Ország-Világ, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 1. szám
Mátyásföldi repülőtér — 1945. október 1. 1945. október 3-án, szerdán délben egy órakor egy amerikai rendszámú, Douglas gyártmányú nagy utasszállító repülőgép szállt le a mátyásföldi repülőtéren — e repülőgép hozta a magyar háborús főbűnösök első csoportját. A politikai rendőrség nagy készültséggel vonult ki a repülőtérre, ahol Grainville hadnagy adta át az érkezetteket Péter Gábornak, a politikai rendőrség vezetőjének. A névsor: Bárdossy László, külügyminiszter 1941. február 4-től 1942. március 7-ig, miniszterelnök 1941. április 3-tól 1942. március 7-ig, vitéz Imrédy Béla, miniszterelnök 1938. május 14- től 1939. február 15-ig, tárcanélküli gazdasági csúcsminiszter 1944. május 25-től augusztus 8- ig, a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártja vezére, Szálasi Ferenc, nyugalmazott vezérkari őrnagy, 1944. november 4- én „nemzetvezető”-vé választatta magát. Jaross Andor, belügyminiszter 1944. március 22- től 1944. augusztus 8-ig. Endre László, gödöllői főszolgabíró, Pest vármegye alispánja 1938. januárjától, belügyi államtitkár 1944 március 22-e után. Reményi—Schneller Lajos, pénzügyminiszter 1938. március 9-től 1944 október 16-ig, Kunder Antal, kereskedelemügyi miniszter 1944. március 22-től 1944. október 16-ig, Szállási Jenő, miniszterelnök-helyettes 1944. október 16-tól, Kassai—Schallmayer Ferenc, propagandaminiszter 1944. október 16-tól, vitéz Hellebronth Vilmos, vezérőrnagy, 1944. október 16-tól hadfelszerelési miniszter és Gömbös Ernő, Gömbös Gyula volt miniszterelnök fia. William S. Key altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai képviselője a következő nyilatkozatot tette Szálasiék hazaérkezéséről: „Szálasi Ferenc volt magyar miniszterelnököt és tíz társát ma átadtuk a magyar kormánynak, hogy mint háborús bűnösöket bíróság elé állítsák őket... További 546 magyar bűnöst, akiknek kiadatását a magyar kormány kérte, mihelyt a szállítási lehetőségek ezt megengedik, ki fogjuk szolgáltatni”. „Pestre megyünk!...” „A gép 10 órakor indult el Salzburgból — beszélte el a Szabad Nép munkatársának a foglyok őrizetével megbízott amerikai katona —, a foglyoknak nem mondták meg, hová mennek. Az úton szótlanul, balsejtelmektől gyötörve, magukba meredten viselkedtek, csak amikor a Duna fölé érkeztek, szólalt meg Imrédy ijedt hangon: — Pestre megyünk!... A díszes társaság riadtan egymásra meredt s még jobban magába roskadt. Az egy évvel ezelőtti hangoskodásuk gyáva némaságba fulladt. Útközben kényszerleszállást is kellett végrehajtaniok és eközben a gép kissé megsérült”. A mátyásföldi repülőtéren a gépből elsőnek Hellebronth vezérőrnagy, Szálasi hadfelszerelési minisztere szállt ki. Egy detektív kezében megcsillant az acélbilincs és rászólt az ijedt miniszterre: — Tartsa kezét! „A tábornok úr után — a tudósítás szerint —, aki legelsőnek szökött meg Budapestről, bekecsbe öltözött, borostás arcú férfi, Bárdossy László következett ... Rövid, zöld lódén kabátban meghajolva, behúzott nyakkal Imrédy nyújtja karját és gyors léptekkel tűnik el a rabomobilban. Szemébe húzott kalappal lép ki Endre László, egy pillanatig rámered megbilincselt kezére, aztán követi gyilkos társait. A tizenegyedik Szálasi Ferenc. Hajadonfőtt van, arca sápadt, tekintete zavart, meghunyászkodó szemével a földet keresi... Nem sokkal később Péter Gábor kiadja az utasítást: Indulás az Andrássy út 60- ba... (Ez volt a „Hűség Háza”, Szálasi pártjának, a Nyilaskeresztes Pártnak központja — Szerk.) Felsorakozik a menet. Elöl egy autó géppisztolyos detektívekkel. Két detektív a menetiránynak háttal, szemközt a rabomobillal foglal helyet. Az autót követi a rabomobil, azt pedig a politikai rendőrség vezetőinek autója. Ezután az angol és az orosz misszió autói következnek, majd a népbíróság, népügyészség vezetőié. A menet