Ország-Világ, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-26 / 17. szám
lmvdégjáték Európa számos nagyvárosa után fővárosunkba látogatott a bukaresti Teatrul de Comedie. A fiatal — mindössze tizenegy éves múltra visszatekintő — színház elsősorban a román vígjátéki hagyomány fejlesztését és mai írók színműveinek bemutatását tűzte ki célul, de repertoárjukban nem egy klasszikus darab felújítása is szerepel. A Teatrul de Comedie Budapesten, a Vígszínházban tartott vendégjátéka során három darabot mutatott be: Alexandra Popescu Párizsi ruhák, Bertolt Brecht Gary Gay eltűnése című művét és Jean Anouilh Kedves Antoine című drámáját. A sikeres vendégjáték része és örvendetes eseménye annak a csereforgalomnak, amely az európai színházak között egyre rendszeresebbé és gyümölcsözőbbé válik. Képünkön: a Kedves Antoine című Anouilh-dráma egyik jelenete. (MTI Fotó : Keleti Éva felvétele) kívánt. És Mendez doktor furcsa és tragikus kórháza 1946-ból — amelynek pavilonjait Abed mozgása és érdeklődése köti össze —* olyan telitalálat, olyan nem „koholt szeszek**, hanem valódi élmények és felelősségtől áthatott világnézet segítségével felidézett látomás, amely megrendítően vall tegnapról, s máról. És a sorok mögött, a leírások mögött is, az e kórházban oly bőven fellelhető, testi-lelki nyavalyák elleni küzdelemre biztat bennünket, olvasókat. Gyógyításra. LAZÁR ERVIN: A FEHÉR TIGRIS Antal Gábor A hatalom vírusait rakta mikroszkópja alá első regényében a novellistaként ismert Lázár Ervin. Varázslatos írói alkatát természetesen regényíróként sem tagadta meg. Az elmaradhatatlan szürrealista elem ezúttal egy hatalmas fehér tigris képében jelenik meg s szegődik a történet főhőse, Makos Gábor mellé. A minden szempontból jelentéktelen fiatalember viszonylag gyorsan megbarátkozik a gólemi képességű, golyóálló, lehetetlent nem ismerő testőrével, segítségével elűzi hivatalából a város zsarnokát, a rettegett Főnököt. De később ő maga is megrészegül a saját hatalmától, ahol és amikor csak teheti, megalázza, terrorizálja az embereket. Sorsa elkerülhetetlen: magára marad, szerelmes barátai elhagyják. Utolsó szövetségese, a tigris fokozatosan elveszti fehérségét s ezzel párhuzamosan tankokat összeroppantó, gépfeletti erejét is. Két menthetetlenül riadt élőlény menekül fejvesztve a sokat szenvedett s újra reménykedő városból: egy, a közösségbe soha vissza nem találó ember, oldalán egy örökké szomjas, bűzlő vadállattal. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent első regényében Lázár Ervin erényei még nincsenek olyan mértékben jelen, mint a korábbi, gyakran Gelléri Andor Endrére emlékeztető, meseszerű, poétikusan szép elbeszéléseiben. LENIN-ÉREM - RÓMÁBÓL Két hónappal ezelőtt érkezett először Budapestre a római pénzverde , a Zecca vezető vésnöke, Mario Vanucci, hogy Állami Pénzverdénk világszerte magasra értékelt munkáját tanulmányozza. Vanucci ifjúkorában, az olasz antifasiszta ellenállás, a Resistenza harcai alatt érlelődött kommunistává. 1947-ben, mint a neves szobrász és éremművész, a forgalomban levő olasz pénzérmék legtöbbjének tervezője, Giuseppe Romagnoli tanítványa, belépett a római Zecca kötelékébe, s negyedszázados munkásságát jelenleg ugyanott vezető vésnöki beosztásban folytatja. Pénzverdéi tevékenysége mellett Vanucci számos művészi kis- és nagyplasztikát is mintázott. Többek között ő készítette a Paliniro Togliatti halálát gyászoló emlékérmet, a múlt évben elhunyt kiváló költő, Giuseppe Ungaretti utolsó éremportréját - nagyplasztikai munkáiból legnevezetesebb Velletri város egyik temploma részére domborított, 14 darabból álló, modern bronz panelsorozata. V. I. Lenin születésének századik évfordulójára Vallucci 1970-ben őszinte elmélyüléssel formált, rendkívül finom ezüstérmet tervezett, amelynek vésetét a római Zecca sokszorosította és hozta forgalomba. A Lenin-arcmás hátlapján összetett szimbólumként: 1917-es jelzéssel egy földkutató csákány és 1970-es jelzéssel a Szovjetunió magas technikai fejlettségét jelképező holdkőzetgyűjtő automata űrállomás látható. A leningrádi Ermitázsban is őrzött Lenin-emlékérem egy példányát a baráti látogatáson nemrég ismét Budapesten járt Mario Vanucci a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának ajándékozta. bis 23