Ország-Világ, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-09 / 2. szám

A mackótól a szabadidő­öltözékig jó néhány esz­tendő telt el. A hagyomá­nyos sötétkék bolyhos melegítők lassanként színesedtek, egyre szebbé váltak. Bár a gyermek­ruhák kínálata még mindig megle­hetősen szűkös. A divatbemutató­kon látott kedves darabok pillana­tok alatt elkelnek, üzletről üzletre járhatunk, míg megfelelőt találunk. Nem a különféle műhelyek gyer­­mekruha-tervezőin múlik a válasz­ték bővítése. Versényi Piroska, az OKISZ Labor gyermekruha-tervezője két és fél évtizede követi a legújabb irányza­tokat. Megpróbálja a stílusokat öt­vözni a célszerűséggel. A gyerekek­nek szánt ruhák tervezésénél mi sem lehet fontosabb, mint az, hogy kényelmesek legyenek, lehessen ben­nük mozogni, megfelelő anyagból készüljenek. Nem utolsósorban fon­tos: a szín és a forma a legkisebbek ízlését is finomítja. Az eddigi fodros, pödrös, romanti­kus kisruhákat felváltja a sportos, szabadidő-öltözék. Az úgynevezett melegítőstílus jól alkalmazkodik az időjárás viszontagságaihoz és a ki­csinyek mozgáskedvéhez. (A min­dennapi öltözködést meghatározó sportos jelleg természetesen nem zárja ki a vonalvezetésében, színvi­lágában díszesebb alkalmi ruháza­tot.) A megváltozott melegítők ter­vezésénél alapelvként a funkciót fi­gyelembe vették. Futkosni, birkózni lehet bennük. Jól moshatók, köny­­nyen kezelhetők. Nem utolsó szem­pont, hogy még a legkisebbek is se­gítség nélkül bele tudnak bújni. Az alapanyag jellemzői: a felbolyho­zott, kötött alapanyag az esztétikus látvány mellett melegérzetet kelt. A pamut a műszál keverék miatt for­matartó. A tervezők nem feledkez­nek meg a játékosságról sem. Az ej­tett vállak, az átgombolásos, több darabból álló megoldások mellett a színek és minták variálása jelenti mindezt. Mindamellett, hogy a szí­nek visszafogottak a gyerekdivatban is. A harsogó pirosat fölváltotta a diszkrét drapp, a fréz, a kék tom­pább árnyalatai. A csíkos anyagok­kal való variálás, valamint a fehér élénkít. Fontos az is, hogy nadrág, blúz, dzseki, szoknya, mellény több rétegben hordható és darabonként variálható. Érdemes közelebbről szemügyre venni az OKISZ Laborban Várnai Zsóka művészeti vezető irányításá­val készült darabokat. A kisfiú, Pe­ti ruhája: nadrág, kámzsanyakú blúz, mellény könnyen variálható. A legnagyobb kislány, Magdi ruhája átmenetet jelent a tinédzser korba. Nadrágja csípőben erősen húzott. A modern melegítő-felsőrész félolda­las, cipzáras, nagy zsebekkel ké­szült. Fontos a sokféleképpen va­riálható sálkiegészítő. Jutka világos­­barna kabátja enyhén trapéz, rag­ián szabású. A kis szőke Bernadett horgolással díszített kötényruhája érdekes féloldalas szabású. A vilá­goskék melegítője Gabi nadrágból, magas nyakú blúzból, ejtett vállú, átgombolásos kétsoros mellényből áll. A sapkák egyszerűek, a fejfor­mát követik. Ezt az alapfazont va­riálják. A kislányoknak ismét divat a hagyományosan kötött puha, me­leg kendő a ruhával harmonizáló színben. ERDŐSI KATALIN BABFIGURAK, GURULÓ SAMUK teialwl iüé_ Bábfigurák, konstrukciós játé­kok, szabadtéren összerakható, többféleképpen használható ele­mek, fajárművek, guruló sám­lik. Sorolhatnánk mindazokat a hasznos és szép tárgyakat, ame­lyeket az utóbbi években az ipari formatervezők készítettek. Ha lassan is, valami megmoz­dult a játékgyártás, játékterve­zés háza tájékán. Még jó néhány esztendővel ezelőtt tréfás törté­netek keringtek arról, mivel bízzák meg a formatervezőket. Időközben egyre többen rájöt­tek: a környezetkultúrát, élet­módunkat határozza meg, mi­lyen küllemű tárgyak között élünk. A szép környezetet mai­­gyermekkorban meg kell te­remteni, mert nem mindegy, mivel játszik a kicsiny, nem mindegy, mivel vesszük körül. Nádas László, ipari forma­­tervező hétköznapi történetként mondja el, mi vitte a téma felé, s azóta miért foglalkozik egyre többet otthoni és a játszótéri játékok tervezésével. — Családapa vagyok, de az­­sem lényegtelen, hogy egy nyolcgyermekes család tagja­ként nőttem fel. Saját élmé­nyeim és a gyermekeim nevel­­getése fordította érdeklődése­met a tárgyak felé, amelyek kezükbe kerülnek. Első lépés­ként csupán válogattam, bírál­­gattam. Azután csakhamar fel­ismertem: a tervezőnek nagy a felelőssége a jövő generáció íz­lésének alakításában. — Az óvodákban, a játszóte­reken a megvalósított álmok. Asztalán a tervek. Mi az a leg­fontosabb szempont, amit szem előtt tart? — Állandóan fejemben mo­toszkálnak