Ország-Világ, 1989. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-12 / 15. szám
Az iV.,r őrizték a Kína mesterei féltve selyemkészítés titkát. Valahogyan mégis kiszivárgott a híre, milyen csodálatos kelmék készülhetnek abból a bizonyos selyemhernyógubóból. Nem véletlen talán, hogy a selyem napjainkban is a legelegánsabb anyagok egyike. A hazai selyemipar az utóbbi évtizedekben — a gazdasági helyzet és a divat függvényében — hol csúcson volt, hol hullámvölgybe került. Két esztendővel ezelőtt nagyot változott a női divat. Az addigi „lomposságot” száműzte a nőies, klasszikus elegancia. Megjelentek ismét az elegáns kosztümök s a lágy esésű, finom anyagokból készült blúzok, ruhák. Az új divatirányzat kedvezett a hazai selyemiparnak. A Magyar Selyemipar Vállalat már-már bezárhatta volna kapuit. Az új piaci lehetőségek, valamint az abban az időben zajló könnyűipari rekonstrukció lendítették fel gyártást. Korszerű gépsorokat alakítottak üzembe, leányvállalatok alakultak. Ahogyan mondani szokták: ezúttal időben felkészültek. A hagyományos anyagok mellett megjelentek a korszerűbbek. Az omló selyem megtartotta szépségét, s olyan tulajdonságokkal gazdagodott, amelyek megkönnyítették használatát. Például nem gyúródik, nincsen szükség a vasalásra, otthon is könnyen kezelhető. Mostanában újabb és újabb ötletekkel jelentkeznek a piacon. Ugyanis egyre nehezebb az értékesítés. A hazai vásárlók, bár keresik e nemes anyagokat, inkább „örök” darabokat látnak bennük. Tehát ha egy szép selyemblúzt vásárol valaki, évtizedekig szeretné hordani. A gyártó érdeke persze az lenne, hogy állandóan újabb és újabb kelméket vásároljanak tőle. Mindenesetre nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Pedig — ha kis szériában is — próbálkoznak a helyi konfekcionálással. Mintaboltjaikban a legdivatosabb fazonokat tekinthetjük meg. Milyen is ma a selyemruha? Egyrészt a klasszikus vonalakat hozza vissza. A hagyományos ingruhafazon megannyi variációja elképzelhető. Tehát a bő szoknya, a rakások, húzások, romantikus gallérmegoldások. A másik a franciás viselet. A simulékony anyag alkalmas a testhez álló sziluett megvalósítására. A derékban szűkített kabátkák mutatósak, ám megfelelő karcsúságot feltételeznek. Felvételeinken: a Magyar Selyemipar Vállalat modelljei. Erdősi Katalin taii szépülés Leggyorsabb eredményt a vitaminos pakolásokkal érhetünk el. Ha fürdés ideje alatt teszünk fel pakolást, nem kerül külön időbe a kezelés. Néhány nagy hatású pakolási recept: A fáradt bőr felfrissítésére kitűnő az eperpaszta. Tejport és mirelit epret kenhető masszává keverünk. Zsíros bőrre mirelit ribizlit keverjünk el joghurttal. A lisztet is felhasználhatjuk szépítkezéshez Egy evőkanál hideg tejhez, egy evőkanál uborkaléhez, mokkáskanál mézhez keverjünk annyi búzalisztet, hogy kenhető sűrűségű pépet kapjunk. A pakolást száradás után óvatosan ledörzsöljük a bőrről (valóságos „bőrradír”), utána langyos, majd hideg vízzel leöblítjük a kezelt bőrterületet. Száraz bőrre: egy evőkanál tejszínt, egy tojássárgáját, egy evőkanál finom étolajat, mokkáskanálnyi friss gyümölcslevet keverjünk össze. A pakolás puhítja és vitaminokkal látja el a bőrt. Ugyanilyen hatású, ha sárgarépalét keverjük össze tejszínnel és tojássárgájával. A B-vitaminokban gazdag élesztőpakolás mindig felfrissíti a bőrt. öt deka élesztőt keverjünk el annyi tejjel (tejszínnel), hogy kenhető masszát kapjunk, és máris kész a kitűnő pakolóanyag. Ha zsíros vagy pattanásos bőrre készül a pakolás, akkor tej vagy tejszín helyett joghurttal keverjük el az élesztőt, és adjunk hozzá egy mokkáskanál citromlevet is. Két almát főzzünk meg kevés tejben, keverjünk hozzá egy tojássárgáját. A pakolást 10 perc múlva öblítsük le. Hatása: simává, bársonyos tapintásúvá teszi a bőrt. A nyers aknalét is felhasználhatjuk pakoláshoz. Szokásos arckrémünkhöz keverjünk frissen kisajtolt almalevet, és tegyük fel a krémpakolást. Tíz perc múlva a szokásos módon mossuk le. A saláta bőrszépítő hatását először a francia kozmetikus vegyészek ismerték fel és használták készítményeikben. Ma már széles körben ismert. Salátapakolás normál típusú bőrre: két evőkanál salátapépet mixeljük vagy pépesre vagdaljuk) összekeverünk egy tojássárgájával, mokkáskanálnyi mézzel, s a letisztított