Ország-Világ, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-18 / 3. szám

fogadtak volna egymással, hogy hány nap alatt teremtette isten a földet, hány láb hosz­­szú az őket megkísértő kígyó, s hány harapás­sal lehet megenni a tudás almáját. A börtön­szökések számának megsaccolása izgalmas új, játék, különösen azóta, hogy az egyik londo­­­ni iroda hivatalosan is hajlandó elfogadni a fogadásokat. A kirakatba kitették a táblát: „Fogadások az Őfelsége börtöneiből törté­nő szökésekre" Egy adott napon történő 1 szökés - 1 fontra 2,5 font. Egy adott napon történő 2 szökés - 1 fontra 5 font. Egy adott napon történő 3 szökés — 1 fontra 10 font. Egy adott napon történő 4 szökés - 1 fontra 20 font. Egy adott napon történő 5 szökés - 1 fontra 30 font. Egy adott napon történő 1 szökés előre megadott börtönből - 1 fontra 5 font és igy tovább... A Börtön-Totó új távlatokat nyit a bűnözők előtt is, különösen a nemrégiben lezajlott dul­­wichi képlopási tragédia óta. A lopási szakma legalábbis kandidátusi szinten álló mesterei hiába csórtak el több mint 1,5 millió font érté­kű képet, a sóher galériának nem volt pénze a képek bebiztosítására, s így ugrott a ha­szon. Mennyivel biztosabb a Börtön-Totós A londoni fogadóirodában megjelenik egy gent­leman, s mondjuk 1000 fontot tesz arra, hogy három nap múlva öt fogoly szökik meg egy bizonyos börtönből. A negyedik napon ismét megjelenik az irodában, s a sajtóközlemé­nyekre hivatkozva bezsebeli a 60 000 fontot! Ez a legkényelmesebb pénzkereseti lehető­ség. Még lopni és rabolni sem kell, elég a szökés a börtönből. És egy angol börtönből megszökni, igazán gyerekjáték, nemcsak a szakember, de még a betanított bűnöző szá­mára is... Makai György A szökött foglyoknak többnyire csak bottal üthetik a nyomát UTOLSÓ BUCSÓ KOMOR IMRÉTŐL Mély részvét mellett temették el Komor Imrét, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát, az ismert, tehetséges szerkesztőt és újságírót. Budapest kommunistái nevében Szerényi Sándor búcsúzott Komor Imrétől. Méltatta har­cos, kommunista életútját, az illegalitás idején végzett fon­tos pártmunkáját, a szovjetunióbeli tevékenységét, majd a szocialista Magyarországért folytatott harcát. Az újságíró társadalom nevében Siklósi Norbert búcsúzott az elhunyt­tól. A barátok és hozzátartozók nevében dr. Benedikt Ottó akadémikus tolmácsolta a fájdalom szavát. Az Internacio­­nálé hangjai mellett bocsátották sírba Komor Imre kopor­sóját. Komor Imre temetése é É­rdekes módon került Buda­pestre 45 japán gyermekrajz. Tavaly hozta magával Ter Isiguro tokiói fogorvos, aki az eszperantista kongresszus alkal­mával érkezett Budapestre. Érde­mes bemutatni Tér Isiguro csa­ládját. Japánokra jellemző fantá­ziával »zöld családnak« nevezik őket, mivel az eszperantó hozta össze a népes családot, minden tagja részt vesz az eszperantista mozgalomban, amelynek zászlaja zöld színű. Az említett gyermekrajzok egy részét Tér Zsigura unokája, a nyolcéves Mayo Issobe készítette. A kislány maga is itt járt Buda­pesten. Feltűnően tehetséges ak­­varellista, és olyan szorgalmas, hogy Budapesten is dolgozott. Mindent­­festői szemmel lát. Le­veleiben, amelyeket Vályi Zoltán­ná budapesti eszperantistának küld, mindig a színekről beszél. A negyvenöt japán gyermekrajz azóta budapesti iskolásokhoz ke­rült. Az országos gyermekrajz­­felügyelőség, Tóbis Ilona, a Május 1 iskola rajztanárnője és a buda­pesti Radnóti iskola kapta meg. A gyerekek között megindult a leve­lezés — önkéntes eszperantista fordítók segítségével — sőt a kis japán művészek azóta már ma­gyar gyermekrajzokat is kaptak. GYERMEKRAJZ­CSERE Mayo Issobe, a nyolcéves tokiói aquarellista (jobbról) húgával és édesanyjával Mayo egyik vízfestménye

Next