Ország-Világ, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-26 / 39. szám
[r "ytTnmnnnnnnrte A!Qv,lA,!OL Igazságtalan? Egyedülálló özvegyasszony küzdelmes életéről panaszkodik a levelében. Kis nyugdíja alig fedezi a kiadásokat, holott még iskolás fiának neveléséről is neki kell gondoskodnia. Sokat segítene anyagi helyzetén, ha a ház udvarára emelt melléképületet hasznosíthatná. Ám a hatóságok mereven elzárkóznak kérésétől, s ezzel meggátolják szándékát. Hasztalan kéri, nem adják ki az épület használatbavételi engedélyét, s nem fogadják el a benne lakó albérlők bejelentkezését sem. Levélírónk azt szeretné, ha közbenjárásunkra megenyhülne a hatóságok .,szive”, s beleegyeznének, hogy az udvari melléképületben albérlők lakjanak. Érdemesnek tartottuk az ügyet részleteiben is megnézni, s az építési hatóságot meghallgatni. Kiderült, hogy az özvegyasszony, néhány évvel ezelőtt — még férje életében — benyújtott terv alapján építkezett. Az építés során az engedélytől eltérően az udvarra egy melléképületet húzott fel, amelyet anyagi okokból nem tudott véglegesen befejezni. A tanács vb építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve csak az érvényes jogszabályokat alkalmazta, amikor megtagadta a használatbavételi engedély kiadását, hiszen a befejezetlen épület a bentlakók számára életveszélyt jelent. A jogszabály alkalmazásán túl állami érdekeket is véd ilyen esetben. Az történik az esetek többségében (mint jelenleg is), hogy az engedély nélkül felhúzott — vízmosdó, WC, tehát az alapvető emberi tisztálkodási igényt nélkülöző — épületben, amelyet ráadásul szakszerűtlenül építettek — a tulajdonos bérlőket fogad. Az albérlők egy idő elteltével, körülményeik rosszabbodásával, a lakásügyi hatóságoknál kopogtatnak, kérik, követelik az életveszélyes, emberi életre alkalmatlan lakáskörülményeik megoldását. (Erre lehetőséget nyújt az új lakástörvény, amely az életveszélyes lakások bérlőinek elhelyezését a lakásügyi hatóságok feladatává sorolja). Gyakori tehát az a visszás helyzet, hogy az egy-két éves — zugépületben lakó — lakásigénylő elhelyezéséről kénytelen a hatóság sürgősségi alapon gondoskodni, s ezzel megelőzni a sorukra váró kérelmezőket. Sokan számításból keresik az életveszélyes melléképületeket, mert úgy gondolják, hogy így könnyebben, hamarabb jutnak tanácsi lakáshoz. Levélírónk tehát nem sérelmezheti, hogy a befejezetlen épületére a használatbavételi engedélyt nem adták meg, de azt sem, hogy a melléképületbe nem is egy, hanem két lakót bejelentsen. Megoldásként azt tanácsoljuk: az építési hatóságok szabályai szerint hozza rendbe az épületet, akkor lehetséges, hogy a bérleti viszony létesítését is megengedik. lak ki családomnak. A lakásban központi fűtés, a konyhában remek gáztűzhely van. Sajnos, az örömhöz keserű üröm is társult, ugyanis a gáztűzhelyhez, amely propánbutángázzal működik, palackot nem adtak. Bementem a tanácshoz megérdeklődni, mitévő legyek, hiszen gáz nélkül a tűzhelyen nem lehet főzni. Kérték, hogy nyújtsak be igénylést, de előre megmondták, csak 1976-ban kapunk palackot, így aztán boldog lakástulajdonosként naponta bosszankodom, mert ha főzni nem lehet, bizony keserű lesz a szám íze. Átmeneti megoldásként jelenleg