Ország-Világ, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-16 / 16. szám

A szokatlanul kemény tél és hosszúra nyúlt télutó ismét kedvező feltételeket te­remtett a meghűléses betegségek széles kö­rű elterjedésére hazánkban. Az Egészség­­ügyi Minisztérium tájékoztatója szerint az elmúlt hónapokban különösen a főváros­ban, valamint Békés és Győr-Sopron me­gyében emelkedett az influenza- és influ­enzaszerű megbetegedések száma. Az or­szágos adatok szerint március első hetében több mint 26 ezer megbetegedést jegyeztek fel- A betegek többsége gyermek volt. A víruslaboratóriumokba küldött mintákban többnyire influenza A-2, néhány esetben pedig influenza B-vírust találtak. Vannak, akik ilyenkor „megelőzéskép­pen” marékszámra szedik a különböző an­tibiotikumokat. Pedig vírusokkal szemben ezek tehetetlenek, de többnyire nem kielé­­gítőek a vírusos megbetegedések ellen al­kalmazott speciális gyógyszerek sem. Napjainkban még mindig nehéz előbbre jutni az olyan „népbetegséggel” szemben, mint amilyen az influenza. E betegségek kórokozói ugyanis szinte járványonként változtatják külső megjelenési formájukat. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben ellenük mozgósítható úgynevezett antitesteknek minden egyes alkalommal újból kell kép­ződniük a vérben. Sokarcú ellenség Az influenzavírus burkában két olyan anyag van, amely felelős ezekért a válto­zásokért: a neuraminidaze és a hemagglu­tinin. Mindenekelőtt az utóbbi az, amelyik — mint „antigén” — elindítja a beteg vé­rében az adott vírus ellen védelmet jelen­tő antitestek képződését. Ezek a „védő­csapatok” a következő influenzás fertőzés­nél is alkalmasak lennének védőfeladataik ellátására, ha az újonan fellépő kórokozó nem megváltozott molekuláris szerkezettel bíró vírusokat vetne be a harcba, így azonban ismét az új vírusnak megfelelő antitestekre van szükség, amíg az influenza ki nem tombolja magát. A védőoltások kellő időben — tehát még a járvány széles körű elterjedése előtt — történő elkészítését elsősorban az influen­zavírusok rendkívüli változékonysága ne­hezíti. Időnyerés céljából fontos lenne fel­deríteni az új vírusok megjelenésének for­rását, kialakulásának mechanizmusát. Az Egészségügyi Világszervezet nemrég tájé­koztatást adott a tudósok ilyen irányú ku­tatásairól. A szakemberek elsősorban az influenza A-vírusok ama törzseinek keletkezését ta­nulmányozzák, amelyekkel szemben a la­kosság körében még nem alakult ki a vé­dettség. Azelőtt azt tartották, hogy új vírusok az előző járvány kórokozóiban végbement ugrásszerű genetikai változások, mutációk eredményeként jelennek meg. Az utóbbi években azonban mind több adat utal arra, hogy az emberekben állati eredetű vírusok okozhatják az újabb meg­betegedéseket. Az 1969-ben elterjedt „Hong­­kong”-influenzavírus szerkezetében pél­dául olyan alapvető változásokat figyel­tek meg, amelyek bajosan mehettek végbe egy vagy néhány spontán mutáció ered­ményeként. „Hibrid" vírusok Az emberi és az állati influenza közötti összefüggést már néhány évszázaddal ez­előtt észrevették. Az utóbbi 20—30 év fo­lyamán azt is megállapították, hogy az A csoportba tartozó vírus megtámadhatja a sertést, a baromfit és a lovakat. Adataink vannak arról is, hogy az új influenzavírus­­törzsek a korábban elterjedt emberi és ál­lati influenzavírus-törzsek hibridizációjá­nak eredményeként jönnek létre. Ezek egyesítik magukban mindegyik szülői törzs tulajdonságait és fogékony egyedek köz­vetítésével terjednek el. A legproduktívabb vírusforrásnak a baromfifélék (főleg ka­csák, pulykák stb.) bizonyultak. Teljes mértékben