Ország-Világ, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
Erfurt és Kassel Az elmúlt hetekben két sokat emlegetett város az NDK, illetve az NSZK területén. A két Németország között megindult dialógus találkozójának színhelye. A kasseli szálló magasságából jó időben ellátni a Német Demokratikus Köztársaságba. De sem az utcai, sem a tárgyalóterem légköre nem kedvezett a határokat áthidaló szemléletnek. A két német állam kormányfőinek második, kasseli találkozója véget ért anélkül, hogy a tanácskozó felek bármilyen megállapodásra jutottak volna. A tárgyalások folytatására sem született konkrét megegyezés. A két miniszterelnök megállapította, hogy kormányaik álláspontja sok kérdésben továbbra is távol áll egymástól, azok közelítésének lehetősége, bár nem kizárt, további időt kíván. Az utca légköre, enyhén szólva, nem kedvezett a tárgyalásoknak. A fasiszta provokációk erősen megrontották azt a légkört, amely Erfurtban kialakult s feljogosított bizonyos reményekre. Az NDK állami zászlóját a rendőrök szeme láttára tépték le. Az is rontotta a légkört, hogy a kasseli rendőrség képtelen volt biztosítani a rendet és a biztonságot s a délutánra tervezett koszorúzást este kellett megtartani. Válasz ez azoknak, akik rendületlenül tagadják az NSZK-ban jelenlevő fasiszta szervezetek és csoportok tevékenységét. Willi Stoph a megbeszélés során hangsúlyozta, hogy az NDK kormánya továbbra is a teljes jogú elismerés, illetve a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok mellett száll síkra és erről a kérdésről bármely időpontban kész újabb tárgyalásokra. Az NDK kormányfője ,„gondolkodási időről” beszélt, amellyel az NSZK vezetőinek rendelkezésére áll, hogy változtassanak álláspontjukon s a főkérdésre: az NDK-val való egyenjogú nemzetközi jogi kapcsolatok felvételére koncentráljanak. Willy Brandt a fontos, megoldásra érett problémák helyett — s lényegében ahelyett, ami a komoly és gyümölcsöző tárgyalások alapját vetette volna meg — inkább a részletkérdésekről óhajtott tárgyalni. Az a húszpontos javaslat, amelyet Brandt a kasseli tárgyalóasztalra tett, ha differenciáltabb is volt az előzőeknél, nem tartalmazta a lényeget, az NDK nemzetközi jogi elismerését. Annak az országnak az elismerését akarják megtagadni, amelynek kormányfőjét egy szuverén állam vezetőjének kijáró tisztelettel fogadták Kasselben. Mégsem lehet a kasseli találkozót csak negatívan értékelni. Az a tény, hogy nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy az Erfurtban és Kasselben jobban megismert álláspontok után, egy későbbi időpontban újabb eszmecserére kerüljön sor, feljogosít bizonyos reményekre. Erre mutat az is, hogy mindkét miniszterelnök hangsúlyozta: a két ország egyéb, tecnikai és gazdasági területen meglevő kapcsolatait tovább ápolják, az ilyen irányú tárgyalásokat folytatják. Európa biztonsága szempontjából nem közömbös, hogy folytatódnak-e a megbeszélések a két német állam között. Jogos a világközvéleménynek az az igénye, hogy Bonn az annyit hangoztatott jó szándék mellett konstruktív, a megegyezést elősegítő javaslatokat tegyen. Az árvízhelyzetről nap mint nap terjedelmesbeszámolót közölnek napilapjaink. A súlyos természeti csapás — sajnos — még mindig az érdeklődés középpontjában áll. S bár a közvetlen védekezés helyett egyre inkább a helyreállítás és a segítségnyújtás egyéb formái kerülnek előtérbe, még hosszú időn át nagy anyagi és erkölcsi erők mozgósítására lesz szükség, hogy az árvíz okozta károk nyomai eltűnjenek. Messzemenő segítőkészségről tett tanúságot a Szovjetunió kormánya. Koszigin miniszterelnök Fock Jenőhöz intézett levelében közölte a szovjet kormány határozatát, amelynek értelmében a Szovjetunió térítés nélküli segélyként építőanyagokat, élelmiszert és egyéb elsődleges szükségleti cikkeket juttat el árvízkárosultjaink részére. Ugyanilyen akcióra készül a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Szövetsége is. Képeinken: Fock Jenő miniszterelnök és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára meglátogatta a Tisza és a Maros vidék árvíz sújtotta területeit. A képen: Fock Jenő és Dégen Imre a hadári óriás buzgár megfékezésében részt vett katonai erők parancsnokával, Kerekes Szilveszter ezredessel beszélget. — Magyar községbe a még járhatatlan utak miatt katonai kétéltű járművön érkezett a segélyszállítmány. — A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói külön árvízműszakokkal segítik a károsultakat: hatmillió-százezer darab téglát égetnek terven felül. Az első szállítmányt már vagonokba is rakták. (MTI Fotó : Balog László, Kácsor László és Tormai Andor felvételei)