az üzemi konyháról érkezünk, de hétvégeken csak egy kis villanyrezsón készítem el a nagy család ebédjét. Azt hiszem, joggal teszem szóvá az egész ház nevében a helyzetet: ha már korszerű gázfűtésű tűzhelyet építettek a konyhába, sürgősen gondoskodjanak gázról is, mert anélkül szinte megoldhatatlan a család étkeztetése.” — Gosztola Sándorné, Pápa, Deák Ferenc u. 2. ül. 3. Motor a lomtárban „Két évvel ezelőtt MPM—50 Balkán típusú motorkerékpárt vettem. Rövid használat után a sebességváltója javításra szorult, ezért bevittem a nagyatádi szervizbe. Sajnos, hamarosan újra elromlott a sebességváltó. Megjavíttattam. Még a garanciális idő lejárta előtt rendbe akartam hozatni a motort, s a sebességváltót kicseréltetni, de nem bíztam a nagyatádi szervizben, ezért a kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz javító részlegéhez fordultam. 1972. május hónapban elvállalták a gépet javításra. Júniusban bevonultam katonai szolgálatra, majd az első adandó alkalommal érdeklődtem a gépem sorsáról. Megnyugtattak, hogy javítják. Azóta számtalanszor érdeklődtem, de mindig türelemre intettek. A napokban már személyesen kerestem fel a Ktsz-t, ahol a motort siralmas állapotban találtam. Egy lomtárban hevert szétdobva, alkatrészei, kerekei berozsdásodva, semmi jele annak, hogy valaha is újra működőképes állapotba kerül. Így még csak abban sem bízhatok, hogy a javítás után olyan lesz a motorom, mint az úr." — Csürke József honvéd, szeged. Az olvasó kérdez — a jogász válaszol Az olvasó szóvá teszi Négy kereke hiányzik „Ez év március hónapban 420 forintos magyar gyártmányú bébikocsit vásároltam a miskolci áruházban. Sajnos, a kocsinak mindössze két hónapig örültem, mert először az egyik, majd szép lassan, mind a négy kereke összenyomódott. Miskolcra nem utazhattam el a kocsit kicserélni, ezért városunkban próbáltam a pótkerekeket beszerezni, de hiába érdeklődtem, sehol sem kaptam. A gyártó cég sajnos nem tüntette fel a kocsin a nevét, így aztán azt sem tudom, kit „dicsérjek" a felületes, hanyag munkáért" — Bodnár Barabásné, Leninváros, Nincs gáz „A közelmúltban nagy boldogság ért: a szűk egyszobás lakás helyett gyönyörű, új, modern lakást utal A telekszerzésről „Kire vonatkozik a telektulajdonkorlátozás, vásárolhat-e telket az, akinek már van lakása?” — kérdi Horváth Mihály ceglédi olvasónk. Egy személy, illetve egy család telektulajdonának mértéke: egy lakótelek és egy üdülőtelek. Hasonló a lakás, illetve üdülőtulajdon mértéke, ezért akinek egyfajta tulajdonból nincs az igénye kielégítve, vásárolhat telket a jövőben, vagyis reá nem vonatkozik a tulajdonszerzési korlátozás. . Több olvasónk azzal fordult hozzánk, mondjuk meg, mennyi egy család telekigényének területe? Lakótelek esetében 1000 négyzetméter, üdülőteleknél pedig 300 négyzetméter. A különböző lakásokon, illetve üdülőtulajdonon fennálló tulajdoni hányadokat össze kell adni s azokat annyiszor egy-egy lakásként számítani, ahányszor a hányadok egy egészet adnak. ORVOSI TANÁCSOK írja: dr. Szendei Ádám A szívbillentyű-bántalom megelőzhető! Az ifjúkori szívbajnak leggyakoribb oka a szívbillentyűbántalom (szűkület vagy tágulat), mely az esetek döntő többségében még iskoláskorban keletkezik. Oka szinte kivétel