Ország-Világ, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-07 / 19. szám
I ORSZÁG-VILAC LUKÁCS LÁSZLÓ ÉS SZEPESI GYÖRGY SOROZATA: Mesterhármas birkózásban OQp A huszonhatodik, a huszonhetedik és a huszonnyolcadik Berlin, 1936 Kárpáti Károly Egerben született, 1906. július 2-án. Orvosi tanácsra kezdett tornászni, birkózni, és nagyszerűen rendbe jött. megerősödött. Elvégezte a Testnevelési Főiskolát. Jelenleg a Bp. Honvéd birkózó szakosztályának egyik vezetője. Zombori Ödön Budapesten született, 1905. szeptember 16-án. Háromszoros Európabajnok volt, kétszer (1931 és 33) szabadfogásban, s 1933-ban kötöttfogásban is. A háború után kivándorolt, Los Angelesben él. Lőrincz Márton Korondon született, 1911. október 28-án. A kötöttfogású birkózás légsúlyú győztese volt. Néhány éve hunyt el. * A szabadfogású birkózás — évtizedes pangás után — nálunk lassan népszerűvé vált. Kárpáti az 1928-as olimpián figyelt fel újra a fogásnemre. A következő évben saját költségén kiutazott Párizsba, a szabadfogású Európa-bajnokságra. Második helyezést ért el, s nyomában Zombori, Tunyoghy, Papp és még sok kitűnő birkózónk barátkozott meg ezzel a versenyággal. Ilyen sem volt még soha és talán nem is lesz egyhamar: három magyar olimpiai birkózó bajnokság! A három összetartozik, ezért mi együtt idézzük az emlékét. Együtt készült a három birkózó, együtt laktak Berlinben — nem az olimpiai faluban, hanem mögötte, a játékok idejére kiürített légelhárító tüzérségi laktanyában. Egyforma érmet — aranyat! — hoztak haza, megtoldva azzal, amivel a rendezők minden győztesnek kedveskedtek, egy-egy kis tölgyfacsemetével. Tehát: a tízhónapos közös felkészülés. 1935-ben kötöttfogású birkózóink mérsékelt sikereket értek el, ezzel szemben váratlanul feljavultak szabadfogásban. Az 1935-ös szabadfogású Európa-bajnokságon Kárpáti Károly aranyérmet nyert — akárcsak 1930-ban — s ugyanott Virág-Ébner néhány súlycsoporttal feljebb, szintén Európa-bajnok lett. A válogatott keret összeállításakor a szabadfogású versenyzőkben jobban bíztak, mint a kötöttfogásúakban, a felkészülés azonban együtt történt. De hol?! Az OTT épületében, az Alkotmány utca 3. sz. épület szűk alagsorában, 1936 tavaszán kiköltöztek a szabadba, a Testnevelési Főiskola kertjébe. Kezdtek formába lendülni, különösen Lőrincz, aki az 1934. évi szabadfogású Európa-bajnoki arany után most a kötöttfogásban akart első lenni. A légsúlyú szabadfogásban a főszerep Zombori Ödönre várt, bár az ő stílusa is közelebb állt a kötöttfogáshoz. Tulajdonképpen igazi szabadfogású birkózást a magyar élgárdában csak KárpátiKárolytól lehetett látni. Végül is így alakult ki az olimpiai csapat: öt plusz egy kötöttfogású birkózó (Lőrincz, Móri, Vincze, Palotás, Bóbis és saját költségén Kálmán), hatan a szabadfogásban (Zombori Ödön, Tóth Ferenc, Kárpáti Károly, Sóvári, Riheczky és Virág-Ébner). Jól felkészült magyar csapat kezdte meg augusztus 2-án a küzdelmeket — jó hangulatban! Először a szabadfogásúak álltak a mérlegre, mindenkinek rendben volt a súlya. Két izgalmas versenynap után így festett a légsúlyú Zombori Ödön eredménylistája : Győzött Nizzola (olasz) ellen pontozással (1 hibapont), vesztett pontozással Tuvesson (svéd) ellen (3 hibapont). Aki öt hibapontot szedett össze , kiesett. Zomborinak tehát tussal kellett győznie az erős török, Cakirglidze ellen. Az 5. percben megtörtént. A belga Laporte is csak 10 percig tudott ellenállni, már csak négyen maradtak. A Deutschlandhalle közepén két szőnyeg volt, az egyiken az amerikai Flood és Tuvesson, a másikon Zombori és a német Herbert birkózott. Sípszó, Zombori, mint a párduc ugrott a németre. Hja, három mérkőzést kellett egymás után tussal (!) megnyernie! Az első, a török ígérkezett legnehezebb ellenfélnek, sikerült két vállra „ragasztani”, de a német még erősebbnek látszott. A 31 éves Zombori nemcsak a legtechnikásabb és legsokoldalúbb birkózóink egyike volt, hanem nagyszerű testi felépítésű, roppant erős — és bírta akár ítéletnapig is! Az első 6 perc — döntetlen. A pontozóbírók a szőnyeg köré épített, két méter magas emelvényen meggyújtották kis lámpáikat. Fehér, ez a döntetlen jele, a piros Zombori, a zöld Herbert fölényét jelentette volna. Sorsoltak. Zombori került alulra. Nem volt könnyű a helyzete, hídba vitte a német, de Zombori kivágta magát! Három perc múlva a németnek kellett „békába” mennie. Zombori úgy kirántotta a lábait, hogy