Ország-Világ, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-04-01 / 13. szám
HOMOKÚTON ját. Csinálták évekig, segítve a másik kettő gyarapodását: az egyikkel, a Perczel Mórral most egy esztendeje egyesültek, a csengelei pedig teljesen önállóvá vált. Egy évvel korábban, 1967 elején a tagság kívánságára a Felszabadulás elnevezésbőől Magyar—Szovjet Barátság lett. (Kisteleken kívüle még két tsz működik: a 3200 holdas, szőlőgyümölcs termelő Új Élet és az 1200 holdas növénytermesztő feketehalmi.) Azért választották ezt a nevet, mert úgy érezték, munkájuk méltó már ehhez a barátsághoz. Három éve ott voltam a zárszámadáson, mely alkalommal képviselővé jelölték Komócsin Zoltánt, az MSZMP KB titkárát. Az egy munkaegységre jutó részesedés 50 forintra rúgott. Már javában foglalkoztak az állattenyésztés bővítésével, a sovány homokon gondolkodni is többet kell, mint a zsíros fekete földeken. Bárán Miklós akkor a községi pártbizottság titkára volt, ez év eleje óta a szövetkezet függetlenített párttitkára. Megnőtt a szövetkezet szerepe a község életében, legnagyobb a területe: 5200 hold, tagsága a község dolgozó lakosságának 12 százalékát jelenti, a községi párttagság ötödrésze a szövetkezetben dolgozik. Lebukóban a nap, amikor a traktor befordul a Sisák-tanya udvarára. Rangos járású ludak rebbennek széjjel előttünk ... Ilyen lehetett ez a tanya száz éve is ... Vagy még korábban, amikor a hagyomány szerint Rózsa Sándor a lovát erre ugratta. Mégsem? Tvantenna, villanyvezeték! Igen, a szövetkezet tanyán lakó tagjainak házában is ott van már a villany. Nem kell aggódnom, nem petróleumlámpa fényénél kell átböngésznem a zárszámadó közgyűlés jegyzőkönyvét, amelyet a zötykölő úton vigyázva szorongattam a kabátzsebemben. Amíg útitársaim körülnéznek a tanyán, az olajkályhánál melegedve kiírok néhány adatot... Dicséretesen fejlődött az állattenyésztés. Az elmúlt évben 4369 mázsa (szarvasmarha- és sertés-) húst adtak el az államnak. Ezt a tervüket 19 százalékkal, a növénytermesztésit is 19 százalékkal túlteljesítették. A melléküzemági tevékenységet is beleszámítva majdnem 27 millió forint értéket hoztak létre. Az egy tagra jutó részesedés 16 900 forint. S néhány az új épületek közül: borjúnevelő, tejház, mérlegház, takarmányraktár, istálló. A közgyűlésen nem hangzott el, de ide tartozik, hogy 18 tag épített új házat.. Aztán egy merésznek hangzó mondat a jegyzőkönyvből: „Lehetőlegrövid időn belül megszüntetik a mezőgazdaság szezonális jellegét.” Vagyis állandó foglalkoztatottságot akarnak biztosítani, ami egyébként ebben a mezőgazdasági községben csak akkor lehetséges, ha mezőgazdasági forrásokon épülő segédüzemi tevékenységet fejlesztenek ki. Ez közgazdászosan hangzik, de az már egyszerűen filmszerű, ahogy este, hazamenet Busa Vilmos a bagolyvár közelében levő szántóföldre mutat: — Itt lesz az ipari kombinát, a paprikaőrlő, gyötmölcsfeldolgozó... A traktor lámpája, amint a dűlőúton kanyarodunk, végigpásztázza a nedves-barna futóhomokot, amely már nem tűnik olyan sivárnak, miután a „vasember” és a többiek megmutatták, hogy élet fakadhat rajta. Kóródi József Emléktábla a tsz-irodaház falán A legfiatalabb tsz-tagok a kertészetben dolgoznak: Ónodi Jánosné, ifj. Sándor Józsefné, Kriván Ilona, Szántó Lászlóné Évente 4006 hízót ad a tsz a község és környék lakosságának (Bojár Sándor felvételei)