bőrre felkenjük. A pakolást 15 perc után langyos, majd hideg vízzel leöblítjük és a megszokott arckrémet használjuk. Salátapakolás száraz bőrre: két evőkanál salátapépet keverjünk össze két evőkanál friss olajjal vagy tejszínnel és kenjük fel az arc, a nyak és kézfej bőrére. A pakolás lemosása után, körkörös mozdulatokkal zsíros krémet dolgozzunk a bőrre. Salátapakolás zsíros bőrre: két evőkanál salátapépet összekeverünk két evőkanál joghurttal, egy deka élesztővel, pár csepp citromlével. A pakolást 15 perc után meleg vízzel lemossuk, majd citromlébe mártott vattával áttöröljük az arcot. Akik már elmúltak negyvenévesek, hetenként egyszer alkalmazzanak olaj pakolást (oliva-, napraforgó vagy mandulaolajjal) következőképpen: langyos friss olajjal átitatott vattadarabokkal borítsuk be a letisztított bőrt. Föléje vastag rétegben felmelegített törülközőt helyezzünk (az orrnál nyílást hagyunk). A meleg elősegíti az olaj beszívódását. Csipkebogyó-pakolás: A C-vitaminbam és ásványi anyagokban gazdag csipkebogyó kiváló bőrszépítő tulajdonsággal rendelkezik. Elkészítése: két evőkanál csipkebogyót kevés langyos vízben 6-8 órán keresztül áztatunk. Utána a lágy bogyókat áttörjük, tejporral összekeverjük és felvisszük a bőrre. Fisi Katalin A gyümölcsfák védelméhez a virágzás előtt még használhatunk rovarölő szereket. A virágzás ideje alatt ez a méhek miatt szigorúan tilos, így ha a megelőző permetezést elmulasztjuk, tétlenül nézhetjük a kártevők pusztítását egészen a sziromhullás végéig. A gyümölcsfák egyik legnagyobb ellensége a kis téli araszoló két centiméter hosszú, sárgászöld színű hernyója. Minden gyümölcsfajon előfordul. Kora tavasszal berágja magát a rügyekbe, a sérült rügy nem hajt ki. Az épen maradt rügyek kipattanása után lerág- Tennivalók a kertben ják a virágot és a kis levélkéket is. Megkopaszthatják akár az egész fát is. Rágókártevők ellen védekezhetünk: DITRIFON 50 WP- vel vagy ennek folyékony változatával, a FLIBOLE-vel, a SATOX 20-szal, a METATION 50—EC-vel. A kis téli araszoló hernyójánál körülbelül másfél-kétszer nagyobb a nagy téli araszoló hernyója. Abban is különbözik tőle, hogy ezek a hernyók később kelnek ki, így megjelenésük után segítenek a pusztításban az előbbieknek. Ellenük ugyanazokkal a szerekkel védekezzünk, mint a kis téli araszoló ellen. A még ki nem pattant rügyeket a bimbólikasztó bogár is károsítja. Rajzása a rügyfakadás kezdetén indul meg és néhány nap alatt véget is ér. A kikelt kis bogarak kb. 4 mm hosszúak és barnásszürke színűek. Könnyen felismerhetők hosszú ormányukról, amellyel a rügyet kifúrják. Két fázisban is károsítanak. Egyszer azzal, hogy a bogár kifúrja a rügyet, másodszor pedig a rügybe rakott petéből kikelő lárva a rügy egész belsejét megeszi. Ragaszkodó lavagájok Leggyakoribb szobamadaraink a papagájok, ezek közül is a hullámos papagáj és a nimfapapagáj. Ragaszkodásuk és kedvességük a kutyáéhoz hasonlítható. A gyerekek különösen szeretik, s a madarat sem zavarja, ha állandóan foglalkoznak vele, sőt kimondottan kedveli ezt. Ha még „beszélni” is megtanítjuk, a papagáj társasága jó szórakozást jelent. Idősebb emberek magányát is felvidítják ezek a kis hízelgő „beszélgetőpartnerek”. Gyerekeknek általában párban szokták vásárolni. Ebben az esetben inkább egymással foglalkoznak, de megfigyelésük így is hasznos szórakozás. Idős embernek egy papagájfiú ajánlatosabb, mert pár nélkül az embert tekinti partnernek, vállára, kezére, ölébe száll és „elbeszélget” a gazdival. A nemeket arról lehet felismerni, hogy a hullámos papagájoknál a csőr felső részénél lévő bőrréteg színe a hímeknél kék, a tojóknál barna. A fiatal madaraknál ez a bőrréteg a hímeknél hússzínű, a tojóknál kékesfehér. A nimfapapagájoknál a hímek „arca” élénkebb sárga, a tojóké halványabb sárgás. A papagájoknak olyan kalitkát vásároljunk, amelyik könnyen tisztán tartható, ha szükséges fertőtleníthető. Elég tágas legyen, hogy a madarak ide-oda röpködésük vagy forgolódásuk közben ne törjék le a farktollukat, ne sérüljenek meg. Legmegfelelőbbek a fémkalitkák, amelyek alján 10-15 cm magasságú üveglapok vannak, hogy az etetésből, tollászkodásból keletkező hulladék ne szóródjon a padlóra. Egy papagáj élelmezése a mai madáreleség-árak mellett negyvenötven forintból megoldható havonta.