Ország-Világ, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-23 / 20. szám
NESZEBAR a késő délutáni utca a roston sülő kebabcseta kesernyés, füstös pecsenyeillatában úszik. Találkozik itt Neszebarban a régi hagyomány és az új, modern építészet. Néhány kilométernyire innen, a tengerparton megkezdték egy szupermodern üdülőtelep építését. Először, 1960 elején, harminc hotel épült meg 2500 fekvőhellyel és tíz étterem 3500 személy étkeztetésére. Mostanáig már hatvanöt hotel készült el, utcákkal, parkokkal, sportpályákkal, rafináltan kellemes szórakozóhelyekkel. Az építők terve: 1970-re harmincezer ágyat, 1980-re pedig ötvenezer ágyat biztosítani szállodáikban az üdülők tömegeinek. Ez azt jelenti, hogy teljesen beépítik a Burgaszig terjedő, mintegy 30 kilométeres tengerpartot. A campingerőket már most három tábor várja jól felszerelt, csinos kis faházakkal. Az üdülőhelyekhez egyenes autóbusz-, vonat- és repülőjáratok vezetnek Szófiából. A külföldiek is nagyon megszerették a bolgár tengerpartot, s akik eltöltenek ezen a tájon egy-két hetet, mindig visszakivánkoznak. Az itt üdülő külföldiek körülbelül hatvan százaléka a szocialista országokból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, s az NDK-ból érkezik. De sok a nyugatnémet, svájci, sőt angol vendég. Az idén Neszebar környékén és a Napos-parton 200-200 fős turnusokban 2500 magyar turista üdülhet a két társasutazási hivatal megbeszélésének eredményeként. Több száz éves fejlődése során sok változáson ment át Neszebar. Városukra büszkék voltak a templomot építő gazdagok, a tengerből élő szegény halásfotek is. De ami most itt épül, arra joggal büszkélkedhet egy egész nemzet. S a büszkeségen túl nagyszerűen profitál a szépséges tengerpartból a vidék lakossága. Neszebar polgárai a korábbi esztendőkben meglehetősen nehéz körülmények között tengették életüket. A bolgár kormány idegenforgalmi politikája azonban megoldotta e vidék foglalkoztatottságát is. Bőven van most munkaalkalom, nem kell messze vidékeken kuncsorogni az errevalósiaknak. A turizmus rengeteg új munkaalkalommal, új foglalkozási ág elterjesztésével jár. Először is a pompás szállodasorok építése tervező és kivitelező mérnököket igényel, rengeteg munkát ad az építőiparnak, vízvezeték- és villanyszerelők tanulnak szakmát, nem is beszélve a hotelportások, szakácsok, idegenvezetők, pincérek százairól. Amikor befejeződik a nyári, üdülési idény és hűvös szelek fujdogálnak a Fekete-tenger felől, sok bolgár fiatal indul útra a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy a tél folyamán minél többet elsajátítsanak a német nyelv szókincséből, s azt majd hasznosítsák a rákövetkező turisztikai évben. Így lesz néhány év alatt a Neszebar-környéki parasztlányból jól képzett idegenvezető, a halászok unokáiból több nyelvet beszélő szállodai portás. A természet adta csodálatos kincseket, vizet, napot így tudja ügyes politikával a város és a nemzet javára felhasználni Neszebar lakossága — no és természetesen az ehhez segítséget adó bolgár népi kormány. Szebelkó Imre A régi görög őrtorony, szemben a modern Napospart 16