Ország-Világ, 1967. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-06 / 49. szám

/l) Ilii JL.gJ]M&^ ■ • Az a dr. Szalai István nevű, magas és jó kedélyű fiatalember, aki hetekkel ez­előtt másodikként került ki a tévé­zenélő Órák vetélkedőjéből, civilben Baranya megye vezető sportorvosa. Szűkebb hazá­jában, Pécsett szinte mindenki ismeri jel­legzetes figuráját a futballmeccsekről, amikor végtelen türelemmel ücsörög a pálya szélén, kezében himbálózó orvosi táskájával. Még jellegzetesebb mozgású figuráját a régi utcácskákról, amint egy nem túlságosan pompás bicikli pedálját taposva tovarobog. Csinos, fiatal feleség, két bájos gyerek és egy múzeumra emlékeztető lakás. Ot­romba kérdés is már, hogyhogy nincs ko­csija. — Minek? — néz rám, nagy igyekezettel, hogy indokoljon. — Itt a városban, a folytonos futkosásra, jó a bicikli is. Más­hová meg járnak vonatok. Eddig a következő helyeken járt­­sza­badsága alatt, egyszerű turistaként): Finn­ország, Anglia, Belgium, Luxemburg, Szovjetunió, Franciaország, Csehszlovákia, Ausztria, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Olaszország, Svájc, Nyugat-Ném­etország, Görögország, Törökország, Libanon, Egyip­tom. Jó pár helyen kétszer vagy többször is. Az utazások millió fénykép és jó né­hány saját készítésű kisfilm formájában mind itt vannak a lakásában. — És egyebek? — mondom. — Tudom, mire gondol! — nevet dia­dalmasan. — Hát kérem, ez itt egy egy­szerű kis görög váza, igaz, a gyerekek ki­csit földhözvágták, úgy van összeragaszt­va. Ott csinálták a piacon a szemem lát­tára. Ezt tényleg elhoztam, de ennek az árán is még fél napot lehettem volna kint! A biciklis doktor nem arra költi a pén­zét, amire úgy általában szokás. A nagy­szerű kis házi vetítőgép meg a színes fil­mek, a másod-, meg harmadosztályú, de minél hosszabb utazások mellett olyas­mikre, amiktől a lakása múzeumra hason­lít. Védett, nyilvántartott Zsolnay-vázák, Perczel Mór múzeumi órája a falon, Bon­­fini-krónika, az első katolikus biblia, 1626- ban nyomtatták Bécsben, 1844-es Petőfi­­kötetek, 1847-es Petőfi összes versei, a Toldi 1858-as kiadása, a Buda halála és a Toldi estéje első kiadásban, Werbőczy Tripartituma 1611-ből, Széchenyi Hitelje és Világja, a Kossuth—Széchenyi vita — s a fő értékek, egy 1516-os nyomtatvány, Livius Jodocus Badius párizsi nyomdász műhelyéből, és Gutenberg segédjének, Jo­hannes Sensenschmidtnek munkája. A biciklis doktor lecsap minden »le­letre«, térden csúszva bejárja az ismerő­sök poros padlásait, elmaradhatatlan lá­togatója az antikváriumoknak, sőt, a könyvesboltoknak is, mert az újonnan megjelent ritka könyvekből is szép gyűj­teménye van. Saját bevallása szerint »di­lettáns festő« is, hajdani festőiskolás ko­rából őriz néhány tanulmányt, és amikor kicsit ideges, fél órát zongorázik magá­nak. Minden koncerten ott van a felesé­gével együtt. Sportszatyorba dobják a melegítőt, felülnek a déli gyorsra, meg­hallgatják a koncertet, aztán visszasietnek a pályaudvarra, s hajnalban már otthon is vannak. A doktor tűrhetően beszél négy nyelven, a TIT-ben tanult angolul, úgy, hogy az utolsó kurzust négyszer végig­járta. Tizenhat éves korában rövid időre abbahagyta a tanulást, olvasást, festést, éneklést (tanárai szép jövőt jósoltak neki), mert nekiállt kosarazni és bekerült az NB I-be. Ha dobott egyet, tapsoltak, s csak az egyetemen jött rá, hogy ez szá­mára mégsem életcél. Akkor elkezdett ta­nulni, és summa cum laude végzett. Se­bész akart lenni, de a sors ezen a ponton nem irgalmazott neki. Nem baj, elfogadta a sportorvosi állást, és belevetette magát. Ő volt az első vizsgázott szakorvos az or­szágban. Ma az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja, mint vidéki sportorvos, az egyetlen. Kutatásai és tanulmányai kez­denek jelentőségre szert tenni, főként az óvodás korú gyermekek sportolása fog­lalkoztatja. A doktor gazdag