Ország-Világ, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1969-12-31 / 53. szám

S­A­K­K­R­O­VAT Magyarország—OSZSZK 27:21 A magyar válogatottnak ez a győ­zelme az orosz sakkozók felett va­lószínűleg az egész sakkvilágot meg­lepi. Először is, mert kevés szovjet csapat szenved vereséget a nemzet­­közi találkozókon, másodszor, mert a két válogatott korábbi négy ta­lálkozójából is háromszor az OSZSZK sakkozói kerültek ki győz­tesen. Igaz ugyan, hogy az egyet­len magyar győzelem éppen leg­utóbb Lipeckben született meg, de erősen tartalékos ellenféllel szem­ben. A mostani szovjet csapat vi­szont majdnem legjobb erőit vonul­tatta fel és a mérkőzés előtt mi ma­gunk sem vártunk sikert. Női és if­júsági versenyzőink kitűnő játéka azonban minden várakozást felül­múlt, s a győzelem tulajdonképpen az ő érdemük. A férfiak éppen, hogy csak tartani tudták az egyensúlyt, s ez elsősorban a jó formában levő Forintosnak és Csomnak köszönhető. Forintosnak a legutóbbi magyar baj­nokság megnyerése óta egyéni verse­nyeken nem ment a játék, de a válo­gatott két mérkőzésén a bolgárok, s most az orosz sakkozók ellen is az egyik legjobb embere volt a magyar csapatnak. A szovjet bajnokság 12. helyezettje elleni 3:1 arányú győ­zelme értékes teljesítmény. 1. d4 db 2. c4 e6 3. Hc3 Fe7 4. Hf3 Hf6 5. Ff4 (E lépést már a sakkozás első világbajnoka, Steinitz is alkal­mazta. Az utóbbi években újra di­vatba jött elsősorban Petroszján játszmái nyomán, aki a változatot új gondolatokkal fűszerezte.) 6. e3 c5 7. de: Fc5: 8. Vc2! (A modern keze­lés. Steinitz általában 8. cd, és az izolált gyalog elleni nyomást válasz­totta.) 8. .. . Hc€ 9. a3 Fd7?! (Kétes értékű újítás. Jobb 9. .. . Fe7 10. Bdl Va5) 10. Bdl Bc8 11. Fg5! Fe7 12. Ff6: Ff6: 13. cd: ed: 14. Bd5: He7 15. Bd2 Fc3: 16. de: Vc7 (Sötét célja nyilván az volt, hogy c3-on nyerje vissza a gyalogot s vezérszárnyi túlsúlyával a végjátékban keressen esélyeket. A valószínűleg előkészített „háziválto­­zat” pontatlanságait azonban világos egy-két erélyes közbeiktatott lépés­sel kihasználja.) 17. Fd3! g6 18. 0—0 Vc3: 19. Fg6:! (19. ...hg: vagy 19. .. . Hg6: 20. Vc3: Bc3: 21. Bd7: utáni végjáték mégsem túl csábító sötétre, ezért a bonyodalmakban keres me­nekvést.) 19. ... Vg7 1. diagram: 20. Vbl! (A legegyszerűbb: 20. Fh7 :1 csapdába esés lenne 20. ... Kh8 21. Vbl Fh3 miatt.) 20. . . . Fh3: 21. gh: Hg6: 22. Kh1 Bc7 23. Vf5! (A vezér átjátszása a király szárnyra döntővé fokozza világos előnyét.) 23. ... Bfc8 24. Bfdl Bel 25. Bd8f Bd8­ 26. Bel: Vb2 27. Bc7 Valf 28. Kg2 Vg7 29. Vg4 h5 30. Vg3 Vf6 31. Vg5 Vg5­ 32. Hg5: Bd2 33. Bb7. ad 34. Ba7 Bd5 35. Hf7: Kf8 36. f4 He7 37. He5 Ke8 38. Ba8f és sötét feladta. Portisch La­jos Hadállás sötét 19. lépése után Forintos—Averkin Vezércsel Vlagyiszlav Kriscsisin pa­pírsúlyú világ- és Európa­­bajnok súlyemelőről az a hír járja, hogy egyszer ala­posan megverte a nehézsú­lyú Zsabotyinszkijt. És ha hihetetlenül hangzik is — mégis igaz: Vlagyiszlav va­lóban legyőzte a híres ne­hézsúlyút a százméteres síkfutásban a Volga part­ján. A kívülállónak mindig úgy tűnik, hogy Kriscsisin a legzárkózottabb súlyeme­lő az egész válogatottban. Vlagyiszlav kel fel a leg­korábban az edzőtáborban és megy ki az edzésre. Este pedig, lefekvés előtt, me­gint egyedül üldögél a pa­don elmerengve vagy nézi a folyón úszó hajók fényeit. — Egyik este sikerült szóra bírnom, hogy beszél­jen magáról, a súlyemelés iránti vonzalmáról — írta róla Dmitrij Ivanov sport­mester. — Ez nekem öröm. Nem tudom, mit tennék, ha nem emelhetnék súlyokat. Vlagyiszlav Kriscsisin hatéves korában elvesztet­te anyját. Apja kitűnő la­katos volt a gyárban, a gye­reket persze kényeztette, dédelgette, elhalmozta cu­korkával, játékokkal. De hát a kis­gyermeknek ál­landó felügyeletre volt szüksége, ezért elhelyezte egy lvovi internátusban. Vlagyiszlav az interná­tusban jól érezte magát, ta­nulhatott, nem volt gondja élelemre, ruhára. Csak a kis termete bosszantotta. Gya­korlatozott a bordásfalon, olykor percekig függött a gyűrűn, a nyújtón, de nö­vésben csak nem érte utol kortársait. Vlagyiszlavot azonban senki sem merte csúfolni, mert aki belekö­tött, annak hamar ellátta a baját. Jurij Per­sin tornatanár kis súlyzót vásárolt az in­­ternátus növendékeinek. Szerette volna, hogy a fiúk ezzel eddzék izmukat, s esetleg erős akrobaták vál­janak belőlük. De növendé­kei nagyon megszerették a nehézatlétikát, s Persin, aki eredetileg akrobatikával foglalkozott, kénytelen volt átképezni magát súlyemelő edzővé. Legerősebbnek az apró termetű Kriscsisin bizo­nyult. Az első edzésen ki­nyomta a 40 kilogrammos súlyt, ugyanannyit szakí­tott és 50 kilót lökött. 14 éves volt mindössze, de már akkor látni lehetett, hogy szép jövő vár rá. A gyerekek csaknem va­lamennyien megszerették a súlyemelést. Persin ezért segítséget kért barátjától, Nyikolaj Komesov sport­­mestertől, aki a hadsereg Ivovi sportklubjában edzet­te a súlyemelőket. Komesov eleinte heten­ként háromszor járt az in­ternátusba, de mikor látta, hogy néhány tanítványa komolyan veszi a dolgot, meghívta őket a hadsereg klubjába. — Komesov második apám lett — mondja Kris­csisin. — Nagyon szerettem, és bíztam az új edzőben, aki nagyon jó és kedves volt hozzám. Kriscsisin korán megis­merte a győzelem örömét. 17 éves volt, amikor meg­nyerte a Szovjetunió junior­bajnokságát. Az 1964. évi versenyek összesített ered­ményei alapján a legerő­sebb felnőtt súlyemelők lis­­tályán a nyolcadik helyre került 292,5 kilogrammal, ő maga akkor 51 kiló volt. Háromszor győzött orszá­gos ifjúsági bajnokságon, a szovjet juniorok közül az elsők egyikeként kezdte ost­romolni a világszintet. A papír- és légsúlyú juniorok versenyein 15 országos- és világrekordot állított be. Sikeresen startolt a „fel­nőtt” porondon is. Amíg a papírsúlyú kategóriát nem ismerték el a nemzetközi versenyeken, Kriscsisin kénytelen volt nehezebb partnerekkel versenyezni a légsúlyú kategóriában. A múlt évben összetettben el­érte a 350 kilogrammos szintet, a negyedik kísérlet összege pedig 357,5 kilo­gramm volt. Igazi eleme mégis a papírsúly. Vlagyisz­lav ezt meggyőzően bebi­zonyította a varsói világ­­bajnokságon. Hangsúlyoznunk kell, hogy Kriscsisin sokkal ne­hezebben éri el a rekordki­logrammokat, mint bárki más. Könyökízületeiben rossz a csontok illeszkedése. Nem tudja szorosan össze­zárni a kezét, amikor a súlyt a feje fölött tartja. Csak akaraterejének és ter­metéhez képest hatalmas izmainak köszönheti, hogy tartani tudja a szert a bíró vezényszaváig: „leengedni”! Kriscsisin ma a lvovi testnevelési főiskola harma­dik évfolyamának hallga­tója, s újabb nemzetközi küzdelmekre készül. Edzője ma is Komesov alezredes. Nemrég mindketten „érde­mes” sportolók lettek. Kris­csisin érdemes sportmester, Komesov pedig érdemes edző. A küzdelme a mázsákkal Vlagyiszlav Kriscsisin 1963. évi papírsúlyú világbajnok (Fotó: APN) 27

Next