Ország-Világ, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-29 / 13. szám
jen, amit mi majd a szovjet nézőknek feliratozni fogunk. Ez a film tehát legalább hat, vagy hét nyelvű lesz. És olyannyira az igazság bemutatására törekszünk, hogy még a forgatókönyv végleges elkészítése előtt mintegy negyven utazást teszünk a különböző európai országokba, meghallgatjuk az embereket, akik részt vettek a háborúban, vagy átélték azt, magnetofonszalagra rögzítjük élményeiket és impresszióikat és forgatókönyvíróink, Jurij Bondarev, Oszkar Kurganov és Jurij Ozerov ennek alapján készítik majd el filmünk irodalmi alapját. Ozerov professzor elképzelései szerint, a film két alapvető síkon játszódik. Először is a legfelsőbb hadvezetés szintjén, az államfők szobáiban, a vezérkarok csúcsértekezletein, másrészt pedig a világ egyszerű emberei, a városok, falvak hétköznapi lakosainak és életének síkján. A háborút tehát elvi elképzeléseiben és gyakorlati következményeiben egyidejűleg ábrázoljuk. Teljesen tisztában vagyunk vele, hogy ez, a maga nemében, egyedülálló vállalkozás, amelyre még nem volt példa a filmtörténetben. Az amerikaiak világsikerű „Leghosszabb nap”-ja nagyszerű munka, igyekezett maximális mértékben objektív lenni, de nem a háborúról, hanem a háború egy — bár kétségtelenül nagyjelentőségű — akciójáról szólt, a normandiai partraszállásról. Mi azonban a fasizmus igazi vereségének történetét kívánjuk elkészíteni. Természetes, hogy a már három éve folyó előkészületek során szinte a háború valamennyi részvevőjével kooperáltunk. Zsukov, Rokoszovszkij, Konyev marsallok és a szovjet hadvezetés még tíz igen magasrangú parancsnoka nemcsak tanácsadónk, de részben szerzőtársunk is: valamenynyien rendelkezésre bocsátották emlékirataikat, amelyeknek túlnyomó többsége még semmilyen fórumon sem látott napvilágot. Ozerov professzor felkereste a náci hadvezetés ma még élő tábornokait, például Guderiant, Von Mannsteint, halála előtt többször beszélgetett Von Paulus-szal, továbbá kapcsolatot keresett Montgomery marsallal és most van folyamatban Eisenhower tábornak egy eddig még meg nem jelent, háborúról szóló, vallomáskötetének megszerzése. Erre azért van szükség, mert filmünkben igen nagy szerepet kapnak a Szicíliában harcolt amerikai hadseregek akciói. Hosszú hónapok óta folynak a maszkpróbák is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Európa legjobb színészeit szeretnénk bevonni filmünk forgatásába. Az már véglegesen eldőlt, hogy Zsukov marsallt Mihail Uljanov, Rokoszovszkijt Vladlen Davidov fogja alakítani, és nagyon valószínű, hogy Sztálin szerepét végülis a ma már világhírű Szergo Zahariadze alakítja majd. Egy előkészítő csoportunk most utazott a demokratikus Berlinbe, ahol Erwin Geschonnecket próbálják meg Hitler maszkjába bújtatni, egy másik forgatócsoportunk pedig Angliában és Franciaországban keres szereplőket Churchill és Pétain marsallok megszemélyesítőjére. Persze, egy ilyen filmről órák hosszat lehetne mesélni, s a már eddig öszszegyűlt anyag kisebb fajta könyvtárra rúg. Díszlettervezőnk Vlagyimir Ragotkin, a kitűnő festőművész például egymaga több mint huszonegy vastag kötetet írt tele gyöngy betűivel és ötven vázlatfüzetet töltött meg Skicceivel és több mint ötszáz tempera- és vízfesték tervet készített a forgatások várható színhelyeiről. Ami Magyarországot illeti, úgy tervezzük, hogy egy körülbelül 15 —20 perces részben számolunk be Budapest ostromáról, Steinmetz kapitány megöletéséről, a székesfehérvári csatáról és sok más dologról, amit éppen most keresünk, most állítunk össze. Terveink szerint ez év november végén, decemberében dolgozunk majd Magyarországon, hiszen filmünk első része jövő év végére, a Vörös Hadsereg fennállásának 50. évfordulójára kell hogy elkészüljön. Mi nem szeretjük a nagy jelzőket, bombasztikus szavakat, most mégis azt kell mondanunk, hogy talán beleértve a „Háború és Béké”-t is, az „Európa felszabadítása” lesz az eddigi legnagyobb szabású szovjet film, amely valaha is készült. Költségvetésünk előreláthatólag a „Háború és Béke” költségeinek másfélszeresére rúg, s a sztereofonikus 70 milliméteres, Eastman-colour színes film összesen két, két és fél esztendeig készül majd. Nos, egyelőre ennyit, a mi terveinkről és egy búcsúszót a Magyar Filmgyártó Vállalat nemzetközi stúdiójáról. Nagyszerűen tudunk együttműködni és talán még soha sehol sem kaptunk olyan alapos és beható segítséget az előkészítés munkájához, mint éppen itt, a magyar szakemberektől. Most még csak hat ember beszélget a dolgozószobában. De az egyre szaporodó vázlatok, leírások és tervek már ott magasodnak az asztalon. És a mai megbeszélésből néhány hónap múlva világraszóló film születik majd, valóban páratlan az egész filmtörténetben ... Fenyves György Vlagyimir Bogatkin festőművésznek, a film díszlettervezőjének egyik vázlata a már elkészült félezer közül, a filmben ezen a ponton fogják elérni a Budán harcoló szovjet csapatok a Duna-partot Vlagyimir Bogatkin budapesti díszlettervet készít... (Bojár Sándor felv.) 23