Ország-Világ, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-06 / 1. szám
Barcelona, Stockholm és Budapest jeles fejezetei a baráti Német Demokratikus Köztársaság sportévkönyvének. A katalán fővárosban rendezett úszó és műugró Európa-bajnokságon 33 szám közül tizenhat Wetzko, Matthes és társai sikerét hozta, a svéd és magyar metropolisban pedig az atléták Európa Kupa versenyei után az eredményhirdetés így kezdődött: 1. Német Demokratikus Köztársaság ... S a televízió jóvoltából milliók láthatták a nyár végi napokban Karin Balzer, Renata Meissner, Nordwig, Stolle és a többi világklasszis ragyogó versenyzését, szenzációs diadalát. És most, amikor az egész sportvilágban megtörtént az év végi számvetés, ez a bravúr feltétlenül az élre kívánkozott. Hogyan, miként került az NDK atlétikája ilyen magas színvonalra? Mi a titka egész évi nagyszerű eredményeiknek? Lehet, hogy legközelebb már az Egyesült Államok babérjaira törnek? — megannyi kérdés hangzott el Moszkvától New Yorkig, Stockholmtól Athénig, ahol két éve az Európa-bajnokságon is már a legtöbb aranyérmet nyerték. Csodák nincsenek, de titkuk sincs barátainknak, akik idestova tíz éve láttak hozzá, hogy megfelelő rangot adjanak „sportok királynőjének”. Néhány a példa: 1. Az atlétika minden sport alapja, tehát elengedhetetlen, hogy minél nagyobb tömegeket öleljen fel. Ez ma már annyira sikerült, hogy több százezer versenyzőről beszélnek. 2. Az ifjak bekapcsolása már gyerekkorban megkezdődik, az atlétika az iskolákban szerves része a testnevelésnek. 3. Jelentősebb sportklub elképzelhetetlen atlétikai szakosztály nélkül, s úgynevezett bázisvárosok alakultak. Berlin, Lipcse, Erfurt, Rostock, Jéna és Drezda különösen sok kiváló versenyzővel és ragyogó pályával dicsekedhet. Több helyütt a salakot már az újfajta borítás, a tartan váltotta fel, amely gyorsabb, ruganyosabb és állja az idő viszontagságait. 4. Országosan bevezették korcsoportok szerinti versenyzést — a mezei futástól a gyaloglásig — s a tapasztalatok azt mutatják, sehol a kontinensen nincs olyan kitűnő 15—19 éves utánpótlás gárda, mint az NDK- ban. 5. A legjobbakkal magas képzettségű szakemberek foglalkoznak, s ami ugyancsak nagyonnagyon sokat nyom a latba: a sportolók szorgalmukkal, áldozatkészségükkel meghálálják a kapott segítséget, támogatást. — Kimondhatatlanul örülünk a szép eredményeknek, de távol áll tőlünk az elégedettség — mondta egy beszélgetés alkalmával Hans-Günter Rabe, válogatott vezetőedzője. — A a nők megelőzték a férfiakat — nem mintha ezt udvariasságból engedték volna. Több számban kerültek a világranglista legjobbjai közé, a fiatalok fejlődése nagyobb volt. Idén Európa-bajnokság lesz, aztán 1972- ben a müncheni olimpia hívja randevúra a világ atlétikájának elitjét. Nekünk ez a legközelebbi nagy célunk. Az értékelés realitása a világranglistán valóban lemérhető. A 14 női számból hétnek az élén NDK sportolók állnak, éspedig: Meissner (100 m, 11 mp), Hofmeister (800 m, 2:01.8 p), Burneleit (1500 m, 4:12.2 p), Balzer (100 m gát, 12.7 mp), Illgen (diszkosz, 63,66 m), Pollak (ötpróba 5406 pont, világcsúcs!) és a 4X400 méteres váltó (3:32 p). És ott vannak a többiekben is: Meissner 200 méteren és 4X100-as váltó egyaránt második, Rita Schmidt a magasugrásban, Fuchs a gerelyhajításban, Gummel a súlylökésben lett helyezett és még sorolhatnánk tovább. A férfiak „szerényebbek” ugyan, de átlagaik így is kiválóak. A hármasugró Drehmelt csak az olimpiai bajnok szovjet Szanyejev előzi meg (17,13, illetve 17,25 m tavalyi legjobbjuk), Nordwigot rúdja világrekord magasságba (546 cm) is repítette már 1970-ben, de nagy konkurrense a görög Papanicolau 3 centiméterrel túlszárnyalta, Beer a távolugrásban ismét túljutott a 8 méteren (8,10 m), kalapácsban Sachse és Theimer megelőzi Zsivótzky Gyulát, súlylökésben az „óriásbébik”. Briesenick, Grabe és Rothenburg a sérült Európa-rekorder Gies távollétében is könnyűszerrel hajigálták a vasgolyót húsz méteren túlra. Az egyik legklasszikusabb szám, a tízpróba pedig egyre inkább NDK specialitás lesz: Demming a legjobb (8130 pont), Kirst a második (8121) és még ketten találhatók az első tíz között. Minden olimpián az atlétika és az úszás viszi a főszerepet. E két sportágban csaknem hetven (!) bajnokot avatnak, ezért mondják, hogy a jól felkészült országoknak nagyon kifizetődő... Az 1970-es eredmények azt sejtetik, hogy jövőre Münchenben az NDK sportolói olyan produkcióra lesznek képesek, amelyek mindenkit ámulatba ejtenek. De addig is kíváncsian várjuk, hogy mit hoz az idei szezon? Kozák Mihály Titok nélkül Nem trükkfelvétel amit a képen láthatunk ... Rita Schmidt „úton” a 185 centiméteres magasság felé A kontinens leggyorsabb lánya: Renata Meissner. Ő egyike azoknak, akik kijárták az „atlétika iskoláját”, évről évre előbbre lépett. Tartalékként utazott az athéni Európa-bajnokságra, s amikor sor került szerepeltetésére, a bizalmat előbb egy ezüstéremmel (200 m), majd a váltó tagjaként egy arannyal hálálta meg. Húszesztendős, Jénában főiskolai hallgató „Villámikrek.” Talán nem is véletlen, hogy a sprinterváltó tagjai (balról: Vogt, Meissner, Höler és Podesna) egy gépkocsi motorház tetejére ültek. Őket is mintha motor hajtaná, olyan sebesek £g és föld között — s ki tudja hányadszor? Nem hiába mérnök a 27 éves Wolfgang Nordwig, mindig jól kiszámítja, hogyan kell túljutni a magasságon ( Chillae) Szárnyak nélkül is „repül” a hármasugró Drehmel; már eljutott a 17,13 méteres eredményig s csak 26 centi választja el a világcsúcstól 27