Ország-Világ, 1985. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-25 / 52. szám
„Karácsonyi hangulat uralkodik amoszkvai konferencián. Moszkvából jelenti — a Reuter Iroda híradása alapján — az MTI, hogy vasárnap a külügyminiszteri értekezleten már karácsonyi hangulat uralkodott. Délben Molotovnak a Kremlben lévő hivatalában tájékozódó megbeszélések folytak a külügyminiszterek legbizalmasabb tanácsadói között. Még mindig teljes a hírzárlat az értekezletről, de moszkvai amerikai körökben továbbra is úgy tudják, hogy a megbeszélések ,meleg és megértő légkörben, jól haladnak.” (Magyar Nemzet, december 23.) „Győrben egyre terjed a tífuszjárvány. Eddig több mint tizenötezer személyt láttak el védőoltással.” (Szabad Nép, december 23.) „Háztömbkarácsony. Szombaton este a józsefvárosi 38-as háztömb ünnepet tartott a Népszínház utcai Malcsik-vendéglőben. A dúsan feldíszített, égő gyertyáktól ragyogó karácsonyfa tövében Daróczy Antal elvtárs, tömbmegbízott meleg hangú beszéde után a tömb jóléti társasága 34 gyermek, 3 szoptatós anya, és 3 idős ember között egymillió pengőt, élelmiszer csomagokat, ruhaneműt, számos mesekönyvet és ajándékot osztott szét. Mindezt a házcsoport lakói gyűjtötték össze a rászorultak megajándékozására.” (Szabad Nép, december 23.) „Vajon jelent-e valami enyhülést, pillanatnyi elfeledkezést a dolgozók számára a karácsony? Az általános kép azt mutatja, hogy igen. Nagyüzemek és kis műhelyek, mind készülődnek a karácsonyi ünnepekre egysegítséggel, ajándékkal, néhol ünnepséggel igyekeznek enyhíteni az általános bajt és panaszt. A Váci úti Csavargyárban így várják a karácsonyt: — Az üzemi bizottság meg az igazgatóság kitett magáért — meséli egy munkásnő. — Nagy karácsonyi csomagot kapnak a dolgozók, majd nevetve hozzáteszi: mégiscsak kerül mákos bejgli az ünnepi asztalra. Egy liter olaj, fél kiló zsír, füstölt hús, vaj, tojás, szalonna meg liszt van az ajándékcsomagban. Hetek óta járták az autók a falvakat ... meg is van az eredménye. A gyár egyik műhelyélyében hatalmas karácsonyfa. Aranyló díszei csillogó fénye legalább némileg pótolja a tripoliszi, meg a Váci úti prolilakásokból hiányzó soksok apró fenyőfácskát. S az alatta lévő mackóruhák és kiscipők ünnepi hangulatot, örömet, boldogságot jelentenek soksok rongyos ruhájú, lyukas cipőjű kis munkásgyereknek.” (Szabad Nép, december 23.) Apróhirdetés: „Ajándékcsomag — olcsó és kellemes ünnepi ajándék. Tartalma képes v. mesekönyv, v. regény, Tűzkő v. gyufa. Európa-térkép. Szaloncukor, 1946-os naptár és egyéb. Ára: 20 000 P, mely összeget előre kérjük beküldeni ...” Vicc: „A feleségemnek szeretnék valami jó könyvet venni ajándékba. — Tessék ezt a regényt megvenni. 100 ezer pengő. — Megörült? Az egy havi fizetésem! — Mondja már! Legfeljebb egy hónapig nem vesz másik könyvet a nagyságos asszonynak." (Ludas Matyi) „S nézzük meg, mit várnak az ünnepektől az egyik textilgyár dolgozói: szomorú karácsony ez számunkra — mesélik az Újpesti Pamutgyárban. Több mint 300 munkást kellett ideiglenesen szabadságolni. Kevés a nyersanyag, kevés a villanyáram. Az iparügyi minisztérium 80 százalékos munkabérpótlást állapított meg ezeknek a dolgozóknak. A gyár azt 110 százalékra emeli. Mégis nagy veszteség a munkásságnak, mert kimaradnak a számukra az ünnepi csomagok, az ajándékszövet. Lisztet, babot, olajat kapnak a textilgyári dolgozók, és mindenki négy méter szövetet. A csecsemőotthonban már díszítik a karácsonyfát. Készülődnek az ünnepségre. De az ajándékba kapott gyermekruhácskákat csak karácsony után