Ország-Világ, 1977. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-05 / 1. szám
ELŐZETES Nyugat Emlékmúzeum A Kossuth Kiadó újdonságai közül ki kell emelnünk a „Lenin az októberi forradalomról” című kötetet, Koszigin: A szovjet gazdaság a nép szolgálatában című munkáját, amely a szovjet miniszterelnök 1939-től napjainkig írott gazdaságpolitikai cikkeinek gyűjteménye. Hézagpótló mű a bolgár és a délafrikai kommunista pártok története. Megjelenik a közművelődési tevékenységet is szolgáló Esztétikai ABC és a Guttuso, a világhírű olasz festő összegyűjtött írásait tartalmazó könyv, A festő mestersége. Napvilágot lát Köpeczi Béla tanulmánykötete is: A magyar kultúra három évtizede. Az Európa Kiadó több száz kiadványa közül nagy érdeklődésre tarthat számot az eddigi leggazdagabb válogatás Jeszenyin műveiből. Suksin válogatott kisregényeinek, elbeszéléseinek gyűjteménye „A harmadik kakasszóig”. A cseh Bogumil Hrabal „Tükrök árulása” című elbeszéléskötete napjaink egyik legjelentősebb cseh írójának összes eddig publikált novelláját tartalmazza. Napvilágot lát William Faulkner „Tanyán” című regénye, az angol Joyce Cary „Magam sem hittem” című munkája, Moravia könyve, „A figyelem”, Theun de Vries Hieronymus Boschról szóló életírása, „A titkok birodalma”, Pablo Neruda „Bevallom, éltem” című emlékirata. Eseménynek számít Anouilh „Válogatott színművei”-nek megjelenése, csakúgy, mint a XVIII. század elejéről származó „Szentsei daloskönyv” hasonmás kiadása. Tervezi a kiadó két Agatha Christie (Hétvégi gyilkosság; Egy marék rozs) és egy Erie Stanley Gardnerkönyv (A morcos lány esete) megjelentetését. Sokat ígérő a Szépirodalmi Könyvkiadó katalógusa. Az élő magyar irodalom gazdag választékát kínálja az „Életmű”sorozat, melyben Déry, Illyés, Mesterházi két-két, Szabó Magda, Vas István egy-egy kötete lát napvilágot. Új művel jelentkezik Bárány Tamás, Hegedűs Géza, Mesterházi Lajos. Napvilágot lát Major Máté Férfikor Budapesten című önéletrajzi regénye. Komlós Aladár Kritikus számadás című kötete hat évtized alatt írott irodalmi tanulmányainak, esszéinek gyűjteménye. Újabb színművészünk mutatkozik be íróként: Horváth Teri Sári-gyöpje lírai napló, vallomás egy pályáról, s a községről, melyben született. A magyar klasszikusok közül Ady, Babits, Juhász Gyula, Justh Zsigmond, Móricz, Jókai, Mikszáth, Karinthy Frigyes, Eötvös József művei látnak napvilágot — s tegyük mindjárt hozzá, igen nagy példányszámban, igen olcsó áron. Negyven év után újra budapesti kiadásban jelenik meg Zilahy Lajos egyik legjobb munkája, A lélek kialszik, és teljes egészében összegyűjtve, először adják ki Hatvany Lajos Arany-tanulmányait, Szalontától Pestig címmel. Háromszáznegyven mű kiadását tervezi a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Közülük csak hármat emelünk ki. A Szimfónia című antológia a felszabadulás után írt legszebb forradalmi verseket gyűjti csokorba, Grätzer József ma is népszerű könyvét, a Sicc-et, mely ki tudja, hányadik kiadásban lát napvilágot, s a Tengerlátó-t, mely a legfiatalabb magyar költők antológiája. Mennyi műsor, mű, cím — és mindez igazán csak futó pillantás az új év televíziós, színházi, film- és könyvújdonságaira. És hol van még a zene, a képzőművészet világa? De hát — mint írásunk