Ország-Világ, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-07 / 19. szám

I ORSZÁG-VILAC LUKÁCS LÁSZLÓ ÉS SZEPESI GYÖRGY SOROZATA: Mesterhármas birkózásban OQp A huszonhatodik, a huszonhetedik és a huszonnyolcadik Berlin, 1936 Kárpáti Károly Egerben szü­letett, 1906. július 2-án. Orvosi tanácsra kezdett tornászni, bir­kózni, és nagyszerűen rendbe jött. megerősödött. Elvégezte a Testnevelési Főiskolát. Jelenleg a Bp. Honvéd birkózó szakosz­tályának egyik vezetője. Zombori Ödön Budapesten született, 1905. szeptember 16-án. Háromszoros Európa­­bajnok volt, kétszer (1931 és 33) szabadfogásban, s 1933-ban kö­töttfogásban is. A háború után kivándorolt, Los Angelesben él. Lőrincz Márton Korondon született, 1911. október 28-án. A kötöttfogású birkózás légsú­­lyú győztese volt. Néhány éve hunyt el. * A szabadfogású birkózás — évtizedes pangás után — ná­lunk lassan népszerűvé vált. Kárpáti az 1928-as olimpián fi­gyelt fel újra a fogásnemre. A következő évben saját költségén kiutazott Párizsba, a szabadfo­gású Európa-bajnokságra. Má­sodik helyezést ért el, s nyomá­ban Zombori, Tunyoghy, Papp és még sok kitűnő birkózónk barátkozott meg ezzel a ver­senyággal. Ilyen sem volt még soha és talán nem is lesz egyhamar: három magyar olimpiai birkózó bajnokság! A három összetartozik, ezért mi együtt idézzük az emlékét. Együtt készült a három birkó­zó, együtt laktak Berlinben — nem az olimpiai faluban, ha­nem mögötte, a játékok idejére kiürített légelhárító tüzérségi laktanyában. Egyforma érmet — aranyat! — hoztak haza, megtoldva azzal, amivel a ren­dezők minden győztesnek ked­veskedtek, egy-egy kis tölgyfa­csemetével. Tehát: a tízhónapos közös felkészülés. 1935-ben kö­töttfogású birkózóink mérsékelt sikereket értek el, ezzel szem­ben váratlanul feljavultak sza­badfogásban. Az 1935-ös sza­badfogású Európa-bajnokságon Kárpáti Károly aranyérmet nyert — akárcsak 1930-ban — s ugyanott Virág-Ébner néhány súlycsoporttal feljebb, szintén Európa-bajnok lett. A váloga­tott keret összeállításakor a sza­badfogású versenyzőkben job­ban bíztak, mint a kötöttfogású­­akban, a felkészülés azonban együtt történt. De hol?! Az OTT épületében, az Alkotmány utca 3. sz. épület szűk alagsorában, 1936 tavaszán kiköltöztek a sza­badba, a Testnevelési Főiskola kertjébe. Kezdtek formába len­dülni, különösen Lőrincz, aki az 1934. évi szabadfogású Eu­­rópa-bajnoki arany után most a kötöttfogásban akart első len­ni. A légsúlyú szabadfogásban a főszerep Zombori Ödönre várt, bár az ő stílusa is közelebb állt a kötöttfogáshoz. Tulajdonkép­pen igazi szabadfogású birkó­zást a magyar élgárdában csak Kárpáti­­Károlytól lehetett látni. Végül is így alakult ki az olim­piai csapat: öt plusz egy kötött­fogású birkózó (Lőrincz, Móri, Vincze, Palotás, Bóbis és saját költségén Kálmán), hatan a sza­badfogásban (Zombori Ödön, Tóth Ferenc, Kárpáti Károly, Sóvári, Riheczky és Virág-Éb­ner). Jól felkészült magyar csapat kezdte meg augusztus 2-án a küzdelmeket — jó