Ország-Világ, 1978. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1978-08-16 / 33. szám
Mit jelent a szépség ma? És mit jelent a tegnapi szépség? Merthogy a regényes metszetű finom rajzú meghívók, amelyek Füredre invitáltak még a nyár elején, már albumok lapjai között nemesednek el Édi Mária lékké. „Annák tiszteletére .. Balatonfüred a 153. Anna-báljára hívott. Az Anna-bál szépének járó — ez a mi mai szépségkirálynő-választásunk — aranyalmát az idén egy svéd Anna, Anne Rhönd (aki már odahaza a „Tenger szépe” címet is elnyerte) kapta. Az aranyalma tükrétől nem azt kérdem: mondd meg, mondd meg, ki a legszebb e vidéken, hanem: mivé lett, mit jelent a tavalyi szépség, egy régi nyár éjszakáján elnyert királyság? Királynőket, hajdani Anna-bál szépeket keresek fel, akiket Füreden választottak királynőkké. (Huszonnégy évvel ezelőtt az akkori balatoni szépségkirálynőválasztáson feljegyeztem két neves zsűritag suttogó szóváltását. Kisfaludy Stróbl Zsigmond a mellette ülő Lampel Icához, az 1929-es Miss Hungáriához fordult s így bókolt: „Huszonöt év előtti helyes véleményemet most látom csak igazolva: időtálló szépségre adtam szavazatomat” Merthogy Stróbl akkor is zsűritag volt. Piros szív Tizenkét évvel ezelőtt Édl Máriát, a mai Vászolyi Józsefnét választották meg királynőnek. A Horváth-ház lányát. (A Szentgyörgyi Horváth uramék Anna nevű lányáról nevezték el a híres füredi Anna-bálokat.) A Horváth-ház ma a Bányászüdülő. Édl Mária édesapja az üdülő gondnoka. Egyedül, csak úgy mókából ment el a bálba. Édesanyja pedagógus, éppen Pécsett táboroztatott. Partnere sem volt, bátyja akkor volt katona, nem tudott hazajönni. De füredi lány, a délelőtti divatbemutatón részt vett, vagyis néhány osztálytársával bemutatta valamelyik áruház báli ruháit. Tehát csak úgy mókából elment a bálba, s a nyakába akasztott piros szív száma, amelyre szavazni lehetett, az ötvenes volt. Az ötvenes szám — Mária — kapta a legtöbb szavazatot, ő lett abban az esztendőben Anna-bál szépe. („Éjfél előtt Leonov űrhajós odajött hozzám — Leonov is ott volt azon az Anna-bálon —, s beszélgettünk, tőle tudtam meg, hogy én leszek a királynő.”) Magas, karcsú asszony nyit ajtót, nyomában két gyerek. És a férje. A hajdani Honvéd rúdugró. Estéli óra, csak ilyenkor találhatom meg őket, kora reggel kelnek, át Lágymányosról Angyalföldre, a gyerekeket óvodába; mindketten a XIII. kerületben dolgoznak. A férj a Róbert Károly kórház főmérnöke, a hajdani Anna-bál szépe a XIII. kerületi Tanács egészségügyi osztályán műszaki előadó. A szépség útjai... vagyis királynővé választása után merre vezettek léptei ? Füredi lány, tehát: a szívkórház. Asszisztensnő az EKG-n, aztán Pest, a Gellért reumatológiai részlege, s mikor férje az épületgépészetet tanulja, ő is átnyergel a műszaki pályára. Bölcsődék, óvodák, öregek napközis otthonainak állagát vizsgálja, vigyázza, most például az egyik óvoda födémjéhez keres tetőszigetelőket. — Amikor a Gellértben dolgoztam, akkor az egyetem geológiai tanszékéről két tanár meghívott a geológusbálra. Oda még elmentünk. De azelőtt se, azóta se. A 150. Anna-bálra a rendezőségtől tiszteletjegyet kaptunk, de már nem mentünk el. Tudja, hogy öt-hatszáz forintot adtak akkor egy báli meghívóért? Amikor én