foto­archívumának egyik legféltettebb kincse az a kép, amely a nagymamát ábrázolja. A nagypapa ka­nász volt, éjjeliőrként ment nyugdíjba. — Van egy másodállásom a MÁV Ren­delőben. Ezen el tudom magyarázni a hulladékidő-elméletemet. Ott úgy van, hogy az ember megnyomja a csengőt és bejön a következő beteg. De néha meg­nyomja a csengőt, és nem jön senki. Nahát ilyenkor az ember előveszi a táskájából a tartalékkönyvet, ami mindig ott van. Egy nyelvkönyv, vagy bármi. A hulladékidőre vigyázni kell. Fölutazik egy koncertre, beugrik egy vetélkedőre, sportmérkőzésről sportmérkő­zésre lohol, végigkerékpározik a meredek pécsi utcákon, rendel és tanulmányt ír, lefényképezi a piramisokat vagy levetíti otthon a Hyde-park szónokairól készített pompás kisfilmjét, gyereket nevel és gye­reket vizsgál (»a kisgyerek sokszor abszo­lút értelemben is teherbíróbb a felnőtt­nél!«), végigböngészi az antikváriumokat és szívhez szóló szónoklattal győz meg embereket arról, hogy valami »régi vaca­kot« adjanak el neki. Tényleg »szerencsesi«, mert ismeri a vá­gyait és nyugodt céltudatossággal valósít­ja meg őket. Hallania Erzsébet Az összeragasztott kis görög váza, egy múlt századi gyertyatartó és egy régi, aranyke­retű kép társaságában lehet a legjobban ol­vasni Egy pillanat türelem, s láthatók lesznek az angol királynő ünnepélyes testőrei (Szokolai István felvételei) SAKKROVAT­ ­ legfiatalabb magyar mester. A sakktehetség általában már fia­tal korban jelentkezik. Mint sok más művészeti ágban, a sakkozásban is születnek csodagyerekek, akik már 5—6 éves korban rendkívüli tehet­ségükkel elámítják a felnőtteket. Nálunk ilyen csodagyerek még nem született, de a legjobb magyar sakkozók közül többen egészen fia­talon érték el az első jelentősebb sakk versenyzői minősítést. A ma­gyar mestergárda legfiatalabb tagja, a pécsi Ribli Zoltán 16 éves korban, az idei országos bajnokság közép­döntőjén szerezte meg a mesteri cí­met. Fiatalokra jellemző, színes, tá­madó stílusa megejtette a közönség szívét, s biztos, hogy az országos bajnokság döntőjén sokan fognak drukkolni neki. A fiatal mester stí­lusát jól szemlélteti a következő játszma: Kibli—Tokaji, Budapest 1967. Szicíliai védelem: 1. e4 c5 2. Hf3 e5 3. d4 cd­ 4. Hd4­ a­ 5. Hc3 b5 6. Fd3 Fb7 7. 0—0 Vc7 (Megnyitási pontatlanság. A b5 és Vc7 lépések e változatban nem illenek össze. 7. . . . d6 vagy 7. . . . b41? volt a helyes folytatás.) 8. Bel d6 9. a4! (E tervet Kérész nagymester valósította meg először hasonló állásban Najdorf el­leni játszmájában — Los Angelesben 1963. A világos bábok vezetője is­meri a legmodernebb gondolatokat, s jól alkalmazza azokat változott körülmények között is.) 9. . . . ba: (9. . . . b4 sem túl csábító 10. Ha2 miatt.) 10. Ba4: Hf6 11. Be­­d8 12. Bb4 Vc7 13. Fg5 Fe7 14. Fc4! Hc6 (14. ... 6­ 0-ra 15. Fe6:!, míg 14. ... d5-re 15. Bb7:! lett volna kellemetlen.) 15. Hc6: Fc6: 16. Ff6: gf:? (Felesleges elrontása a királyszárnyi gyalogál­lásnak. 16. . .. Ff6: 17. Hd5 nem volt veszélyes, mert 17. . . . Fd5:! 18. ed­ e5 után védekezhet sötét.) 17. Bb3 Bg8 (17. . . . 0—0-ra már erős lett volna. 18. Hd5!. Viszont a látszóla­gos ellenjáték a g-vonalon sem nyújt elegendő ellen­játékot a rossz királyállásért.) 18. Vh5 Bg6 19. Vh7: f5 20. Hd5! Va5 (A tisztáldozatot ter­mészetesen nem lehetett elfogadni a megnyíló e-vonal miatt.) 21. Bbe3 fe: 22. b4 Vd8 23. Be4: Vd7 (Alkalmat ad a szép kombinációra, de már egyébként is reménytelen volt sö­tét helyzete 1. diagram.) 24. Be6ff Be6: 25. Vg8f Ff8 26. Be6.*1 fe: 27. N­f6f Ke7 28. Hd7 Fd7 (A vezér el­vesztése után a játszma gyakorlati­lag befejeződött, a technikai felada­tot is jól oldja meg a fiatal mester.) 29. Vg5f Ke8 30. Fe2 Fc6 31. c4 Fe7 32. Vg6f Kd7 33. Fg4 Be8 34. Fe6­ f Kc7 35. h3 d5 36. Fd5­ Fd6 37. g3 Fd7 38. c5 és sötét feladta. Portisek La­jos nemzetközi nagymester Állás sötét 23. lépése után. 27

Next