Ország-Világ, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-10 / 6. szám

rá­­ val ellátott gallér meghosszabbít­ja a nyakat. A felül gombos, de be nem gombolt gallér nem rövi­díti a nyakat. A csuklóig érő széles ujj széle­síti a figurát, ezért gyakran ma­gas mandzsettával kombinálják, vagy pedig lefelé szűkülő megol­dást használnak. Ujjatlan vagy rövid ujjú ruhákat nem javas­lunk, mert az ilyen ruha felfedi azt, amit el kellene rejteni. És egy olyan szabály, amely mindenkire egyaránt vonatkozik: a ruha legyen eléggé bő. A meg­növekedett idomokat jobban el­rejti a bő vagy csak enyhén kar­csúsított ruha, amely csak a leg­­kiállóbb pontokon simul az alak­hoz. A telt nőkön nehezen „ül meg” a szoknya, de a blúz és a kiskosztüm, amelynek a kabátját nyitva viselik, a blúzt pedig kí­vül, eltakarja az alak apróbb hi­báit. De nemcsak az alak változá­sai emlékeztetnek a korra. Eljön egy olyan pillanat, amikor örök­re el kell búcsúzni egy sor olyan dologtól, amit már nem enged­hetünk meg magunknak: például a zsabó, a nagyméretű fényes csat, a színes díszítések, a széles öv stb. Sokkal előnyösebbek a klasszikus öltözetdarabok. Első­sorban az angol kosztümöt kell megemlíteni, amely bármely ala­kot arányossá tesz. A világos kosztümhöz felvehetünk sötétkék, barna vagy fekete blúzt. A fényes kendő és a világos fém bizsuék­szerek mindenképpen csökkentik az együttes komorságát. Készít­tethetjük a kabátot és a szok­nyát más-más szövetből, ami to­vábbi kombinációkra ad lehető­séget. A rengeteg számba jöhető szi­luett ellenére ebben a korban el­sősorban az egyenes és a trapéz vonalvezetést javasoljuk. Az el­sőt inkább a telt mellűeknek, a másodikat a telt csípőjűeknek. Nem kizárt az öv használata sem. Az öv rendeltetése nem a derék hangsúlyozása, inkább dekoratív szerepet játszik, és általában va­lamivel a derékvonal alatt he­lyezkedik el. A szövetválaszték széles, hasz­nálhatunk selyem-, gyapjú- és különböző keverékszöveteket. Nem kívánatosak viszont az át­tetsző vagy a túl kemény, „szá­raz” szövetek. Az eddig elmondottakat első­sorban a molett nők szívleljék meg. Ma viszont már sok nő har­mincon túl is megőrzi lányos alakját. Hogy ők mit engedhetnek meg maguknak az öltözködésben, ehhez kértünk tanácsot Patz Dó­ritól, aki saját modelljein mutat­ja be, hogy harmincon túl is le­het ötletesen, divatosan öltözköd­ni. BANGÓ ÉVA FOTÓ: KOVÁCS SÁNDOR CSAK NÉHÁNY PERC A szép alak, az egyenes tartás elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy nő csinos legyen. Ám a szép tartás az idők folyamán rosszabbodik, s ehhez hozzájá­rul az ülőfoglalkozás is. Akik például sokat gépelnek — rá­adásul rossz testtartással —, kü­lönösen nehéz helyzetben van­nak. Délutánra gyakran meg­fájdul a derekuk, hátuk, sőt bi­zonyos esetekben még púpossá is válhatnak. Érdemes hát napi 5—10 percet szánni arra, hogy a lakásban fejünkön egy könyv­vel sétálgassunk. S ha már egy könyvvel könnyedén sétálga­tunk, megpróbálkozhatunk ket­tővel vagy akár hárommal is. Et­től nemcsak a hátunk lesz egye­nes, hanem a járásunk is szép, kiegyensúlyozott marad. Gon­doljuk csak el, hogy azok a pa­rasztasszonyok, akik fejükön hordják az áruval megrakott kosarakat, még idős korukban is milyen egyenesek, szép járású­­ak! Ne sajnáljunk hát magunk­tól napi 5—10 percet! Sz. A félreismert púder Az utóbbi tíz évben elmarasz­talták a púdert. Az a nézet ala­kult ki, hogy eltörni a póruso­kat, elősegíti a bőr korai örege­dését. Azóta „rehabilitálták” ezt az ősrégi szépítőszert. De mi is az igazság körülötte? Nagyanyáink idejében főleg rizskeményítőből állították elő, púder helyett gyakran használ­ták a rizspor elnevezést. Ez az anyag a pórusokban felduzzadt és eltömte azokat. A mai púder­nek a régivel csak a neve azo­nos. Olyan bőrápoló elemekből áll, mint a magnézium, a talkum és a kaolin. Kevés zsiradékot is tartalmaz, ez biztosítja, hogy a bőrhöz tapadjon, anélkül, hogy a pórusokba behatolna. A púdernek sok jó tulajdonsá­ga van. Nemcsak az az előnye, hogy a zsíros, fénylő bőrt mat­tá varázsolja, hanem az is, hogy télen védi a bőrt a hideghatá­soktól. A mai — tudományos alapokon működő vegyigyárak­ban és üzemekben előállított — púder nem ártalmas, kellemes illatú, a bőrnek porcelános