Annából szépe voltam, akkor még csak ötven forintba került. Hasznát vette már királyságának? — A megválasztásom utáni évben egy ismert fotós próbafelvételt akart csinálni. Intimebb felvétel lenne, mondta, egy habfürdő reklámhoz kellenék. A vőlegényemmel mehetek? — kérdeztem. A fotós azt mondta, hogy majd üzen. Azóta is üzen. Hol az aranyalma ? Hat évvel ezelőtt a győri ifjúsági teniszcsapat Pesten versenyzett. Nyár volt, július vég. A csapat egyik tagja, Magyar Mária szombat délben, verseny után elkérte magát az edzőtől, szeretne osztálytársaival Füredre, az Anna-bálra leutazni, de másnap a mérkőzésen a helyén lesz. Vasárnap a győri csapat Magyar Mária nélkül állt ki. Nem tudott időben visszajönni. Éjfélkor Anna-bál szépének választották. Ez a királyság pedig különféle ceremóniákkal jár, többi közt másnap udvarhölgyeivel végig kell kocsiznia a parton, Tihanyba. Azon a nyáron sikeresen vett egy másik akadályt is: felvették az orvosegyetemre. Most nővérénél lakik Pesten (ő is orvos, akárcsak édesanyja, bátyja, sógora), különben nővére varrta arra a bálra a ruháját: „sima fehér vászon bordaraljjal, narancsszín, mexikói mintával”. Hol tartja hajdani királyságának jelvényét, az aranyalmát? — Odahaza Győrött, a szekrényben, a térítők közt egy sötétkék dobozban. Utoljára talán karácsonykor vettem elő. Úgy látom, igazi arany a bevonata, mert a fénye nem kopott meg. Bár azóta? — Anna-bálon nem voltam. De évfolyambulikon, discókon, gólyabálon, ott igen. Szeretek táncolni. Specialista, gyermeknőgyógyász szeretne lenni. „Minden specializálódik, ez a gyermekgyógyászat új ága.” Az idén nyáron — hat évvel királynévá választása után — megy férjhez. Az év manökenje Három, hajdani Anna-bál szépe közül talán csak egy kamatoztatja a szépségét. Komjáthy Ágnes (divatos, ismert manöken) a Skála Áruház házikisasszonya). 1971-ben szüleivel Siófokon nyaralt. Annabálra áthajóztak Füredre. Két jegyet tudtak csak szerezni. (250 forint volt akkor egy belépő.) „Így, apát belógattuk.” Másnap már az év Annabál szépét vitte vissza Siófokra a hajó. Elvégezte a „közgázt”, az új áruház nyitása előtt reklámpropaganda előadónak vették fel, most a vevőszolgálat vezetője. Az „Ez a divat” versenyén idén az Év manökenje címet nyerte el. Gyakran találkozunk vele, plakátokon, címlapokon, bundában, tükör előtt, kozmetikai szereket ajánlva. Az áruházbeli állása — kérdem — nem hasonlatos a futballisták munkahelyéhez? — Nem. Én ugyanis itt a nyolc órát ledolgozom és nem kapok annyit, mint egy futballista. Bálban volt azóta? — Csak úgy? Nem. Augusztus vég, az Anna-báloknak vége. Az álmokat őrző tüll, gyöngy, szalag, már selyempapír közt várja utazását a nyaralások végén a hűvös, levendulaillatú, otthoni szekrények felé; a virágok illatos papír közt most préselődnek emlékké, az albumok, emlékkönyvek már őrzik a gyűjtők legújabb képeit: egy-egy eltett étlapot a báli estről, meghívót, tiszteletjegyet; van, aki öt visszatérő kartonjegyet ejtett emlékül. („Ötször szöktem ki a báli teremből a partra azon az éjjel” — mutogatjamajd az unokájának, vagy csak mondja magának, egyszer, sok év után, egy őszes férfi, vagy egy idős hölgy, emlékezve egy téli estén fiatalságra, füredi Anna-bálra.) Kőbányai György Magyar Mária Komjáthy Ágnes