Ország-Világ, 1966. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-19 / 42. szám
HASONLÓ GONDOKBAN »Olvastam az Ország-Világban a gemzsei fiatalok levelét, akik kulturális életük megindításához kérték a szerkesztőség segítségét. Az olvasóktól érkezett válaszok nemcsak a gemzseieknek mutatnak utat, hanem azoknak a falusiaknak is, akik a gemzseiekhez hasonló körülmények között élnek. A mi gondjaink is azonosak az övékhez: az egyetlen mozi jelenti a szórakozást, előadást csak szombaton és vasárnap tartanak, de mindkét napon ugyanazt a filmet játsszák. A fiatalemberek unalmukban kocsmáznak, italoznak s ha felöntenek a garatra, verekednek — virtuskodnak. Táncos összejövetelt negyedévenként egyszer tartanak cigányzenével, holott a modern tánczenét kedveljük. Zenés, táncos eszpresszót vagy éttermet szeretnénk. Panaszunk elhangzott már KISZ- gyűléseken és tanácsüléseken is, de eredménytelenül — írják a Nógrád megyei Nőtincs község fiataljai. A KISZ-SZERVEZET SEGÍTSEN! »Mit tennék a gemzsei fiatalok helyében? Először is a KISZ tagokból, akik szívükön viselik a kulturális fejlődést és saját bőrükön érzik, mit jelent, hogy hasznos program nélkül pereg a falu fiatalságának élete, kulturális szervezőbizottságot hoznék létre. A bizottság keresse fel a megyei, a járási és a községi szerveket és kérje anyagi és erkölcsi támogatásukat. Véleményem szerint: a KISZ-szervezet legyen a kulturális élet motorja — Nagy Erzsébet, Nagyvárad, Románia. HAMBURGER MÚZEUM ZALASZENTGRÓTON »Figyelemmel kisérem és élénk érdeklődéssel olvasom lapjukban »A titokzatos marabu című riportsorozatot, melyet Clémens Dux ír. Ebben a cikksorozatban következetesen és állandóan visszatér dr. Hamburger Jenőnek, a Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosának neve. Dr. Hamburger Jenő annak idején Zalaszentgrót község orvosa volt. Lakóházában és rendelőjében munkásmozgalmi múzeumot létesítettünk, amelyben helyet kapott munkásságágának anyaga, szobra, halotti maszkja, születésétől haláláig terjedő időt felölelő dokumentációs anyag. Jómagam gyűjtöttem össze azokat Bécstől Moszkváig, közel tízesztendős munkával. A Zala megyei pártbizottság megbízásából 1956 tavaszán megírtam dr. Hamburger Jenő élettörténetét is. Az Önök által közölt sorozatban egészen új, általam népi ismert adatokra találok. Nagyon érdekelne Clémens Dux személye, ki ő, lehetne-e vele kapcsolatot teremteni, esetleg dokumentumokat szerezni múzeumunk számára? Viszonzásul mi is készséggel bocsátunk rendelkezésére, kölcsönképpen múzeumunk anyagából bármilyen Hamburger vonatkozású anyagot. Egyébként megemlítem még, hogy úgy dr. Hamburger Jenő, mint özvegyének hamvai az itteni temetőben vannak elhelyezve. Székelyhídi Vilmos VB. titkár, Zalaszentgrót CJ BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS »Milyen szociális juttatás illeti meg a tbc-s beteget a tsz-eknél? — kérdi K. János, Bonyhád. IMS: július 1-től a beteg termelőszövetkezeti tagok segélyezése a következőképpen történik: ha a termelőszövetkezeti tag tbc megbetegedésben szenved és a megbetegedést megelőző két naptári évben kettőszáz munkanapot dolgozott, a termelőszövetkezet köteles a betegség ideje alatt — legfeljebb azonban két éven át — betegségi segélyt nyújtani. Ennek napi összege a beteg tag előző naptári évben elért egy napi átlagos részesedésének 50—75 százaléka. A határokon belül a betegségisegély