Ország-Világ, 1967. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-06 / 49. szám

AHOLHIVATALBOLTORIK i KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TUDÓSÍTÁSA Amerikai filmesek nemrégi­ben meglepő alkotást mutattak be egy nemzetközi fesztiválon. Megtekintése pontosan nyolc órát vett igénybe, a nyolc óra alatt azonban a néző csupán egyetlen szereplőt láthatott a v­ásznon — ez is állandóan aludt. Harsány horkolás köz­ben hol kinyújtózkodott, hol az egyik, hol a másik oldalára for­dult —, de a nyolc órán át mindvégig rendületlenül aludt. Művészi szempontból persze erősen vitathatók e­l műalko­tás­ értékei, a film mégis osz­tatlan sikert aratott — a reka­­miékat tervező mérnökök kö­rében. Az iparban ugyanis az a pa­radox helyzet állt elő, hogy a szakemberek könnyebben meg­határozzák egy repülőgép, vagy egy rakéta tartósságát, mint egy heverő, vagy ágy várható élet­tartamát. A tudósok behatóan tanulmányozzák távoli galaxi­sok kémiai összetételét, azt azonban, hogy egy ember alvás közben átlagosan hányszor for­dul egyik oldaláról a másikra, senki sem tudja pontosan meg­mondani. A svéd Dux-cég sze­rint százszor, a Skap-cég szak­értőinek véleménye szerint vi­szont csak ötvenszer. Érthető tehát a bútortervező mérnökök öröme egy nyolcórás alvás film­­revételéért. Hogy miért olyan fontos mindezt tudni? — erre akkor kaptunk választ, amikor moszkvai vendéglátóink, az APN sajtóügynökség jóvoltából nemrégiben látogatást tettünk a szovjet Ös­­szövetségi Bútorter­vező Intézetben. Miért tartós a piramis ? — Az egyiptomi piramisok építőinek — magyarázta Nyiko­­láj Polikasov, az intézet igazga­tója — már a piramisok mére­teinél fogva is, jóval kevesebb gondot okozott alkotásuk tar­tóssága, mint a mai mérnökök­nek, akik fémcsipkékből építe­nek a piramisok magasságát jóval meghaladó tv-tornyokat. Ugyanez a helyzet a bútorok­kal. Amikor a korabeli divat­nak megfelelően még súlyos és esetlen, nemzedékről nemze­dékre szálló, gránittömbként törhetetlen bútorokkal zsúfol­ták tele a lakásokat, különleges tartóssági számításokra nem volt szükség. Amióta azonban légiesen áttört, elegánsan kar­csú bútorok jöttek divatba, szükségszerűen felmerült a tar­tósság problémája is. Egyálta­lán nem azon múlik tehát a dolog, hogy­­azelőtt mindent lelkiismeretesebben­ csináltak, hanem egyszerűen különböző tervezési elvekről van szó. Hogy a modern bútorok is ele­get tegyenek mind a divat, mind a kényelem, mind a tar­tósság jogos követelményének, olyan újfajta eljárást kellett kidolgoznunk, amely objektív mérési adatok alapján segíti bútortervező mérnökeink mun­káját. — Intézetünk negyedik éve foglalkozik ilyen­­ideális­ bú­torok tervezésével. Laborató­riumainkban antropológiai, fi­ziológiai és egészségügyi szem­pontból is megvizsgáljuk a kü­lönböző bútortípusokat. Annak megállapítása persze, hogy mi­lyen az ideális fekvő-, vagy ülő­bútor, nem könnyű feladat. Mert milyen legyen például az ideálisan kényelmes fekvőhely? Van, aki a kemény, van aki a puha fekhelyet kedveli. Ez megszokás­­és testi felépítés kérdése is. A sovány, csontos emberek például legtöbbször a puhább fekhelyet tartják ké­nyelmesnek. — De mit jelent az, hogy egy bútor puha? — Ültessünk egy embert lágy agyagba, majd az így nyert minta alapján készítsünk szá­mára bármilyen kemény anyag­ból széket — emberünk ezt is puhának fogja érezni. Mi első­sorban azt kutatjuk, hogy ant­ropológiai, orvosi szempontból nézve, milyen formájú bútor a legegészségesebb az, ember szá­mára, munka, illetve pihenés céljára. Az egészséges ülőbútor­ t ilyen vizsgálatok alapján állapítottuk meg például, hogy milyen magasságú széken nem feszülnek meg ülés közben túl­ságosan a lábizmok. Nem ke­vésbé fontos a szék formája sem. A legkényelmetlenebb az a szék, amelynek ülőkéje víz­szintes, támlája pedig függőle­ges. Az ilyen széken ülve a ge­rincoszlop meggörbül, a legna­gyobb terhelés a keresztcsontra nehezedik. Ebben a helyzetben a csigolya közi porckorongok belső oldalukon összenyomód­nak, külső oldalukon viszont megnyúlnak. Megváltoznak a csigolyák közti nyílások mére­tei, amelyeken az idegvégződé­sek áthaladnak, stb. Ha az em­ber éveken át ilyen széken ül, a gerincoszlop állandó defor­mációja károsan befolyásolja egészségét, görnyedtté válik, a hasüregben elhelyezkedő szer­vek összenyomódnak, a légzés megnehezül.­­ A pihenésre legideálisabb szék vonalát, hosszas kutató­munka után Ackerbloom svéd orvos határozta meg 1948-ban. Ülőkéje az eddig használt szé- Nyikoláj Polikasov igazgató és Rém Murin főmérnök egy televíziós könyvszekrény terveit vitatja Antonyina Szuhova elektronikus műszerek segítségével vizsgálja, milyen nyomás nehezedik a fotel különböző pontjaira .

Next