Ország-Világ, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-12 / 7. szám
ORSZAG-VILÁG • A magyarországi zsidóság deportálását Endre és Baky úgy irányította, hogy a vártnál sokkal gyorsabb ütemben haladt, és így a budapesti zsidóság összegyűjtését július első napjaira tűzték ki. Ez azonban nem volt másképpen elképzelhető, mint hatalmas karhatalmi alakulat Budapestre való koncentrálásával, az akció végrehajtására. Miután a németek ebbe a dologba közvetlenül nem akartak beleavatkozni, a rendőrséget pedig mindenek ellenére megbízhatatlannak tartották, maradtak Baky csendőrei. Baky tehát elrendelte a csendőrség fő erőinek Budapestre való összpontosítását Ettől azonban megrémült a kormányzó , és joggal. Csapatösszevonások Budapesten Horthy azt állítja emlékirataiban: a budapesti zsidóság neki köszönheti azt, hogy nem deportálták, mert az akciót ő állíttatta le. Ez csak részben igaz, hiszen Horthy ellenakciójának — bár a svéd király, a pápa stb. intervencióinak nagy hatása volt rá — nem a budapesti zsidóság, hanem saját uralmának megmentése volt az elsődleges célja. Hogy a nyilasok Baky csendőreinek segítségével puccsszerűen akarták átvenni a hatalmat, megfelel a tényeknek, legalábbis valóban nagy volt ennek a valószínűsége. A kormányzó és környezete, tőlük szokatlan gyorsasággal, intézkedett Lázár tábornok, a testőrség parancsnoka, testőreivel és felfegyverzett rendőrökkel körülvette a Várat, Bakay Szilárd tábornokkal, a budai helyőrség parancsnokával mozgósíttatta a rendelkezésére álló katonai egységeket, többek között a ludovikásokat és az esztergomi páncélos tisztiiskola növendékeit. Pestre rendelték az első páncélos hadosztályt is, amely július 6-án este Óbudára érkezett. A kormányzó utasítására a kormánynak nyilatkozatot kellett közzétennie, hogy a kormányzat mindenféle puccskísérletet a legnagyobb eréllyel fegyveresen fog letörni. Az erőviszonyok annyira egyértelműen a hadsereg oldalán állottak, hogy ilyen körülmények között Baky jobbnak látta, ha csendőreit kivonja a fővárosból. A páncélos alakulatok pedig Budapest utcáin nagy demonstratív felvonulást rendeztek. A németek meghökkentek. Nem voltak elkészülve ilyen gyors és ilyen erélyes reakcióra. De a befejezett tényeken egyelőre nem tudtak változtatni. Veesenmayer nyomban jelentette a történteket, de Horthy is érezte, hogy a németeknek valamilyen magyarázattal tartozik. Magához kérette a birodalmi megbízottat és vele mintegy háromnegyed órát tárgyalt. Horthy most már sokkal kevésbé volt erélyes, mint Bakyval szemben. A puccsal kapcsolatos információit és intézkedéseit elmondotta Veesenmayernek és rögtön hozzzátette, hogy szilárd elhatározása a végsőkig kitartani Németország mellett és megfelelő időpontban, „ha a politikai helyzet megnyugodott”, hajlandó hozzájárulni a budapesti zsidóság elszállításához is. Veesenmayer, mint jelentésében mondja, me rev arccal és jéghidegen hall gatta Horthy fejtegetéseit, majd WESSELÉNYI MIKLÓS Tegnapból a mába 8. LÉGBŐL KAPOTT PUCCS b izonyos események megkönnyítették a cselekvést. Sztójay még marad, alig leplezett fenyegetéssel a hangjában sajnálkozását fejezte ki, hogy a kormányzó nem értesítette előre a szándékáról, mert így a németek is segítségére lehettek volna a helyzet tisztázásában. Horthy e beszélgetés alkalmával először tett célzást arra, miszerint azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a betegeskedő Sztójay helyett új miniszterelnököt nevez ki. Veesenmayer jelentésében megállapítja: A keleti front helyzetének alakulása, 1944 januárjától áprilisig hogy a kormányzó szenilis, hazudik és állandóan ellentmondásokba keveredik. „Felmerül a kérdés, hogy meddig tudják még ezt az embert használni” — írja jelentése befejező soraiban. Bethlen memoranduma, a sikeres puccselhárítási kísérlet és környezete a kormányzót cselekvésre ösztönözte. Jelöltje a miniszterelnöki posztraLakatos Géza tábornok volt, aki a német megszállás után jó néhány hétig a Szovjetunióban harcolt, mint az első magyar hadsereg parancsnoka, de akit később, mivel nem teljesítette a német katonai utasításokat, le kellett váltani. Lakatos típusa volt a hivatásos katonának, annak minden jó és rossz tulajdonságával együtt. Nem volt ugyan nácibarát fasiszta, de haladó gondolkodásúnak is nehezen lehetett volna nevezni. Tudta, hogy a németek a háborút elvesztették és legalább ebből a szempontból alkalmasnak látszott arra, hogy az utolsó órában megpróbálja menteni, ami még menthető a magyar uralkodó osztály szempontjából. Badacsonyt nyaralójában érte el a kormányzó hívása. Mint jó katona, azonnal engedelmeskedett, de mélyen meg volt döbbenve, mikor Horthy közölte vele, hogy kormányalakítással akarja megbízni. Aggodalmaskodott, nem tartotta magát alkalmasnak a feladatra. Mint később kiderült, aggodalmai sajnos jogosak voltak. A kormányzó azzal igyekezett megnyugtatni vonakodó tábornokát, hogy tervét Bethlennel is megbeszélte, és Bethlen is helyesli Lakatos kinevezését. Ez igaz volt, de Bethlen az adott pillanatban nem találta célszerűnek a kormányváltozást, és így a kormányzó kénytelen volt elejteni azt a szándékát, hogy már július 10-én lemondatja Sztójayt és kinevezi Lakatost. És azonkívül nem merte a kormányváltozást „puccsszerűen” végrehajtani. Tehát ismét hívatta Veesenmayert. A birodalmi megbízottnak most már határozottan bejelentette, hogy elejti Sztójayt és Lakatost nevezi ki miniszterelnökké. Szemrehányóan tette hozzá, hogy levelet akart küldeni személyes megbízottjával, a katonai irodája főnökével, Dálnoki Miklós Béla tábornokkal Hitlernek, de nem kapott arra választ, hogy mikor hajlandó őt Hitler fogadni, pedig ebben a levélben meg akarta magyarázni a jelenlegi helyzetet, így azonban kénytelen egyoldalú döntéshez folyamodni. Veesenmayer most már a legélesebb hangot használja. „Sok magyar tekint ma a birodalom felé, és ha ezek megtudnák, hogy ez a lépés a Führer beleegyezése nélkül valósult meg, ellenzékbe vonulnának; ez egyaránt vonatkozik a Szálasimozgalomra és azmrédy-pártra, a nemzetiszocialistákra és Szomorú menet: deportáltak a Gomol Pinok front [1.ukrán front] Zsitomir strodlo« | iIiKRAN front] 3.UKRÁN FRONT iVoznyeszenuj Kisinyov^i *\ Az 1944 év elejéig kialekult arcvonal. Az arcvonal megváltozása 1944 év Az arcvonal 1944 április közepén. A szovjet csapatok főbb csapásainak % ___ij ii