Ország-Világ, 1967. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-06 / 49. szám
AHOLHIVATALBOLTORIK i KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TUDÓSÍTÁSA Amerikai filmesek nemrégiben meglepő alkotást mutattak be egy nemzetközi fesztiválon. Megtekintése pontosan nyolc órát vett igénybe, a nyolc óra alatt azonban a néző csupán egyetlen szereplőt láthatott a vásznon — ez is állandóan aludt. Harsány horkolás közben hol kinyújtózkodott, hol az egyik, hol a másik oldalára fordult —, de a nyolc órán át mindvégig rendületlenül aludt. Művészi szempontból persze erősen vitathatók el műalkotás értékei, a film mégis osztatlan sikert aratott — a rekamiékat tervező mérnökök körében. Az iparban ugyanis az a paradox helyzet állt elő, hogy a szakemberek könnyebben meghatározzák egy repülőgép, vagy egy rakéta tartósságát, mint egy heverő, vagy ágy várható élettartamát. A tudósok behatóan tanulmányozzák távoli galaxisok kémiai összetételét, azt azonban, hogy egy ember alvás közben átlagosan hányszor fordul egyik oldaláról a másikra, senki sem tudja pontosan megmondani. A svéd Dux-cég szerint százszor, a Skap-cég szakértőinek véleménye szerint viszont csak ötvenszer. Érthető tehát a bútortervező mérnökök öröme egy nyolcórás alvás filmrevételéért. Hogy miért olyan fontos mindezt tudni? — erre akkor kaptunk választ, amikor moszkvai vendéglátóink, az APN sajtóügynökség jóvoltából nemrégiben látogatást tettünk a szovjet Összövetségi Bútortervező Intézetben. Miért tartós a piramis ? — Az egyiptomi piramisok építőinek — magyarázta Nyikoláj Polikasov, az intézet igazgatója — már a piramisok méreteinél fogva is, jóval kevesebb gondot okozott alkotásuk tartóssága, mint a mai mérnököknek, akik fémcsipkékből építenek a piramisok magasságát jóval meghaladó tv-tornyokat. Ugyanez a helyzet a bútorokkal. Amikor a korabeli divatnak megfelelően még súlyos és esetlen, nemzedékről nemzedékre szálló, gránittömbként törhetetlen bútorokkal zsúfolták tele a lakásokat, különleges tartóssági számításokra nem volt szükség. Amióta azonban légiesen áttört, elegánsan karcsú bútorok jöttek divatba, szükségszerűen felmerült a tartósság problémája is. Egyáltalán nem azon múlik tehát a dolog, hogyazelőtt mindent lelkiismeretesebben csináltak, hanem egyszerűen különböző tervezési elvekről van szó. Hogy a modern bútorok is eleget tegyenek mind a divat, mind a kényelem, mind a tartósság jogos követelményének, olyan újfajta eljárást kellett kidolgoznunk, amely objektív mérési adatok alapján segíti bútortervező mérnökeink munkáját. — Intézetünk negyedik éve foglalkozik ilyenideális bútorok tervezésével. Laboratóriumainkban antropológiai, fiziológiai és egészségügyi szempontból is megvizsgáljuk a különböző bútortípusokat. Annak megállapítása persze, hogy milyen az ideális fekvő-, vagy ülőbútor, nem könnyű feladat. Mert milyen legyen például az ideálisan kényelmes fekvőhely? Van, aki a kemény, van aki a puha fekhelyet kedveli. Ez megszokásés testi felépítés kérdése is. A sovány, csontos emberek például legtöbbször a puhább fekhelyet tartják kényelmesnek. — De mit jelent az, hogy egy bútor puha? — Ültessünk egy embert lágy agyagba, majd az így nyert minta alapján készítsünk számára bármilyen kemény anyagból széket — emberünk ezt is puhának fogja érezni. Mi elsősorban azt kutatjuk, hogy antropológiai, orvosi szempontból nézve, milyen formájú bútor a legegészségesebb az, ember számára, munka, illetve pihenés céljára. Az egészséges ülőbútor t ilyen vizsgálatok alapján állapítottuk meg például, hogy milyen magasságú széken nem feszülnek meg ülés közben túlságosan a lábizmok. Nem kevésbé fontos a szék formája sem. A legkényelmetlenebb az a szék, amelynek ülőkéje vízszintes, támlája pedig függőleges. Az ilyen széken ülve a gerincoszlop meggörbül, a legnagyobb terhelés a keresztcsontra nehezedik. Ebben a helyzetben a csigolya közi porckorongok belső oldalukon összenyomódnak, külső oldalukon viszont megnyúlnak. Megváltoznak a csigolyák közti nyílások méretei, amelyeken az idegvégződések áthaladnak, stb. Ha az ember éveken át ilyen széken ül, a gerincoszlop állandó deformációja károsan befolyásolja egészségét, görnyedtté válik, a hasüregben elhelyezkedő szervek összenyomódnak, a légzés megnehezül. A pihenésre legideálisabb szék vonalát, hosszas kutatómunka után Ackerbloom svéd orvos határozta meg 1948-ban. Ülőkéje az eddig használt szé- Nyikoláj Polikasov igazgató és Rém Murin főmérnök egy televíziós könyvszekrény terveit vitatja Antonyina Szuhova elektronikus műszerek segítségével vizsgálja, milyen nyomás nehezedik a fotel különböző pontjaira .