osztják ki. — Tudja, elvtárs, karácsonykor nem dolgozunk, a munkások vidékre utaznak, és ezek a ruhák, ha most kiosztanánk, sohasem kerülnének a gyerekekre, elcserélnék élelemre.” (Szabad Nép, december 23.) „Nagy hátizsák cipel egy kisfiút. Megismerem Andrist, régi ismerősömet, aki a mi bunkerünkben aludt heteken át. — Csakhogy én már nem Andris vagyok, és nem is Jani. Jani a Nürnberg utcában voltam, amíg Aput el nem vitték a nyilasok. Mi a kazánházban bújtunk el Anyuval, s ott vesztettük el az iratainkat, amit a tanár Jócsi lemosott. Aztán a Vöröskereszt gyerekotthonba kerültem, ott megint Pista lehettem, ahogyan igazán hívnak ... — És mit cipelsz abban a zsákban? — Apuka öltönyét viszem X Orbán nénihez. Hoz érte faluról élelmiszert. Apuka úgy sem jön már vissza. A jó télikabátja volt rajta, amikor a nyilasok elhurcolták. Azért most két libát is kapnánk. ben dolgozik, és a lakása is fűtetlen. Ellátása minden erőfeszítés ellenére sem kielégítő. Mégis végzi a munkát, sőt a munkakedvet sem hiányolhatjuk . . (Népszava, december 25.) .......Ismételten előfordult, hogy munkások, napi ks az iparügyi miniszter rendeletét, amely bejejelentési kötelezettség alá von és zár alá vesz egyes vas- és fémipari cikkeket, építő- és helyreállítási anyagot, faládát, hordót, kádat, gyógyszerárut, textilipari nyersanyagot, fonalat, félkész gyártmányt és gyümölcskonzervet, húskonzervet és A világhelyzet: Pax ! Végre! Győztem!... De most aztán szedhetem is rendbe magamat! KARACS meg kristálycukrot. Épp' most számoltam ki. . (Népszava, december 25.) „Megérkezett a Svédországban tartózkodó, nem magyar állampolgárságú, volt deportált nők névjegyzéke a Magyarok Világszövetségéhez. Az érdeklődök azt bármikor hétköznap megtekinthetik ...” (Magyar Nemzet, december 23.) Hirdetés: „Deckner Gábor 21 éves gépészmérnök-hallgatót tavaly júniusban Hatvan állomáson átszállásra kényszerítve elhurcolták. Szőke, nyúlánk, távozásakor szemüveget viselt. Beszél németül, angolul. Értesülésünk szerint idén januárban Bochumból betegként a buchenwaldi 61. sz. kórházba került. Nagyon kérjük mindazokat, akik ebben, vagy más kórházban vele találkoztak, vagy január óta bárhol látták, vagy hallottak róla, szíveskedjenek aggódó szüleit értesíteni. Értesítéseiket köszönjük, azokért hálásak leszünk.” (Magyar Nemzet, december 23.) „Hidegben, éhesen küzd a munkásság a romok között az újjáépítésért. A munkásság hideg üzemekmunkájuk elvégzése után munkahelyükön összeesnek az éhségtől. Általában pedig megállapítható már most is, hogy a munkateljesítmény a rossz táplálkozás miatt egyre csökken...” * ... „A kenyérellátási helyzet, annak ellenére, hogy november 12-én a fejadagot 20 dekáról 15 dekára csökkentették, ami a legkisebb fejadag Európában — egyre rosszabb. November utolsó napjaitól kezdve a napi 30 vagon szükséglet helyett már csak 17 vagon gabona érkezett naponta. Ezért kellett december közepétől kukoricanapokat bevezetni. Január második felében is már csak túlnyomó részt kukoricalisztből készült kenyeret tudnak majd adni. Ez nemcsak azért jelent nehézséget, mert lakosságunk nem szokott hozzá a kukoricakenyérhez, hanem főleg azért, mert a kukorica vitaminszegénysége miatt tovább fogja rontani a fehérjeszegénységben szenvedő emberek szervezetét, és nyilvánvalóan az emberek munkateljesítményét is erősen befolyásolja.” (Népszava, december 21.) „Törvényrendelet az árakról: a Hivatalos lap köz Karácsony lókáéknál — Berci! Te játéknyulat hoztál vacsorára? — Szent ég! Úgy látszik elvesztettem a szimatomat!