lehetséges tehát, hogy az emberi és az állati influenzavírusoknak valamennyi ismert válfaja genetikailag rokon. A tulajdonságok rekombinációjának eredményeként rendkívül „agresszív” tör­zsek jöhetnek létre. A baromfi-influenza A vírus pl. egyes esetekben képes a teljes megtámadott baromfiállomány elpusztítá­sára is. Ami pedig az embert illeti, senki sem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy a jövőben talán még virulensebb törzs is megjelenhet, mint amelyik az 1918. évi ha­talmas mérvű világjárványt, az úgyneve­zett „spanyolnáthát” okozta. Ezenkívül a vírus nemcsak akkor válhat kórokozóvá, ha állatokról került át az em­berre. A folyamat fordítva is bekövetkez­het: az állatok emberi vírussal is megfer­tőzhetők. A „klasszikus” sertésinfluenza­vírus például feltehetőleg abból az emberi vírustörzsből származott, amely a „spa­nyolnátha” kórokozója volt. A vírusok fajközi átalakulásának vizs­gálatai azzal a kilátással kecsegtetnek, hogy végül is sikerül majd olyan, nagy hatékonyságú oltóanyagot előállítani, amely különböző antigén tulajdonságú törzsek el­len is sikeresen alkalmazható. Az oltóanyag előállításának technikája is különböző lehet. Douglas Richmann ame­rikai kutató szerint például sokkal bizton­ságosabb és hatékonyabb a jelenleg hasz­nálatos megölt vírusok helyett élő, gyengí­tett vírust alkalmazni. A megölt vírusból készült oltás ugyanis csak rövid ideig biz­tosít védelmet, s csupán a lakosság 70 szá­zalékának. Igen kevés védelmet nyújt gyermekeknek. Igaz, a véráramban ilyen­kor is létrejönnek antitestek, de jelentős mellékhatások is mutatkozhatnak és nincs biztosítva a helyi védettség a felső lég­­utakban. Az élő vakcinák viszont­­ ilye­neket már sikerrel alkalmaznak himlő és gyermekbénulás ellen — Richmann sze­rint influenza esetében is több reményre jogosítanak. Jelentős tényező az is, hogy az influenza­­vírus már említett fontos részei — a he­magglutinin és neuraminidaze — egy-két évenként csak kisebb változásokon men­nek át, és általában tízévenként követke­zik be a nagyobb változás. Mivel a szer­vezetben kialakult védettség éppen elle­nük hatékony, ezek lényeges összetevői le­hetnek egy új, hatékony vakcinának. Vírusok „hőcsapdában" Az oltóanyag-készítésnél Richmann sze­rint lehetőség nyílna hőmérsékletre érzé­keny influenzavírusok „kitenyésztésére”, majd ezek „keresztezésére” az új járvány­nyal fenyegető vírusokkal, így olyan élő, gyengített és hőmérsékletre érzékeny ví­rusváltozat jönne létre, amely alkalmas lenne nagy hatékonyságú oltóanyag előállí­tására. Az ilyen vakcináknak igen nagy előnyük a megölt vírusokból készülő vakcinákkal szemben, hogy — mivel élnek — szapo­rodni is tudnak a szervezetben. Ezért csak kis adagokra van szükség az oltáshoz, amely spray vagy orrcseppek formájában alkalmazható. Az oltás nyomán védő antitestek kép­ződnek a felső légutak szöveteiben, vala­mint a véráramban. Ugyanakkor az alsó légutakat nem fenyegeti közvetlen fertő­zés, mivel a hőmérsékletre érzékennyé tett vírusok az emberi test hőmérsékletén nem képesek szaporodni, így az oltás az idő­sebbek és gyermekek számára is bizton­ságos. A kutatások tovább folynak s — talán nem is olyan sokára — eljön majd az idő, amikor számos, egykor oly pusztító beteg­séghez hasonlóan végre az influenza is le­kerül a járványos betegségek listájáról. Lukács Tibor MTI Fotó : Kovács Gyula felvétele El ORSZÁG-VILÁG ! A KÖJÁL oruslaboratóriumai­ban járványveszély idején na­ponta több ezer vizsgálatot vé­geznek az influenzavíruski­azonosítása és'oltóanyagok ké­­szítése céljából . › Z u IÁI T ›­z '› So o

Next