ra­gyogást biztosít és finoman ápol. Azelőtt csak babahintőpor és arcpúder létezett. Ma rengeteg fajtáját ismerjük. Míg a baba­hintőpor szagtalan, vannak olyan testápoló púderek, ame­lyek már dezodoráló anyagot is tartalmaznak. Ez azok számára előnyös, akik allergiásak a köz­vetlenül használt dezodoráló szerekkel szemben. Használhat­juk fürdés, vagy tusolás után az alaposan megszárított bőrre. Vattával vagy pamaccsal szór­juk a testhajlatokba, a lábujjak közé. A szemcsés, laza púder mindig porlik kissé, ezért a leg­helyesebb a fürdőszobában használni. A kompakt, vagy kő­púdert elvihetjük magunkkal a retikülünkben, tetszetős, sok­szor tükörrel ellátott dobozban. Fénylő arcunkat vagy orrunkat teszi bársonyossá. Soha ne dör­zsöljük be a bőrbe, hanem óva­tosan, leheletszerűen vonjuk be vele arcunkat. Ügyeljünk, hogy a pamacs ne legyen zsíros, vagy piszkos, mert nemcsak a púdert piszkítja be, hanem bőrünkre téve sem éri el a kívánt hatást. S végül ügyeljünk, hogy púde­rünk az alapozó krémnél egy árnyalattal világosabb legyen. Sz. E. OLVASÓINK FORTÉLYAIBÓL • Ha a fiók nem csúszik elég­gé, dörzsöljük be sínmenetét félszáraz mosószappannal.­­ A szőnyeg feltüremlését meg lehet akadályozni, ha min­den sarkába egy háromszög ala­kú gumidarabot varrunk. 0 A zsír kellemetlen fröcskö­­lését megakadályozhatjuk, ha kevés sót teszünk bele. 0 Gyakran megesik barká­csolás, házimunka közben, hogy valahonnan egy szöget kell ki­húzni. Könnyebben megy, ha a harapófogó alá egy kis deszka­darabot teszünk, így lassan, kü­lönösebb erőlködés nélkül ki­húzhatjuk a szöget. A Sima padozaton vagy lak­kozott padlón könnyen elcsúszik a falhoz támasztott létra. Meg­előzhetjük a balesetet, ha a létra padlóra támasztott végeit gumi­talpú cipőbe állítjuk. Receptek gyerekeknek Első receptünket Boczorné Laka­tos Gabriella kaposvári olvasónk kérésére közöljük, aki kis sütőko­sárkákat kapott, de nem tudja, hogyan, illetve mihez használja azokat. GYÜMÖLCSKOSÁR Hozzávalók: 1 doboz mirelit lin­zertészta, 1 zacskó vaníliás pu­dingpor, 4 dl tej, ízlés szerint cukor, kis üveg, tevétől leszűrt befőtt (őszibarack, meggy, alma, körte stb.), 1 zacskó vaníliás por­cukor. A felengedett tésztát lisztezett deszkán 3 mm vastagságúra ki­nyújtjuk, és széles szájú vizes­pohárral kerek lapokat szagga­tunk ki belőle. Mélyedésekkel el­látott sütőlemezen vagy sütőko­sárkában kis kosárkákat sütünk úgy, hogy a mélyedéseket a tész­tával kibéleljük. (Forró sütőben egy-egy adag 5—7 perc alatt meg­sül.) A megsült tésztát deszkára borítva kihűtjük, közben a pu­dingporból a tejjel és cukorral sűrű pudingot készítünk, majd a langyosra hűlt pudinggal megtölt­jük a tésztakosarakat. A befőt­tet — ha szükséges, kimagozzuk — egészen apró darabokra vág­juk, és megszórjuk vele a kosár­kák tetejét. Hűtőszekrénybe téve, a puding teljes szilárdulásáig hűt­jük. szilvás csemege Hozzávalók: 1 tasak mirelit szil­va, 1 db tojás, 1 dl tej, 2—3 evő­kanál rizsliszt, késhegynyi őrölt fahéj és ugyanennyi őrölt szegfű­szeg, kis cukor, csipet só. A tojásból, tejből, rizslisztből sűrű palacsintatésztát keverünk, majd hozzáadjuk a fűszereket is, meg a kimagozott és apróra vá­gott szilvát. Alaposan összekever­jük, majd ujjnyi forró olajra, teáskanállal adagolunk tészta­masszát. Mindkét oldalán meg­sütjük. Minél pirosabbra sül, an­nál finomabb. Az olajtól lecse­pegtetjük, és meghintjük fahéjas porcukorral. Melegen, hidegen, egyaránt nagyon finom. KUKORICALÁNGOS Hozzávalók: 1 tasak gyorsfagyasz­tott morzsolt kukorica, 2 db to­jás, 1 dl tej, 2—3 evőkanál liszt, 1 csokor petrezselyemzöld, só, mokkáskanál törött bors, olaj a sütéshez. A még fagyos kukoricát forrás­ban levő, sós vízbe tesszük, és 8— 10 percig forraljuk. Közben a to­jásokat összekeverjük a tejjel, és annyi liszttel, hogy nagyon sűrű palacsintatésztát kapjunk. Meg­sózzuk, meghintjük a törött bors­sal, és hozzáadjuk a nagyon fi­nomra vágott petrezselyemzöldet. A levétől leszűrt, és langyosra hűlt kukoricát belekeverjük a to­jásos masszába. Serpenyőbe egy ujjnyi olajat öntünk, és a felfor­­rósított olajba evőkanállal kis le­pényeket adagolunk. Mindkét oldalát megsütjük, és szűrőlapát­ra téve, a felesleges olajtól lecse­pegtetjük. Teával olcsó és ízletes vacsora.

Next