Ország-Világ, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-31 / 22. szám
Helyreállíthatatlanul elpusztult Budapest ostromakor. Ezt írja az Új Magyar Lexikon Feszty Árpád művéről, a Magyarok bejöveteléről, a honfoglalás monumentális körképéről. Most mégis látható egy részlete a Magyar Nemzeti Galéria előcsarnoki erkélyén. A "kis részlet" nyolc és fél méter széles, öt és fél méter magas. De kis részlet a 120 méter hosszú, 15 méter magas teljes panorámához képest, amelynél öt méterrel rövidebb a borogyinói csatát ábrázoló körkép, ezt is néhány évvel ezelőtt restaurálták. A Galériában Mednyánszky László kiállításra készülnek, s mivel Mednyánszky festette a körkép tájrészeit, ebből az alkalomból restaurálták a viszonylag könynyen helyreállítható részletet. Vasady Hermann restaurátor és társai három hónapig dolgoztak a képen, négyszázharminc helyen kellett lyukakat, réseket beragasztaniuk, új vásznat, illeszteniük a régi hátára. A teljes körkép restaurálása három évi munkát venne igénybe, sok-sok millió forintba kerülne. Az első lépés azonban megtörtént, biztatást adhat a folytatásra. Hoszszú évekig folyt a vita, még ma sem zárult le, vajon érdemes-e a körképet helyreállítani? Az első részlet restaurálása nyilván ajánlás, remélhetőleg kikényszeríti most már a végleges és pozitív döntést. A körkép ihletője Jókai Mór volt. Amikor Feszty Árpád hazatért Párizsból, egy ott látott Napóleon körképen fellelkesedve, a Vízözönről tervezett hasonlót. Magyarország ezeréves fennállásának ünnepségeire készülve azonban Jókai Mór azt ajánlotta vejének, Fesztynek (aki az író fogadott lányát vette feleségül), hogy fesse meg a honfoglalást. A mű nem mentes a kor dagályosan ünnepi szemléletétől, diadalérzetétől, amelynek légkörében jelentéktelennek tűntek az ország életét feszítő társadalmi és nemzetiségi problémák. A körkép mégis a hazaszerző ősök tiszteletére serkent és képzettársító ereje azokat a történelmi mozzanatokat idézi fel, amelyek fenntartották, a haladás vonalába vezették az országot, beleértve a népnek igazán hazát adó modern honfoglalást, a felszabadulást és a vele bekövetkezett változásokat. Alkotója, Feszty Árpád ugyan nem volt forradalmi demokrata, de nem maradt érzéketlen sem a nép sorsa iránt. Elkeserítette, hogy a honfoglalást ünneplő országból tízezrek kénytelenek kivándorolni. Tudta és szóvá tette, hogy a polgári forradalom jelszavai üres frázisokká váltak, azt vallotta, hogy nem elég az egyenlőség igazság nélkül, a testvériség szeretet nélkül, a szabadság kenyér nélkül. Barátai is jellemzik: Bródy Sándor, Justh Zsigmond és Tornyai János . . . A Magyarok bejövetelét Feszty Árpád komponálta, a kép előterében levő főalakokat, s az égboltot ő festette. A kor kiváló művészei is ecsetet fogtak kérésére. A már említett Mednyánszkyn kívül Spányi, Ujváry, Olgya. A lovakat a híres szakfestő, Vágó Pál vitte vászonra, összesen huszonketten dolgoztak három évig a művön. Még Feszty felesége is, aki ugyan tehetséges művész volt, de addig férje nem engedte, hogy ecsetet vegyen a kezébe. A mű azonban nem lett készen a szerződött határidőre, s Feszty kénytelen volt engedni; éjszaka is dolgozott barátaival, saját zsebéből fizetve a további munkálatokat. Felesége festette az elesett vitézeket. Mim Feszty Masa, a körkép szerzőjének festőművész lánya mondta nekünk budai lakásán: Feszty Árpád tízezer forintot fizetett rá a képre, s mire 1896-ban elkészült vele, idegei tönkrementek, hosszú időbe telt, míg kigyógyult a teljes álmatlanságból. Amíg ünnepelték a körkép szerzőjét, nem sejtette senki, hogy milyen állapotban van. A millenniumi ünnepségek idején a Szépművészeti Múzeum helyén volt kőépületben állt a körkép. Majd Londonba vitték, ott is óriási sikert aratott. 1912-ben a városligeti Vurstliban állították fel, de azzal az ígérettel, hogy a Vurstlit magát áttelepítik a Népligetbe. 1914-ben kitört a világháború, ugyanebben az évben halt meg Feszty Árpád is, a híres körkép ideiglenes helyén maradt, s a Panoptikum közelében állt negyven évig. A faépület, a helyszín, angolparki furcsasággá degradálta. Épületét hat akna zúzta össze, a kép harminc százaléka teljesen megsemmisült, a többi agyonrongált, hiányos része a Nemzeti Galériában hever tekercsekben. Szerencsére Feszty Masa birtokában megvan színes diapozitív másolata. Általában azt tartják, hogy a körképeknek nincs különös művészi értékük. A Nemzeti Galéria vezetői szerint a Magyarok bejövetele még mindig a legjobb körkép. Restaurálása használ a festészet iránti érdeklődés kiszélesítésének, hiszen látványosságánál fogva olyanok is megnézik majd, akik képtárban sosem fordulnak meg. Eldöntetlen kérdés még, ki fedezze a helyreállítás költségeit. Üzleti szempontból sem érdektelen felvetni a kérdést. Ha turisztikai érdekességnek fogjuk fel a körképet, akkor is érdemes dűlőre vinni az ügyet. Pogány G. Gábor, a Galéria igazgatója szerint a Hortobágyon kellene felállítani. Talán hitelesebb lenne Pusztaszer, az első országgyűlés és a paraszti honfoglalás, a földreform deklarálásának színhelye. Ott van már az Árpád-emlékmű is, körülötte szép liget. A helyreállítás költsége ilyen helyen, a Szegedre vezető országút közelében, hamar visszatérülne. A Feszty körkép köztulajdon. Nyilván elérkezett az ideje, hogy közkinccsé is váljék. Kóródi József LESZ-E ISMÉT Feszty Masa festőművésznő, a Magyarok Bejövetele című körkép alkotójának lánya. Budapest felszabadulása után ő szedte össze művész-barátai segítségével a körkép maradványait a romok alól Vasady Hermann restaurátor a Nemzeti Galériában a körkép egy darabjának helyreállítása közben