Herbert a túlsó sarokba repült. Újra állás, de most Zombori egy merész dobással szőnyegre vitte a németet, gyúrta, gyúrta, 20 másodperccel az idő lejárta előtt hídba kényszerítette , és betörte a hídját: tus! Két órával később, augusztus negyedikéről már a következő napba fordult az éjszaka, amikor szőnyegre lépett Zombori és az amerikai Flood. A szikár, erős és jellegzetesen szabad stílusban birkózó amerikai és a nagy múltú ,rutinos magyar bajnok. A nagy tusakodás újra meg újra a szőnyegen kívül ért véget. Hat perc után a fehér lámpák gyúltak ki. Flood került alulra, Zombori felrántotta a karját, „kocsiztatta”, de az amerikai kimászott. Váltás, Zomborinak kellett alulra mennie. Flood átforgatja Zomborit, de a magyar birkózó remek húzással átfordult az amerikai feje fölött, ő került fölülre, lerázta a lábával és jellegzetes görög—római fogással, karbehúzással tusolta! Megvan a második olimpiai bajnokság birkózásban! A második? Az bizony. Mert a légsúlyú küzdelem annyira elhúzódott, hogy Kárpáti Károly közben már megszerezte a könnyűsúlyú olimpiai bajnokságot. Kárpáti volt az első számú esélyes, fényes múlt állt már mögötte is! Sok sikerrel és rengeteg igazságtalan lepontozással! Nem volt rosszabb 1932-ben a nagy Pacome-nál sem, csak a francia birkózás hírneve és befolyása szorította második helyre Los Angelesben. Az Európa-bajnokság (1935), meg a „régmúlt”, az 1930-as elsőség mutatta Kárpáti helyét a birkózó világban. Berlinben első ellenfele megint egy francia volt. Csak hát ez a Delporte — nem Pacomé! Kárpáti mégis nagyon óvatosan küzdött és ha fölénye óriási volt is, csak pontozással győzött. Az ausztrál Gerrardot két és fél perc alatt „leragasztotta”, az olasz Romagnoli viszont kellemetlen, szívós ellenfél volt, Kárpáti csak pontozással győzött. Herman Pihlajamäki következett, a népes finn birkózó családból Kusta Pihlajamaki után a legtehetségesebb fiú, Los Angeles pehelysúlyú bajnoka. A könnyűsúlyban viszont Kárpáti tíz perc alatt legyőzte. Majd Wolfgang Ehrl a közönség kedvence következett. Minden mozdulatát megtapsolta a közönség, Kárpáti minden akcióját kifogásolta, fütyült. De senki nem téveszthette meg a pontozókat, amikor Kárpáti sikeres lábkiemelésével vége lett a mérkőzésnek. Ijesztő csend borult az addig zsibongó arénára, de csak addig, amíg kigyulladt két zöld lámpa,, Kárpáti színe — 2:1 arányban győzött a magyar fiú! Olimpiai bajnok: Kárpáti Károly ((Magyarország, 2. Ehrl, (Németország) 3. Pihlajamäki (Finnország). A németek dühe a vereség miatt érthető volt, arra készültek, hogy másnap a stadionban Hitler is ott lesz, amikor a németnek átadják az aranyat. Kárpáti azonban keresztülhúzta számításukat, mire a németek nem a stadionban, hanem a Deutschlandhalléban hirdették ki az eredményt. Két nappal később kezdődtek a kötöttfogás küzdelmei, mérsékeltebb magyar reményekkel, de nem győzelem nélkül. Lőrincz Márton percek alatt „dobta” első ellenfelét, a svájci Christensent, másnap 3 perc 53 mp alatt a belga Gillest. Ugyanaznap éjjel a norvég Stokkeval került össze a nehéz, kínos küzdelem után egyhangú pontozással győzött. Szombaton Lőrincz elszenvedte első (és egyetlen) vereségét, az észt Sikk „végigtologatta” a mérkőzést , és 3 :1-re Sikk győzelmét hozták ki a pontozók. Szerencsére az ötödik fordulóban elszenvedte első vereségét (sőt pontveszteségét) a svéd Svensson, s a döntőre ők ketten álltak ki, Svensson két, Lőrincz négy hibaponttal. Lőrincznek tehát győznie kellett, tussal, vagy legalább abszolút fölénnyel (3:1-re), hogy mindkettőjüknek 5 hibapontja legyen, s akkor az az első, aki az utolsó mérkőzésen győzött. Hosszú, elkeseredett küzdelem folyt a két tehetséges, de még tapasztalatlan fiatal között. Este háromnegyed 9-kor egyszerre gyulladt ki három zöld lámpa, egyhangú pontozással győzött Lőrincz. Így született meg a harmadik magyar birkózó győzelem. 0 ^ A 101 magyar aranyéremig története 19- Kárpáti Károly, Zombori Ödön, Lőrincz Márton TOTÓSBROK Totótippek a 19. hétre 1. Fiorentina—Juventus 1x2 2. Milan—Lazio 1 x 3. Ascoli—Cagliari x 4. Cesena—Sampdoria x 5. Szekszárd—Budafok 1 2 6. D.újv.—Debr. KSC x 2 1 7. Egri Dózsa—Szeg. EOL 1 2 8. Dorog—Komló x 9. Bcsk. TASK—Vasas Izzó 1 2 10. Szarvas—Szom. MÁV 1 11. ÉGSZÖV—Kecskem. SC 2 1 12. Záhony—Miskolc 2 1 13. Reggiana—Palermo x 2 Pótmérkőzések: 14. Sambenedett.—Verona x 2 1 15. Pescara—Spal x 1 16. Brescia—Atalanta x 2