nélkül az ún. reumás lázhoz társuló sokízületi gyulladás. Az őszi, nedves, hűvös időjárás és a hozzátársuló hűlés kedvez annak, hogy a garatunkba jutó sztreptokokkuszok valóban elszaporodjanak és gyulladást okozzanak. Ezért látszik időszerűnek éppen most, hogy a leglényegesebb következmény, a szívbillentyű-bántalom megelőzésének lehetőségére felhívjuk a figyelmet. Az ismeretlen 3% . Megbízható felmérések alapján gyermek- és fiatalkorban az emberek 3%-a hajlamos arra, hogy az említett sztreptokokkuszféleséggel történt első fertőzés után túlérzékenynyé, allergiássá váljon. Arról nincs tudomásunk, mi az oka annak, hogy éppen ez a 3% válik allergiássá, de az sem tisztázott, hogy ez a készség öröklődik-e vagy sem. Ha a túlérzékenységgel válaszoló ember ismételten esik garatűlt sztreptokokkusz-fertőzésbe, mindig fennáll a veszélye annak, hogy reumás lázzal, ízületi bántalmakkal szívizomvagy szívbelhártya-gyulladás lépjen fel nála. Minél gyakoribb a visszaesés, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szívbelhártya-gyulladás emlékeként billentyűelégtelenség vagy szűkület következzék be. Ha sikerül a megismétlődő garatűri sztreptokokkusz-fertőzéseket kivédeni, akkor sem az ízületek, sem a szívbelhártya nem fog megbetegedni, tehát végső soron a szívbillentyűképek maradnak. Irány a gondozó A gyermeknek, de még inkább az aggódó szülőnek, két lehetősége kínálkozik arra, hogy gyermekét a szívbillentyű-bántalomtól megvédje. Az egyik, hogy mindig az évszaknak megfelelő ruházatban és lábbeliből járjon a gyermek A megelőzés másik módja még ennél is hatékonyabb. Az Egészségügyi Minisztérium érvényes rendelkezései értelmében a sáv-gyermekszakorvosok azokat a gyermekeket, akik egy ízben már átestek reumás lázon — tehát tanúságot tettek arról, hogy azon bizonyos 3%-hoz tartoznak —, gondozásba veszik. Ez a gondozás nemcsak azt jelenti, hogy életmódra, pályaválasztásra, az étel sózásával kapcsolatos tanácsokkal látják el, hanem mindenekelőtt abból is, hogy sztreptokokkusz-ellenes gyógyszerekkel látják el a gyermekeket. Ha a szülőnek sikerül gyermekét meggyőzni arról, hogy a gondozó által rendelt gyógyszereket rendszeresen és kihagyás nélkül szedje, akkor nagy valószínűséggel akadályát veszi annak, hogy, újabb sokízületi gyulladásra, reumás lázra és következményére, szívbillentyűbántalomra kerüljön sor. Mese a „kinövésről” Érdemes még egy, a gyermekkori szívbántalmakkal kapcsolatos „tévhitet” vagy néha talán kegyes csalást, eloszlatni. — A szülők, ha gyermeküknek valamilyen bajuk volt a szívével, gyakran arra várnak, hogy „kinője”. Az ilyen várakozás lényegében korálmúlt struccpolitika. Sokkal helyesebb, ha vitatott esetben felkeresik gyermekkardiológiai szakrendeléseink valamelyikét, ahol tapasztalt, kiváló szakorvosaink „tiszta vizet öntenek a pohárba”. Az esetek döntő többségében kiderül, hogy a gyermek szívének nincsen semmi baja. Ha viszont egyértelműen az derülne ki, hogy a billentyűbántalom valóban fennáll, akkor nem várakozásra buzdítja az orvos a szülőket, hanem ellátja őket a gyermek életmódjára, pályaválasztására vonatkozó tanácsával. Ezek birtokában a billentyűbántalomban szenvedő az egészségeshez hasonló esélyekkel indulhat neki az életnek. 29