEGEDŰJE »A kassai Szverdlov utca lakói ezermesternek ismerik a 70 éves Vá­rakozó Gyula bácsit. Ez távolról sem véletlen, hanem inkább a sok­évi megszokás eredménye. Gyula bá­csi ugyanis szüntelenül fúr, farag, javít valamit. Ő készítette el azt a kis hegedűt, amely mindössze há­rom és fél centiméter (képünkön). A legnagyobb szerencsétlenség számá­ra, hogy néhány éve hirtelen meg­vakult. Igaz, egyik szemére később visszanyerte látását, így fél szemmel is nagy kedvvel dolgozik. Míg sike­rül egy apró hegedűt megcsinálni öt darab is eltörik. Először domborítja, majd levékonyítja a fát, azután pe­dig a kellő helyen visszahomorítja. Hasonlóképpen készíti a csellót is. A két hangszert egy miniatűr zongora egészíti ki, amelyről az apró billentyű és a pedál sem hiányzik­ — írja Miklós Péter, Kassa, Csehszlovákia. AZ IDŐSEBBEK, MEGGONDOL­­TABBAN VEZETNEK Befolyásolja-e az életkor a bizton­ságos vezetést? — kérdés Szombat­helyi Miklós budapesti olvasónktól érkezett. Válaszol: dr. Horváth Lász­ló, a KPM vasúti és közúti alkal­masságvizsgáló intézet igazgatója: Nem. A vezetők magas életkorát egyáltalán nem sorolhatjuk a bal­esetveszélyt növelő tényezők közé, ezért korhatárral összefüggő megkö­töttséget nem szabunk a vezetői jo­gosítványok kiadásánál. Intézetünkben több száz balesetnél vizsgáltuk meg a szerencsétlenség elkövetőinek életkorát s az eredmé­nyeket matematikai statisztikai mód­szerrel dolgoztuk fel. A végkövet­keztetés: nincs lényeges eltérés a különböző korosztályhoz tartozó bal­esetek előidézői között. A fiatalabb autósok, motorosok úgynevezett információszerző képes­sége ugyan gyorsabb, viszont keve­sebb tapasztalatuk miatt a köz­lekedési helyzetekre nem olyan jól reagálnak, mint az idősebbek. A fia­talabbak érzelmi állapota labilisabb, változóbb, ráadásul nem érett meg­fontolásokra épül. Az életkor önmagában nem látszik szerepet a közlekedési balesetek előidézésében, a döntő az, hogy az idősebb és fiatalabb gépjárművezető, aki az alkalmassági vizsga követel­ményeinek megfelelt — vezetés köz­ben birtokában van-e cselekvőképes­ségének s gondosan betartja-e a köz­lekedési előírásokat. KÜLDEMÉNYEK A TŰZKÁROSULT CSALÁDNAK! Barát Endre a Tűz a tanyán­ című cikke, melyet Nagy Pál és családja tűzesetéről írt, jóleső visszhangot váltott ki olvasóink körében. Jóné­­hányan jelentkeztek, akik a kardos­kúti (a cikkben tévedésből Lovaskút névvel jelent meg) tehenész család­jának ruhaneműt akarnak küldeni, így például Takács Józsefné (Bp. vil­., Dobozi u. 7—9.) családanya, Tükör fiókvezetőnő és nem csupán egyes személyek, de brigádok is, mint a Tanács körúti Röltex Maka­renko brigádja. Levelükből idézzük: »Megrendülve olvastuk Nagy Pálék tragédiáját... Munkahelyünkön az ifjú dolgozókból megalakult­­Maka­renko brigád- ruhadarabokkal és já­tékokkal kívánja segíteni a tizenegy gyermekes családot.. .­A leghelyesebb a küldeményeket egyenesen a tűzkárosult család cl­mére küldeni: Nagy Pál, Kardoskút, Békés megye. A társadalmi segítsé­get, melyben a hősies kis Ilonkát és családját részesítik, szerkesztősé­günk nevében is köszönjük. AZ ORSZÁG-VILÁG VÁLASZOL !^***t?/ d tájhoz, (ekjf Jtéhtz o/uAralfútt khz tensühmhuptkei Omlói -linzit, Tjaiuuzi fuk­ájuj, @uki nápolyi, 'Dtu-ftu OLCSÓ — KIADÓS 26 Qeqjjjezzt f el, hogy az 1967. évi naptárak már kaphatók. Zsebnaptárt minden ízlést , kielégítő választékból­­ vásárolhat!

Next