mindenütt óriási feltűnést kelt. Mindenki tudja: Szálasiék megérkeztek”. Az 1943. évi 81. M. E. számú rendelet 1945. január 23-án, még Debrecenben adta ki az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletét a népbíráskodásról. A kormányrendek bevezetője és első két paragrafusa így hangzik: „Az ideiglenes nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 21. és 22. napjain a Debrecenben adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket — az esküdtbíróságnak törvényhozás útján való visszaállításáig a népbíráskodás megvalósítása tárgyában a következőket rendeli: Általános rendelkezések. 1. 2. A jelen rendeletben körülírt bűncselekmények az esetben is büntethetők, ha a cselekmény a rendelet életbelépésekor már befejeztetett, s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott törvényes rendelkezések alapján az büntethető nem volt. 2. §: A népbíróság jogköre kiterjed a polgári egyénekre és a fegyveres erő tagjaira, ideértve a rendőrséget és a csendőrséget is, valamint a magyar állam területén elfogott vagy a magyar államnak kiadott egyénekre, tekintet nélkül azok állampolgárságára”. A népbíróságok által kiszabható büntetések: 1. halál, 2. fegyház, 3. börtön, 4. fogház, 5. internálás, 6. vagyonelkobzásig terjedhető pénzbüntetés, 7. állásvesztés, vagy foglalkozástól való eltiltás, 8. politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, 9. fegyelmi jellegű büntetések. A kegyelmezés joga a Nemzeti Főtanácsot illeti, e szerv döntését az igazságügyminiszter javaslatára hozza meg. A rendelet 11. §-a pontosan meghatározta, kit kell háborús bűnösnek tekinteni. Így elsősorban azt, aki Magyarország belépését a második világháborúba vezető állásban kifejtett tevékenységével, vagy magatartásával elősegítette, vagy azt megakadályozni nem törekedett, bár arra vezető állásánál fogva módja lett volna; háborús bűnösnek kell tekinteni azt is, aki a fegyverszünet megkötését megakadályozni igyekezett, továbbá azt, akia nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzéséhez, és a nyilas uralom alatt vezető állást vállalt, aki a megszállott területek lakosságával, a hadifoglyokkal való bánásmód tekintetében súlyosan megsértette a nemzetközi jogszabályokat, vagy „aki általában felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának. A rendelet háborús bűnösnek nyilvánította azt is, aki bármely formában uszított a háború fokozottabb mértékben való folytatásához; aki magyar állampolgár létére a német fegyveres SS vagy Biztonsági Szolgálat, titkosrendőrség (Gestapo) szolgálatába lépett; aki „valamely német alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott vagy mint besúgó működött”. A népbíróság tanácsa öt tagból áll, akiket a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Demokratikus Polgári Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt) delegál. Végül: a népbíróság és a fellebbviteli szerv, a Népbíróságok Országos Tanácsa ítéletét „A MAGYAR NÉP NEVÉBEN" hozza. Mindezt azért szükséges ismertetni, mert a fiatal népi demokrácia már a kezdet kezdetén nagy gonddal ügyelt arra, hogy a háborús bűnösök szabályos törvényes eljárás lefolytatása után nyerjék el megérdemelt büntetésüket, hogy elejét vegyék a népítéleteknek. Valóban: Magyarországon, az ország felszabadulásának két KARSAI ELEK: ÍTÉL A NÉP I. 241 np bdiil ta dírtitkára világhajó ciml Bárdossy László a Népbíróság előtt ■ a .1. »'»i*1»1»1 sw*» T i .,»»»«»««_ MM» MN lll'l" • MAM UM* •»«»•« MMUMlMa« « IM iMU» I». WH M IHM Ma»Mii— Mn*a ar.Mr6s««v list'll W « IMO M HLM. Ul frafc I^h MMN k*M MaMtt MP, Mpl M «M .MMtM ML, Ihm .iraiwuMi • MM m— Im mm iSatmt**, s« tat mm «uv« Mtn a IMiiHIHs «Um MttttMt Man milMi, , H UrtUs U.-M M6»lai iluf HjtV Mpr ipirtP« MMdn mint mm m —t psijMtn • Uftdu Ms—6 <611 «MlM «IM • -Ml—I MwU —pBMpl»M »MllW ÍÓMts] Fent: Bárdossy László a Népbíróság előtt Lent: A vádirat