Ország-Világ, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-06-03 / 22. szám

Erfurt és Kassel Az elmúlt hetekben két sokat emlegetett város az NDK, il­letve az NSZK területén. A két Németország között megindult dialógus találkozójának szín­helye. A kasseli szálló magasságá­ból jó időben ellátni a Német Demokratikus Köztársaságba. De sem az utcai, sem a tár­gyalóterem légköre nem ked­vezett a határokat áthidaló szemléletnek. A két német ál­lam kormányfőinek második, kasseli találkozója véget ért anélkül, hogy a tanácskozó fe­lek bármilyen megállapodásra jutottak volna. A tárgyalások folytatására sem született konkrét megegyezés. A két miniszterelnök megállapította, hogy kormányaik álláspontja sok kérdésben továbbra is tá­vol áll egymástól, azok közelí­tésének lehetősége, bár nem kizárt, további időt kíván. Az utca légköre, enyhén szólva, nem kedvezett a tár­gyalásoknak. A fasiszta provo­kációk erősen megrontották azt a légkört, amely Erfurtban kialakult s feljogosított bizo­nyos reményekre. Az NDK ál­lami zászlóját a rendőrök sze­me láttára tépték le. Az is ron­totta a légkört, hogy a kasse­li rendőrség képtelen volt biz­tosítani a rendet és a biztonsá­got s a délutánra tervezett ko­szorúzást este kellett megtarta­ni. Válasz ez azoknak, akik rendületlenül tagadják az NSZK-ban jelenlevő fasiszta szervezetek és csoportok tevé­kenységét. Willi Stoph a megbeszélés során hangsúlyozta, hogy az NDK kormánya továbbra is a teljes jogú elismerés, illetve a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok mellett száll sík­ra és erről a kérdésről bármely időpontban kész újabb tárgya­lásokra. Az NDK kormányfője ,„gondolkodási időről” beszélt, amellyel az NSZK vezetőinek rendelkezésére áll, hogy vál­toztassanak álláspontjukon s a főkérdésre: az NDK-val való egyenjogú nemzetközi jogi kapcsolatok felvételére kon­centráljanak. Willy Brandt a fontos, meg­oldásra érett problémák he­lyett — s lényegében ahelyett, ami a komoly és gyümölcsöző tárgyalások alapját vetette volna meg — inkább a rész­letkérdésekről óhajtott tárgyal­ni. Az a húszpontos javaslat, amelyet Brandt a kasseli tár­gyalóasztalra tett, ha differen­ciáltabb is volt az előzőeknél, nem tartalmazta a lényeget, az NDK nemzetközi jogi elismeré­sét. Annak az országnak az el­ismerését akarják megtagadni, amelynek kormányfőjét egy szuverén állam vezetőjének ki­járó tisztelettel fogadták Kas­­selben. Mégsem lehet a kasseli talál­kozót csak negatívan értékelni. Az a tény, hogy nyitva hagy­ták annak lehetőségét, hogy az Erfurtban és Kasselben jobban megismert álláspontok után, egy későbbi időpontban újabb eszmecserére kerüljön sor, fel­jogosít bizonyos reményekre. Erre mutat az is, hogy mindkét miniszterelnök hangsúlyozta: a két ország egyéb, tecnikai és gazdasági területen megle­vő kapcsolatait tovább ápolják, az ilyen irányú tárgyalásokat folytatják. Európa biztonsága szempont­jából nem közömbös, hogy folytatódnak-e a megbeszélé­sek a két német állam között. Jogos a világközvéleménynek az az igénye, hogy Bonn az annyit hangoztatott jó szán­dék mellett konstruktív, a megegyezést elősegítő javasla­tokat tegyen. Az árvízhelyzetről nap mint nap terjedelmes­­beszámolót közölnek napi­lapjaink. A súlyos természeti csapás — sajnos — még mindig az érdeklődés közép­pontjában áll. S bár a köz­vetlen védekezés helyett egy­re inkább a helyreállítás és a segítségnyújtás egyéb for­mái kerülnek előtérbe, még hosszú időn át nagy anyagi és erkölcsi erők mozgósítá­sára lesz szükség, hogy az árvíz okozta károk nyomai el­tűnjenek. Messzemenő segítőkészség­ről tett tanúságot a Szovjet­unió kormánya. Koszigin mi­niszterelnök Fock Jenőhöz in­tézett levelében közölte a szovjet kormány határozatát, amelynek értelmében a Szov­jetunió térítés nélküli se­gélyként építőanyagokat, élel­miszert és egyéb elsődleges szükségleti cikkeket juttat el árvízkárosultjaink részére. Ugyanilyen akcióra készül a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Szövetsége is. Képeinken:­­ Fock Jenő miniszterelnök és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára meg­látogatta a Tisza és a Maros vidék árvíz sújtotta területeit. A képen: Fock Jenő és Dé­­gen Imre a hadári óriás buzgár megfékezésében részt vett katonai erők parancsno­kával, Kerekes Szilveszter ez­redessel beszélget. — Magyar községbe a még járhatatlan utak miatt katonai kétéltű járművön érkezett a segély­­szállítmány. — A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgo­zói külön árvízműszakokkal segítik a károsultakat: hat­millió-százezer darab téglát égetnek terven felül. Az első szállítmányt már vagonokba is rakták. (MTI Fotó : Balog László, Kácsor László és Tormai Andor felvételei)

Next