hangulatban! Először a szabadfogásúak álltak a mérlegre, mindenkinek rend­ben volt a súlya. Két izgalmas versenynap után így festett a légsúlyú Zombori Ödön ered­ménylistája : Győzött Nizzola (olasz) ellen pontozással (1 hibapont), vesz­tett pontozással Tuvesson (svéd) ellen (3 hibapont). Aki öt hiba­pontot szedett össze , kiesett. Zomborinak tehát tussal kellett győznie az erős török, Cakirg­­lidze ellen. Az 5. percben meg­történt. A belga Laporte is csak 10 percig tudott ellenállni, már csak négyen maradtak. A Deutschlandhalle közepén két szőnyeg volt, az egyiken az ame­rikai Flood és Tuvesson, a má­sikon Zombori és a német Her­bert birkózott. Sípszó, Zom­bori, mint a párduc ugrott a né­metre. Hja, három mérkőzést kellett egymás után tussal (!) megnyernie! Az első, a török ígérkezett legnehezebb ellenfél­nek, sikerült két vállra „ragasz­tani”, de a német még erősebb­nek látszott. A 31 éves Zombori nemcsak a legtechnikásabb és legsokoldalúbb birkózóink egyi­ke volt, hanem nagyszerű testi felépítésű, roppant erős — és bírta akár ítéletnapig is! Az el­ső 6 perc — döntetlen. A pon­tozóbírók a szőnyeg köré épí­tett, két méter magas emelvé­nyen meggyújtották kis lámpái­kat. Fehér, ez a döntetlen jele, a piros Zombori, a zöld Herbert fölényét jelentette volna. Sor­soltak. Zombori került alulra. Nem volt könnyű a helyzete, hídba vitte a német, de Zom­bori kivágta magát! Három perc múlva a németnek kellett „bé­kába” mennie. Zombori úgy ki­rántotta a lábait, hogy Herbert a túlsó sarokba repült. Újra ál­lás, de most Zombori egy me­rész dobással szőnyegre vitte a németet, gyúrta, gyúrta, 20 má­sodperccel az idő lejárta előtt hídba kényszerítette , és be­törte a hídját: tus! Két órával később, augusztus negyedikéről már a következő napba fordult az éjszaka, ami­kor szőnyegre lépett Zombori és az amerikai Flood. A szikár, erős és jellegzetesen szabad stí­lusban birkózó amerikai és a nagy múltú ,rutinos magyar baj­nok. A nagy tusakodás újra meg újra a szőnyegen kívül ért véget. Hat perc után a fehér lámpák gyúltak ki. Flood került alulra, Zombori felrántotta a karját, „kocsiztatta”, de az amerikai ki­mászott. Váltás, Zomborinak kellett alulra mennie. Flood át­forgatja Zomborit, de a magyar birkózó remek húzással átfor­dult az amerikai feje fölött, ő került fölülre, lerázta a lábával és jellegzetes görög—római fo­gással, karbehúzással tusolta! Megvan a második olimpiai bajnokság birkózásban! A má­sodik? Az bizony. Mert a légsú­lyú küzdelem annyira elhúzó­dott, hogy Kárpáti Károly köz­ben már megszerezte a könnyű­súlyú olimpiai bajnokságot. Kárpáti volt az első számú esélyes, fényes múlt állt már mögötte is! Sok sikerrel és ren­geteg igazságtalan lepontozás­­sal! Nem volt rosszabb 1932-ben a nagy Pacome-nál sem, csak a francia birkózás hírneve és befolyása szorította második helyre Los Angelesben. Az Eu­­rópa-bajnokság (1935), meg a „régmúlt”, az 1930-as elsőség mutatta Kárpáti helyét a birkó­zó világban. Berlinben első