Ország-Világ, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1970-01-21 / 3. szám

m Rablók temploma Krakkóban hallottam az aláb­bi történetet. Ahhoz a kis fából készült templomhoz fűződik, amely Zakopane és Krakkó kö­zött, az út mellett áll. Ez az út 130—140 évvel ezelőtt, de még később is, igen forgalmas keres­kedelmi útvonal volt. Természe­tes, hogy a pénzes és sok árut szállító kereskedők feltartóztatá­sára és kirablására szövetkezett útonállóknak kifizetődött, hogy a környéken üssenek tanyát. A rablók a mesterségük elle­nére igen vallásos emberek voltak. Igényük támadt arra, hogy templomba járjanak. Igen ám, csakhogy a falvak templo­maiba kockázatos volt elmenni­ük, mert ott esetleg felismerték és elfogták volna egyiküket-má­­sikukat. Hosszas vita után elha­tározták, hogy építenek maguk­nak egy templomot, ahol — mint minden más mesterséget űzők — a nagyobb vállalkozások előtt ők is istenük áldását kérhetik. Lop­tak tehát építőanyagot, mester­embereket is szereztek, és felépí­tették a képen láható templomot. Amikor azután készen állt, egy papot is raboltak, így a rablások előtt megtarthatták ájtatos isten­tiszteleteiket, ahol a sikerért fo­hászkodtak, majd utána az elkö­vetett bűnök megbocsátásáért fordultak az istenhez. Miután a lengyeleknek egyetlen istenük volt — nem úgy, mint a régi Ró­mában, ahol a rablóknak külön isten állt rendelkezésükre —, ugyancsak zavarba hozhatta sze­gényt az imák találkozása. (Dr. P. 1.) 20 Repül a nagymama Sok mindent hallottunk már rendkívüli nagymamákról, akik kitörtek a nagymamák szá­mára „előírt" életmód keretei közül. Például: férjhez mentek leányuk vőlegényéhez, meg­szöktek egy kalandorral stb___Mindez azonban már elcsépelt história. Mit csinálhat hát egy kitűnő egészségnek örvendő s mindössze negyvennyolc esztendős nagymama, aki olyat szeretne tenni, aminek semmi köze sincs „nagyanyái” mivoltához, amit előtte még senki sem tett - egyszóval, amivel felhívhatja magára a figyelmet? A válasz egyszerű: léghajóra száll, és a lelkes tömeg üdvrivalgásától kisérve a magasba emelkedik ... Így tett a bedfordshirei Gwen Bellow asszony a londoni léggömb-klub tagja, aki meleg levegővel töltött léggömb­jén egyedül indult 30 perces utazásra. Gwen asszony a második nő, aki ilyen kalandos útra vállalkozott. —b­i MTI — Külföldi Képszolgálat Leninről írt - betiltották Olvassa és terjessze a Vasárnapi Déli Hírlapot Beszélgetés Berlinben Lenin öcscsével Leninről és sok másról. — Berlini munkatársunktól. — Érdekes vendége volt négy napig Berlinnek. Rövid tartózkodásra Révai­ból Berlinbe érkezett Leniny testvér. A Horthy-fasizmus idején a Budapesten megjelent Vasárnapi Déli Hírlap — „a dolgozók független, bátor, harcos újságja" — második évfolyamának 16. számában, 1921. június ötödikén, Beszélgetés Berlin­ben Lenin öccsével Leninről és sok más­ról címmel cikket közölt. Dmitrij Uljanov, Lenin öccse, akkor Révaiból, a mai Tallinnból, négynapi tar­tózkodásra Berlinbe érkezett és német lap­­tudósítókkal beszélgetést folytatott. A Va­sárnapi Déli Hírlap berlini munkatársá­nak jelentése alapján közzétette a nyilat­kozatot, amelyben Lenin öccse érdekesen beszélt bátyja életútjáról, száműzetéséről, küzdelmeiről, harcáról a forradalom elő­készítése, megvalósítása, a szocializmus ér­dekében. Az interjú — abban az időben! — álta­lános feltűnést keltett. A Vasárnapi Déli Hírlapot — e sorok írója munkatársa volt — a főváros belterületén nagyszámú rik­kancs, a munkások lakta városnegye­dekben pedig önkéntes munkásgárda ter­jesztette, s a lap vidéken is mindenhová eljutott. Nyomban az újságcikk megjelenése után gróf Bethlen István miniszterelnök ke­mény kezű belügyminisztere, Ráday Ge­deon gróf a legsúlyosabb megtorlással élt, a lapot betiltotta. A betiltást egy rövid mondat indokolta: „a propagatív Lenin - cikk közveszélyessége”. Az elnémított újság többé nem jelent meg. Román Kálmán

Next