Ország-Világ, 1985. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-29 / 22. szám
Még nem is oly rég a fürdőruhát valósággal megkomponálták a tervezők Betétekkel, bélésekkel gazdagították, dróttal, halcsonttal merevítették szernyi apró trükkel igyekeztek elérni, hogy iselőjük a lehető legcsinosabb legyen. S bár alóban sokat javított a női alakon, de fürdésre nem bizonyult igazán célszerűnek. Sokféle merevítés gátolta a könnyed mozgást, különböző betétek, bélések pedig valósággal morogatásként fogták körül fürdés után a teset , s ez sok betegség forrása lehetett. Az utóbbi években egészségesebb szemlélet uralkodik: a tervezők is úgy gondolják, hogy minél nagyobb felületein érje a víz, a napfény testét. Ezért még az egyrészes fürdőruha is így készül, hogy a lehető leggyorsabban száadjon meg — elmarad a bélés, a betét és minden más felesleges kellék. Az alapanyagok köül pedig a vékony, rugalmas, víztaszító anyagok diadalmaskodnak. A természetes női forrta érvényesül. S bár nem biztos, hogy mindenkinek előnyös, de kétségkívül egészséges. A divattervezők most nem a „belső kiköpésben” élik ki fantáziájukat, hanem a szabásvonalakban, az anyagok mintájában, amelyeket érzékeltetik a legújabb divatirányzatot. Az idén egyaránt divatos az egyrészes és a kétrészes változat is, ki-ki alkatának megfeelően vásárolhat. A döntőbíró a tükör legyen. Ami újdonság az idei fürdőruhadivatban, az díszítés, a minta. Itt is érvényesül az aszimmetria, formában és mintában egyaránt. A kivágás a háton azonban kisebb, illetve széleebb pántok hangsúlyozzák a derekát. Nagyon divatos az úgynevezett úszódressz fazon, csak ez esetben a pántok szélesebbek. S ha már fürödni, napozni indulunk, nem irt, ha egészségünkre is gondolunk. Nyár eleén értékesebb a napfény, mint később a rekkenő forró hőségben. Helyesebb a kora délelőtti órákat felhasználni a napozásra, mert dél felé már a felmelegedés miatt sok vízpára terül a levegőbe, és ez csökkenti az ibolyánal sugármennyiséget. Kevesen tudják, hogy borús időben, felhőzeten át is szűrődik iboyántúli sugárzás, bár kisebb arányban. Ha lehet, csak tiszta levegőjű helyen napozassuk bőrünket. Magasabb hegyekben vagy tengerparton szebben, egészségesebben lehet elarnulni. A déli nap sugarait, bárhol is tarózkodunk, kerüljük el. Csak ártalmas lehet. Ügyelni kell arra is, hogy a bőr feltétlenül aszta legyen. Soha nem szabad mitesszeres arccal kezdeni a napozást, ami egyik oka lehet a pórusok kitágulásának. Ugyanígy vigyázni kell, hogy semmilyen festék, kölni ne egyen a bőrön, mert a kozmetikumok gyakran olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek fokozottan érzékennyé teszik a bőrt. S az eredmény: foltos, egyenetlen bámulás, esetleg maradandó szeplő, májfolt. A legfontosabb szabály, hogy csak fokozatosan szoktassuk bőrünket és szervezetünket a lapsugárhoz. Az első napozásoknál elégedjünk meg 15—20 perces idővel. Majd fokozatosan emerhetjük az időtartamot. S végül arról is ejtsünk néhány szót, hogy szükség van-e napozókrémekre, napolajakra. A mértéktelen napozás kiszárítja a bőrt, így hamarabb ráncosodik, különösen a szem körül. A napozókrém a napozás szárító hatását zsírtartalmával pótolja, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a napolaj véd a hirtelen sugárhatással szemben. Nem mindegy azonban, hogy milyen krémet, olajat használunk, kerülök azokat a készítményeket, amelyek bizonytalan forrásból származnak, mert esetleg többet ártunk, mint használunk vele. BANGÓ S/WWwWWSAA^WWWWSAA/WWW^ _ TANÁCSOK KEZDŐ AKVARISTÁKNAK II. _ Az akvárium betelepítése Mielőtt hozzálátnánk az akvárium betelepítéséhez, válasszuk ki számára a legmegfelelőbb helyet. Az alapvető követelmény az, hogy kellő mennyiségű természetes fény érje a medencét. Kerülni kell azonban a túlzott napsütést, mert hatására nagyon elszaporodnak a lebegő zöld moszatok és a víz ilyenkor szokott megzöldülni. Ha lehetőség van rá, állítsuk a medencét a fal mellé úgy, hogy oldalról kapja a fényt. Így jobban érvényesül a halak színe és a növények üde zöld hajtásukkal felénk fordulnak. Tehetjük az akváriumot sötétebb helyre is, de ilyenkor a természetes fényt mesterséges megvilágítással kell pótolni. Ha sikerül a medencét ablakközelben elhelyezni, tegyünk köréje szobanövényeket, s így kialakíthatjuk minden lakás egyik legszebb díszét — a zöld élősarkot. A párás mikroklímában jobban fejlődnek szobanövényeink is. A következő lépés a talajelőkészítés. Lehetőleg tisztára mosott folyami homokot vagy apró kavicsot használjunk. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mielőtt a homokot a medencébe tesszük, fertőtleníteni kell. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy forró vízzel leöntjük, de akár fel is forralhatjuk. Az akvárium azon részein, ahová később növényeket kívánunk ültetni, legalább négy-öt centiméter vastag legyen a homokréteg. Van még egy apró trükk, amit szívesen alkalmaznak az akvaristák. A homokot általában úgy helyezik el az akváriumban, hogy a hátsó fal felé haladva fokozatosam emelkedjék a talaj. Ez egyrészt megkönnyíti a medence későbbi tisztán tartását, másrészt pedig az akváriumnak optikai távlatot ad: fokozza azt az érzést, hogy a lakásunkba sikerült belopnunk a folyók, tavak egy kis részét. Sokan szeretik díszíteni akváriumukat nagyobb kődarabokkal, faágakkal és érdekes formájú gyökerekkel. Ez is megfelelő előkészítést követel. Ügyeljünk arra, hogy a kő legyen természetes kvarc- vagy bazaltkő, amely nem oldódik a vízben. Ajánlatos itt is a forralással történő fertőtlenítés. Valamivel több körültekintést igényelnek a gyökerek és más faanyagok, amelyeket előzőleg nemcsak fertőtleníteni, hanem konzerválni is kell. Ehhez készítsünk tömény sóoldatot, forraljuk fel benne a gyökereket, majd többszöri vízcserével legalább egy hétig áztassuk őket a hideg csapvízben. A növényeket rendszerint még a vízzel való feltöltés előtt beültetik. Fontos esztétikai szerepük van az akvárium összhatásában. Ezért elsősorban a természeti hűségre törekedjünk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kerülni kell minden mesterkélt tárgyat, művirágot, búvárt, hajóroncsot. Ezek csak a helyet foglalják, de a zöld növények szépségével nem vehetik fel a versenyt. Van azonban a növényeknek egy ennél sokkal fontosabb feladatuk is: biztosítják az oxigén-utánpótlást. Igaz ugyan, hogy a kereskedésekben kapható különböző lélegeztető berendezések többnyire pótolják a hiányzó oxigént, mégsem szabad lebecsülni a növényeknek ezt a szerepét. Törekedjünk arra, hogy a nagyobb levelű, magasabb növényeket az akvárium hátsó fala mellé, illetve az akvárium sarkaiba ültessük, a középső részre néhány alacsonyabb fajta kerüljön, az előteret pedig lehetőleg hagyjuk szabadon. A növények beültetése után az akváriumot feltöltjük vízzel. Tapasztalt akvaristák körében a megfelelő minőségű víz előállítása kész tudomány. Kezdő szinten azonban megteszi a városi hálózati víz, esetleg a természetes folyók, tavak vize is. Mindössze egyetlen szabályt kell betartani: az akvárium feltöltése után öt-hat napig ne engedjünk halat a medencébe. Ennyi idő alatt ugyanis eltávozik a vízből az esetlegesen benne lévő klór (csapvíz esetén) és beáll a medence vízháztartása. Gyakran előfordul, hogy a második naptól kezdve a víz zavarossá válik. Ne ijedjünk meg, mert ez csak arra utal, hogy megkezdődött a különböző mikroorganizmusok szaporodása. Néhány nap múlva a víz kitisztul, a növények fejlődésnek indulnak, az akvárium falán apró zöld pontok — algák — jelennek meg, a medence kész a halak befogadására. p. j. Sírni jó, de nevetni még jobb A NEVETÉS A LÉLEK „GYÓGYSZERE” A sírást mint a gyengeség szimbólumát — megvetjük. Pedig sírni emberi dolog. Csodálatos adománya a természetnek. A könynyek a legtöbb esetben segítenek. Ám a sírás nemcsak a lelki bánat, a gyász vagy az együttérzés kifejezése, hanem a meghatottság, az öröm vagy a váratlan szerencse megnyilvánulása is. A sírásnak gyógyító hatása is van: a felgyülemlett feszültséget gyorsan levezeti. Vajon a modern idő követelménye, hogy a férfinak nem szabad sírnia, a „gyenge nem” sem lehet gyenge, és az üvöltő gyermek elviselhetetlen? Az ókorban a férfiak minden szégyenkezés nét sírtak. Trója hőse, Odüsszeusz, Agamonnon, Akhillész erősek voltak, mégis sírtak. Ez nem vont le értékükből! Ellenkezőleg! Dicsőségük fénye változatlanul ragyog mind a mai napig. Egy „könnykutató” megállapította, hogy a nők — részvét, félelem, düh esetén — ötször annyit sírnak, mint a férfiak. Talán ez az oka annak, hogy a statisztika tanúsága szerint három gyomorfekélyes beteg közül kettő férfi. Mert amíg a nők könny formájában szabadulnak meg a bánattól, gondtól, addig a férfiakat ugyanezek a problémák rendszerint fekélybeteggé teszik. Nem sírnak, de a gyomruk tönkremegy. Ha szívből nevetünk, az többet ér, mint a legdrágább gyógyszer. Sigmund Freud szerint a nevetéssel szorongásunkat oldjuk. Sírni és nevetni az élőlények közül csak az ember tud. A csimpánzok sokat emlegetett nevetése nem más, mint arcfintor,izomreflex. A rekeszizom nevetéskor összehúzódik, majd újból kitágul. „Masszázst” gyakorol a szomszédos szervekre, pezsdíti a mirigyműködést. Nevetéskor a tüdőbe a szokásosnál kétszer annyi oxigén kerül. Szívre, májra, hasnyálmirigyre, gyomorra, sőt a bélre is jótékony hatással van. Víg kedélyű embereknek még az álma is nyugodtabb, frissítőbb, mint borúlátóké. Pszichológusok szerint napközbeni hangulatunkat, kiegyensúlyozottságunkat álmunk is tükrözi. Mosolygáskor, nevetéskor a lélek „szellőzik”, a test újraéled. A nők legjobb és legolcsóbb kozmetikuma. A mosoly minden net szépít. A nevetés gyógyít. (SZAKOLYI)