Ország-Világ, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-26 / 17. szám

l­mvdégjáték Európa számos nagyvárosa után fővárosunkba látogatott a bukaresti Teatrul de Comedie. A fiatal — mindössze tizenegy éves múltra visszatekintő — szín­ház elsősorban a román vígjátéki hagyomány fejlesztését és mai írók szín­műveinek bemutatását tűzte ki célul, de repertoárjukban nem egy klasszikus darab felújítása is szerepel. A Teatrul de Comedie Budapesten, a Vígszínház­ban tartott vendégjátéka során három darabot mutatott be: Alexandra Popescu Párizsi ruhák, Bertolt Brecht Gary Gay eltűnése című művét és Jean Anouilh Kedves Antoine című drámáját. A sikeres vendégjáték része és örven­detes eseménye annak a csereforgalomnak, amely az európai színházak között egyre rendszeresebbé és gyümölcsözőbbé válik. Képünkön: a Kedves Antoine című Anouilh-dráma egyik jelenete. (MTI Fotó : Keleti Éva felvétele) kívánt. És Mendez doktor furcsa és tragikus kórháza 1946-ból — amely­nek pavilonjait Abed mozgása és ér­deklődése köti össze —* olyan telita­lálat, olyan nem „koholt szeszek**, hanem valódi élmények és felelős­ségtől áthatott világnézet segítségével felidézett látomás, amely megrendí­­tően vall tegnapról, s máról. És a sorok mögött, a leírások mögött is, az e kórházban oly bőven fellelhető, testi-lelki nyavalyák elleni küzde­lemre biztat bennünket, olvasókat. Gyógyításra. LAZÁR ERVIN: A FEHÉR TIGRIS Antal Gábor A hatalom vírusait rakta mikrosz­kópja alá első regényében a novel­listaként ismert Lázár Ervin. Varázs­latos írói­­ alkatát természetesen re­gényíróként sem tagadta meg. Az el­maradhatatlan szürrealista elem ez­úttal egy hatalmas fehér tigris képé­ben jelenik meg s szegődik a tör­ténet főhőse, Makos Gábor mellé. A minden szempontból jelentéktelen fiatalember viszonylag gyorsan meg­barátkozik a gólemi képességű, go­lyóálló, lehetetlent nem ismerő test­őrével, segítségével elűzi hivatalából a város zsarnokát, a rettegett Főnö­köt. De később ő maga is megrésze­­gül a saját hatalmától, ahol és ami­kor csak teheti, megalázza, terrori­zálja az embereket. Sorsa elkerülhe­tetlen: magára marad, szerelme­s barátai elhagyják. Utolsó szövetsé­gese, a tigris fokozatosan elveszti fe­hérségét s ezzel párhuzamosan tan­kokat összeroppantó, gépfeletti ere­jét is. Két menthetetlenül riadt élő­lény menekül fejvesztve a sokat szenvedett s újra reménykedő város­ból: egy, a közösségbe soha vissza nem találó ember, oldalán egy örök­ké szomjas, bűzlő vadállattal. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondo­zásában megjelent első regényében Lázár Ervin erényei még nincsenek olyan mértékben jelen, mint a ko­rábbi, gyakran Gelléri Andor Endré­re emlékeztető, meseszerű, poétiku­­san szép elbeszéléseiben. LENIN-ÉREM - RÓMÁBÓL Két hónappal ezelőtt érkezett először Budapestre a római pénzverde , a Zecca­­ vezető vésnöke, Ma­rio Vanucci, hogy Állami Pénzverdénk világszerte magasra értékelt munkáját tanulmányozza. Vanucci ifjúkorában, az olasz antifasiszta ellenállás, a Resistenza harcai alatt érlelődött kommunistává. 1947-ben, mint a neves szobrász és éremművész, a forgalomban levő olasz pénzérmék legtöbbjének tervezője, Giuseppe Romagnoli tanítványa, belépett a római Zecca kötelékébe, s negyedszázados mun­kásságát jelenleg ugyanott vezető vésnöki beosztás­ban folytatja. Pénzverdéi tevékenysége mellett Vanucci számos művészi kis- és nagyplasztikát is mintázott. Többek között ő készítette a Paliniro Togliatti halálát gyá­szoló emlékérmet, a múlt évben elhunyt kiváló költő, Giuseppe Ungaretti utolsó éremportréját - nagy­plasztikai munkáiból legnevezetesebb Velletri város egyik temploma részére domborított, 14 darabból álló, modern bronz panelsorozata. V. I. Lenin születésének századik évfordulójára Val­­lucci 1970-ben őszinte elmélyüléssel formált, rend­kívül finom ezüstérmet tervezett, amelynek vésetét a római Zecca sokszorosította és hozta forgalomba. A Lenin-arcmás hátlapján­­ összetett szimbólumként: 1917-es jelzéssel egy földkutató csákány és 1970-es jelzéssel a Szovjetunió magas technikai fejlettségét jelképező holdkőzetgyűjtő automata űrállomás lát­ható. A leningrádi Ermitázsban is őrzött Lenin-em­­lékérem egy példányát a baráti látogatáson nemrég ismét Budapesten járt Mario Vanucci a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának ajándékozta. bis 23

Next