elején is jeleztük — mindenre nem vállalkozhatunk. Csak abban bízunk, hogy e „kimerítő” sorokból is nyilvánvaló: a kínálat oly nagy, oly gazdag, hogy 1977-ben egy percünk sem lesz unatkozni! Fenyvesigitrijy Újabb irodalmi emlékmúzeummal gazdagodik Budapest. A novemberben megnyílt óbudai Kassák Lajos és a januárban nyíló Veres Pálné utcai Ady Endre Emlékmúzeum után, 1977 márciusában a XII. kerületi Városmajor utca 48/b. számú házban megnyitja kapuit a Nyugat Emlékmúzeum. Az előzményekről, a tervekről az emlékmúzeum alapításával foglalkozó munkabizottság felelősét, dr. Szilágyi Jánost, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársát kérdeztük. — Dr. Basch Lóránt, a Baumgarten-díj egykori kurátora végrendeletében a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyományozta Városmajor utcai lakását és értékes, gazdag műgyűjteményét. Úgy rendelkezett, hogy a lakás egy megalapítandó emlékmúzeumnak nyújtson otthont, ahol az ő gyűjteményét is bemutatják. — Három tágas szoba áll rendelkezésünkre. Az első teremben mutatjuk be a nagy hírű folyóirat, a Nyugat köré tömörült írók első, második és harmadik generációját, a róluk szóló emlékeket, dokumentumokat, kéziratokat, verses és prózai köteteket. Az első generációhoz tartozó Adyról, Móricz Zsigmondról, Babitsról, Kosztolányiról, Osvát Ernőről, Juhász Gyuláról, Tóth Árpádról, Kaffka Margitról, Karinthy Frigyesről, a második generációhoz tartozó Illyés Gyuláról, Erdélyi Józsefről, Szabó Lőrincről, Németh Lászlóról, Fodor Józsefről és a harmadik generációt képviselő Bálint Györgyről, Vas Istvánról, Halász Gáborról, Szerb Antalról, Weöres Sándorról és másokról egyaránt sok dokumentum áll rendelkezésünkre. Számot adunk a Nyugat utódjáról, az Illyés Gyula szerkesztésében 1941 és 1944 között megjelent Magyar Csillag működéséről is. Kiállítunk sok képet, fényképet, képzőművészeti alkotást. Bizonyára a kéziratok, az irodalmi emlékek lesznek a vonzóbbak. Ez a kiállításunk, amellyel valójában a folyóirat és a kiadóvállalat történetét kívánjuk bemutatni, a megnyitást követően egy évig lesz látható. Azután — ugyancsak ebben a teremben — időről időre egy-egy „nyugatos” íróról rendezünk kamarakiállítást. — A második teremben helyezzük el a múzeumalapító Basch Lóránt gyűjteményét. E gyűjtemény három részből áll. A legérdekesebb együttest a XVI—XVII. századból származó faszobrok jelentik. A görögrómai üveg-, ékszer- és terrakotta-gyűjtemény ugyancsak nagy értékű, akárcsak a középkori kulcsgyűjtemény. Ebben a teremben helyezzük el Basch Lóránt bútorait, festményeit is, ez utóbbiak között Ferenczy Károly, Mednyánszky és mások alkotásait. — A terem másik fele — Basch Lóránt rendelkezésének megfelelően — emléket állít Baumgarten Ferencnek, a húszas—harmincas évek egyik legjelentősebb irodalmi díja alapítójának. A díjazottak személyét — egy tanácsadó testület véleménye alapján — Babits Mihály jelölte ki, Basch Lóránt a pénzügyeket intézte. Tulajdonképpen a Baumgarten-kiállítás is két részből áll majd. Az emlékek Baumgarten Ferencről, életéről, tevékenységéről és a díj történetéről tanúskodnak Ez utóbbi bemutatása ugyancsak úttörő feladatnak számít. Végül a harmadik teremben mintegy százkötetes kézikönyvtár áll majd a látogatók, az érdeklődők rendelkezésére.n