tényleges mértékét a közgyűlés állapítja meg. GYULA BÁCSI HEGEDŰJE »A kassai Szverdlov utca lakói ezermesternek ismerik a 70 éves Várakozó Gyula bácsit. Ez távolról sem véletlen, hanem inkább a sokévi megszokás eredménye. Gyula bácsi ugyanis szüntelenül fúr, farag, javít valamit. Ő készítette el azt a kis hegedűt, amely mindössze három és fél centiméter (képünkön). A legnagyobb szerencsétlenség számára, hogy néhány éve hirtelen megvakult. Igaz, egyik szemére később visszanyerte látását, így fél szemmel is nagy kedvvel dolgozik. Míg sikerül egy apró hegedűt megcsinálni öt darab is eltörik. Először domborítja, majd levékonyítja a fát, azután pedig a kellő helyen visszahomorítja. Hasonlóképpen készíti a csellót is. A két hangszert egy miniatűr zongora egészíti ki, amelyről az apró billentyű és a pedál sem hiányzik — írja Miklós Péter, Kassa, Csehszlovákia. AZ IDŐSEBBEK, MEGGONDOLTABBAN VEZETNEK Befolyásolja-e az életkor a biztonságos vezetést? — kérdés Szombathelyi Miklós budapesti olvasónktól érkezett. Válaszol: dr. Horváth László, a KPM vasúti és közúti alkalmasságvizsgáló intézet igazgatója: Nem. A vezetők magas életkorát egyáltalán nem sorolhatjuk a balesetveszélyt növelő tényezők közé, ezért korhatárral összefüggő megkötöttséget nem szabunk a vezetői jogosítványok kiadásánál. Intézetünkben több száz balesetnél vizsgáltuk meg a szerencsétlenség elkövetőinek életkorát s az eredményeket matematikai statisztikai módszerrel dolgoztuk fel. A végkövetkeztetés: nincs lényeges eltérés a különböző korosztályhoz tartozó balesetek előidézői között. A fiatalabb autósok, motorosok úgynevezett információszerző képessége ugyan gyorsabb, viszont kevesebb tapasztalatuk miatt a közlekedési helyzetekre nem olyan jól reagálnak, mint az idősebbek. A fiatalabbak érzelmi állapota labilisabb, változóbb, ráadásul nem érett megfontolásokra épül. Az életkor önmagában nem látszik szerepet a közlekedési balesetek előidézésében, a döntő az, hogy az idősebb és fiatalabb gépjárművezető, aki az alkalmassági vizsga követelményeinek megfelelt — vezetés közben birtokában van-e cselekvőképességének s gondosan betartja-e a közlekedési előírásokat. KÜLDEMÉNYEK A TŰZKÁROSULT CSALÁDNAK! Barát Endre a Tűz a tanyán című cikke, melyet Nagy Pál és családja tűzesetéről írt, jóleső visszhangot váltott ki olvasóink körében. Jónéhányan jelentkeztek, akik a kardoskúti (a cikkben tévedésből Lovaskút névvel jelent meg) tehenész családjának ruhaneműt akarnak küldeni, így például Takács Józsefné (Bp. vil., Dobozi u. 7—9.) családanya, Tükör fiókvezetőnő és nem csupán egyes személyek, de brigádok is, mint a Tanács körúti Röltex Makarenko brigádja. Levelükből idézzük: »Megrendülve olvastuk Nagy Pálék tragédiáját... Munkahelyünkön az ifjú dolgozókból megalakultMakarenko brigád- ruhadarabokkal és játékokkal kívánja segíteni a tizenegy gyermekes családot.. .A leghelyesebb a küldeményeket egyenesen a tűzkárosult család clmére küldeni: Nagy Pál, Kardoskút, Békés megye. A társadalmi segítséget, melyben a hősies kis Ilonkát és családját részesítik, szerkesztőségünk nevében is köszönjük. AZ ORSZÁG-VILÁG VÁLASZOL !^***t?/ d tájhoz, (ekjf Jtéhtz o/uAralfútt khz tensühmhuptkei Omlói -linzit, Tjaiuuzi fukájuj, @uki nápolyi, 'Dtu-ftu OLCSÓ — KIADÓS 26 Qeqjjjezzt f el, hogy az 1967. évi naptárak már kaphatók. Zsebnaptárt minden ízlést , kielégítő választékból vásárolhat!