Ország-Világ, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-31 / 22. szám

H­elyreállíthatatlanul elpusztult Bu­dapest ostromakor. Ezt írja az Új Magyar Lexikon Feszty Árpád művéről, a Magyarok bejövetelé­ről, a honfoglalás monumentális körképé­ről. Most mégis látható egy részlete a Ma­gyar Nemzeti Galéria előcsarnoki erkélyén. A "kis részlet" nyolc és fél méter széles, öt és fél méter magas. De kis részlet a 120 méter hosszú, 15 méter magas teljes pano­rámához képest, amelynél öt méterrel rö­­videbb a borogyinói csatát ábrázoló kör­kép­­, ezt is néhány évvel ezelőtt restau­rálták. A Galériában Mednyánszky László kiállításra készülnek, s mivel Mednyánsz­ky festette a körkép tájrészeit, ebből az alkalomból restaurálták a viszonylag köny­­nyen helyreállítható részletet. Vasady Her­mann restaurátor és társai három hónapig dolgoztak a képen, négyszázharminc he­lyen kellett lyukakat, réseket beragaszta­niuk, új vásznat, illeszteniük a régi hátára. A teljes körkép restaurálása három évi munkát venne igénybe, sok-sok millió fo­rintba kerülne. Az első lépés azonban meg­történt, biztatást adhat a folytatásra. Hosz­­szú évekig folyt a vita, még ma sem zárult le, vajon érdemes-e a körképet helyreál­lítani? Az első részlet restaurálása nyil­ván ajánlás, remélhetőleg kikényszeríti most már a végleges és pozitív döntést. A körkép ihletője Jókai Mór volt. Ami­kor Feszty Árpád hazatért Párizsból, egy ott látott Napóleon körképen fellelkesedve, a Vízözönről tervezett hasonlót. Magyar­­ország ezeréves fennállásának ünnepségei­re készülve azonban Jókai Mór azt aján­lotta vejének, Fesztynek (aki az író foga­dott lányát vette feleségül), hogy fesse meg a honfoglalást. A mű nem mentes a kor dagályosan ünnepi szemléletétől, diadalér­zetétől, amelynek légkörében jelentékte­lennek tűntek az ország életét feszítő tár­sadalmi és nemzetiségi problémák. A kör­kép mégis a hazaszerző ősök tiszteletére serkent és képzettársító ereje azokat a tör­ténelmi mozzanatokat idézi fel, amelyek fenntartották, a haladás vonalába vezették az országot, beleértve a népnek igazán ha­zát adó modern honfoglalást, a felszaba­­dulást és a vele bekövetkezett változásokat. Alkotója, Feszty Árpád ugyan nem volt forradalmi demokrata, de nem maradt ér­zéketlen sem a nép sorsa iránt. Elkeserí­tette, hogy a honfoglalást ünneplő ország­ból tízezrek kénytelenek kivándorolni. Tudta és szóvá tette, hogy a polgári forra­dalom jelszavai üres frázisokká váltak, azt vallotta, hogy nem elég az egyenlőség igazság nélkül, a testvériség szeretet nélkül, a szabadság kenyér nélkül. Barátai is jel­lemzik: Bródy Sándor, Justh Zsigmond és Tornyai János . . . A Magyarok bejövetelét Feszty Árpád­ komponálta, a kép előterében levő főala­­kokat, s az égboltot ő festette. A kor kiváló művészei is ecsetet fogtak kérésére. A már említett Mednyánszkyn kívül Spányi, Uj­­váry, Olgya. A lovakat a híres szakfestő, Vágó Pál vitte vászonra, összesen huszon­ketten dolgoztak három évig a művön. Még Feszty felesége is, aki ugyan tehetsé­ges művész volt, de addig férje nem en­gedte, hogy ecsetet vegyen a kezébe. A mű azonban nem lett készen a szerződött ha­táridőre, s Feszty kénytelen volt engedni; éjszaka is dolgozott barátaival, saját zsebé­ből fizetve a további munkálatokat. Fele­sége festette az elesett vitézeket. Mim Feszty Masa, a körkép szerzőjének festő­művész lánya mondta nekünk budai laká­sán: Feszty Árpád tízezer forintot fizetett rá a képre, s mire 1896-ban elkészült vele, idegei tönkrementek, hosszú időbe telt, míg kigyógyult a teljes álmatlanságból. Amíg ünnepelték a körkép szerzőjét, nem sejtette senki, hogy milyen állapotban van. A millenniumi ünnepségek idején a Szép­­művészeti Múzeum helyén volt kőépület­ben állt a körkép. Majd Londonba vitték, ott is óriási sikert aratott. 1912-ben a vá­rosligeti Vurstli­ban állították fel, de az­zal az ígérettel, hogy a Vurstlit magát át­telepítik a Népligetbe. 1914-ben kitört a világháború, ugyanebben az évben halt meg Feszty Árpád is, a híres körkép ideig­lenes helyén maradt, s a Panoptikum kö­zelében állt negyven évig. A faépület, a helyszín, angolparki furcsasággá degradál­ta. Épületét hat akna zúzta össze, a kép harminc százaléka teljesen megsemmisült, a többi agyonrongált, hiányos része a Nem­zeti Galériában hever tekercsekben. Sze­rencsére Feszty Masa birtokában megvan színes diapozitív másolata. Általában azt tartják, hogy a körképek­nek nincs különös művészi értékük. A Nemzeti Galéria vezetői szerint a Magya­rok bejövetele még mindig a legjobb kör­kép. Restaurálása használ a festészet iránti érdeklődés kiszélesítésének, hiszen látvá­nyosságánál fogva olyanok is megnézik majd, akik képtárban sosem fordulnak meg. Eldöntetlen kérdés még, ki fedezze a helyreállítás költségeit. Üzleti szempontból sem érdektelen felvetni a kérdést. Ha tu­risztikai érdekességnek fogjuk fel a kör­képet, akkor is érdemes dűlőre vinni az ügyet. Pogány G. Gábor, a Galéria igazga­tója szerint a Hortobágyon kellene felál­lítani. Talán hitelesebb lenne Pusztaszer, az első országgyűlés és a paraszti honfog­lalás, a földreform deklarálásának színhe­lye. Ott van már az Árpád-emlékmű is, körülötte szép liget. A helyreállítás költsé­ge ilyen helyen, a Szegedre vezető ország­út közelében, hamar visszatérülne. A Feszty körkép köztulajdon. Ny­ilván elérkezett az ideje, hogy közkinccsé is vál­jék. Kóródi József LESZ-E ISMÉT Feszty Masa festőművésznő, a Magyarok Bejövetele című körkép alkotójának lánya. Budapest felszabadulása után ő szedte össze művész-barátai segítségével a körkép maradványait a romok alól Vasady Hermann restaurátor a Nemzeti Galériában a körkép egy darabjának helyreállítása közben

Next