el­lenfele megint egy francia volt. Csak hát ez a Delporte — nem Pacomé! Kárpáti mégis nagyon óvatosan küzdött és ha fölénye óriási volt is, csak pontozással győzött. Az ausztrál Gerrardot két és fél perc alatt „leragasz­totta”, az olasz Romagnoli vi­szont kellemetlen, szívós ellen­fél volt, Kárpáti csak pontozás­sal győzött. Herman Pihlajamä­­ki következett, a népes finn bir­kózó családból Kusta Pihlajama­­ki után a legtehetségesebb fiú, Los Angeles pehelysúlyú bajno­ka. A könnyűsúlyban viszont­­ Kárpáti tíz perc alatt legyőzte. Majd Wolfgang Ehrl a kö­zönség kedvence következett. Minden mozdulatát megtapsolta a közönség, Kárpáti minden ak­cióját kifogásolta, fütyült. De senki nem téveszthette meg a pontozókat, amikor Kárpáti si­keres lábkiemelésével vége lett a mérkőzésnek. Ijesztő csend borult az addig zsibongó aréná­ra, de csak addig, amíg kigyul­ladt két zöld lámpa,, Kárpáti színe — 2:1 arányban győzött a magyar fiú! Olimpiai bajnok: Kárpáti Ká­roly ((Magyarország, 2. Ehrl, (Németország) 3. Pihlajamäki (Finnország). A németek dühe a vereség miatt érthető volt, arra készül­tek, hogy másnap a stadionban Hitler is ott lesz, amikor a né­metnek átadják az aranyat. Kárpáti azonban keresztülhúz­ta számításukat, mire a néme­tek nem a stadionban, hanem a Deutschlandhalléban hirdették ki az eredményt. Két nappal később kezdődtek a kötöttfogás küzdelmei, mér­sékeltebb magyar reményekkel, de nem győzelem nélkül. Lő­rincz Márton percek alatt „dob­ta” első ellenfelét, a svájci Christensent, másnap 3 perc 53 mp alatt a belga Gillest. Ugyan­aznap éjjel a norvég Stokke­­val került össze a nehéz, kínos küzdelem után egyhangú ponto­zással győzött. Szombaton Lőrincz elszenved­te első (és egyetlen) vereségét, az észt Sikk „végigtologatta” a mérkőzést , és 3 :1-re Sikk győ­zelmét hozták ki a pontozók. Szerencsére az ötödik forduló­ban elszenvedte első vereségét (sőt pontveszteségét) a svéd Svensson, s a döntőre ők ketten álltak ki, Svensson két, Lőrincz négy hibaponttal. Lőrincznek te­hát győznie kellett, tussal, vagy legalább abszolút fölénnyel (3:1-re), hogy mindkettőjüknek 5 hibapontja legyen, s akkor az az első, aki az utolsó mérkő­zésen győzött. Hosszú, elkesere­dett küzdelem folyt a két te­hetséges, de még tapasztalatlan fiatal között. Este háromnegyed 9-kor egyszerre gyulladt ki há­rom zöld lámpa, egyhangú pon­tozással győzött Lőrincz. Így született meg a harmadik ma­gyar birkózó győzelem. 0 ^ A 101 magyar aranyérem­i­g története 19- Kárpáti Károly, Zombori Ödön, Lőrincz Márton TOTÓSBROK Totótippek a 19. hétre 1. Fiorentina—Juventus 1x2 2. Milan—Lazio 1 x 3. Ascoli—Cagliari x 4. Cesena—Sampdoria x 5. Szekszárd—Budafok 1 2 6. D.újv.—Debr. KSC x 2 1 7. Egri Dózsa—Szeg. EOL 1 2 8. Dorog—Komló x 9. Bcsk. TASK—Vasas Izzó 1 2 10. Szarvas—Szom­. MÁV 1 11. ÉGSZÖV—Kecskem. SC 2 1 12. Záhony—Miskolc 2 1 13. Reggiana—Palermo x 2 Pótmérkőzések: 14. Sambenedett.—Verona x 2 1 15. Pescara—Spal x 1 16. Brescia—Atalanta x 2

Next