a kérdések: miként tudja majd a tárgy, amit létre­hozunk, a gondolati, érzelmi té­nyezőket is közvetíteni? Ké­­pes-e sugallni a szeretetet, az örömöt ? Reménykedem: gya­korta sikerül ezeket az érzése­ket — ha áttételesen is — be­leültetnem a játékokba, a gye­rekek használati eszközeibe. Ily módon egyfajta szellemi spirál alakulhat ki a generációk kö­zött. A gyerekeik egy magasabb szintről startolhatnak. Nem szükséges újra felfedezni azt, amit az előttünk járók már megtettek. — A guruló sámlik már csak­nem minden óvodában a leg­kedvesebb játékok közé tar­toznak. Mi vár megvalósításra? — Magam sem sejtettem, hogy ennek az egyszerű szerke­zetnek ennyire örülnek a leg­kisebbek. A guruló sámli elő­nye, hogy viszonylag kis helyen is nagy mozgást tesz lehetővé. S van-e annál fontosabb, hogy a gyerekek minél többet mo­zoghassanak? Egyelőre Mono­ton gyártják a fajátékokat. Iparművész barátaim terjesztik a bábfigurákat. Úgy érzem, a szabadtéri játékok ötletesebbé tételekor akad tennivaló. A sal­gótarjáni lakótelepre készítek egy több funkciójú, formájában is újszerű konstrukciós játékot, örülnénk, ha minél több lakó­telepi játszótéren hasonlóak lennének. Bábfigurák, fajátékok, konst­rukciós játékok és sorolhat­nánk, mennyi ötletes tárgy ké­szíthető a gyerekeknek. Hiszen fontos, hogy a legkisebbeket is szép tárgyak vegyék körül, hogy felnőtt korukban is fogé­konyak legyenek a harmóniára. E. K. Kígyóbáb - ahogy a formatervező elképzelte BARCZA ZSOLT FELVÉTELE Ötletes szabadtéri mászóka a szentendrei lakótelepen ERDŐSI ÁGNES FELVÉTELE Ínvencfalatok - fejedelmi vadászterületen Mátyás király olasz mesterei építették valamikor az 1470-es esztendőkben Ráckevén, a Fe­kete Holló vendéglőt. A bolt­­hajtásos borozóban már évszá­zadokkal ezelőtt is mérték az italt a dunai hajósoknak, a ha­lászoknak. A vendéglősök sűrű vörösbort tartottak a pincében. A rácok emlékét őrizve, akik meghonosították a környéken a szőlőtermesztés kultúráját. Az egykori fejedelmi vadászterü­leten a maga eredetiségében áll a régi vendéglő. A hangu­latos helyiségekben hollócíme­res tányérokban régi ízeket idé­ző étkek párolognak. Jobb ízű a falat — tartja Detrich Lász­ló üzletvezető —, ha a környe­zet hangulatos, ha a megszokot­tól eltérőt tálalnák fel. ERDÉSZNÉ LEVES Hozzávalók: fél kg vegyes vadhús, 25 dkg gomba, öt dkg füstölt szalonna, vadcsontból készült csontlé, zsír, só, papri­ka, fokhagyma, petrezselyem, fehér bor, tejföl, bors, majo­ránna, zöldpaprika, paradicsom, babérlevél. A húst kockára vágjuk. A zsírban fonnyasztott hagymát paprikával megszórjuk, hozzá­adjuk a húst. Sózzuk, borsoz­­zuk, babérlevelet adunk hozzá, együtt pároljuk, mígnem zsír­jára pirítjuk, aztán fehér bor­ral felöntjük. Két liter vízzel készítjük a csontlevet. A füs­tölt szalonnát apróra vágjuk, üvegesre pirítjuk, beletesszük a gombát, a majoránnát, a pet­rezselyemzöldet, a finomra vá­gott fokhagymát. Nyílt láng fö­lött, állandó keveréssel megpi­rítjuk. Serpenyőben rántást ké­szítünk petrezselyemmel meg­szórjuk, csontlével feleresztjük, habverővel simára verjük. Sóz­zuk, forraljuk. Hozzáadjuk a gombát, a zöldpaprikát, ismét átforraljuk. Állandó keverés mellett sűrítjük, tejfölözzük. Az egészet összeöntjük, zsemlye­gombócot adunk hozzá. TÖLTÖTT PALACSINTA Hozzávalók: tíz darab pala­csinta, vadvagdalék, majorán­na, kakukkfű, bors, só, három dl fehér bor, egy narancs, be­­samellmártás. Sós palacsintákat sütünk. Majd elkészítjük a tölteléket. A főtt vadhúst apróra vágjuk, majoránnával, kakukkfűvel, só­val, borssal fűszerezzük és a palacsintába töltjük. Elhelyez­zük a tányér közepén. Ráöntjük a forró besamellmártást, amit narancslével és a fehér borral megbolondítju­k. FÜRJTOJÁS SALÁTA Hozzávalók: vöröshagyma, sa­láta, retek, uborka, fürjtojás — piacokon, nagyáruházakban kapható —, tartár. A megfőzött tojásokat felsze­leteljük. Salátalevélre rakjuk, hagymával ízesítjük. Végezetül leöntjük tartármártással. Ubor­kával, retekkel díszítjük. TITOK Hozzávalók: szalonna, fürj, zsír, fehér bor, só, bors, tár­kony, kevés liszt, vaj, tej, mar­hanyelv, borsó. A liszttel, a vajjal, a tejjel sűrű besamellmártást készí­tünk. Kockára vágjuk a főtt marhanyelvet, sózzuk, összeke­verjük a mártással, a tárkony­nyal, a borssal. Kivajazott for­mába téve, erőlevesben párol­juk. A fürjet szalonnával be­borítjuk, megpároljuk, megsüt­jük. Tálalásnál mandarinmár­tást adunk hozzá. Szalmabur­gonya illik hozzá. ORSZÁG-VILÁG 131

Next