Ország-Világ, 1989. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-03 / 18. szám

Búcsú az üléstermektől Az SZKP KB legutóbbi ülését megelőzően már volt valami a moszkvai levegőben. Tudni lehe­tett, hogy „szervezeti kérdések” szerepelnek majd a KB-ülés napi­rendjén, s ezeket össze­függésbe hozták a vá­lasztások s a grúziai eredményével események­kel. Sok „jól értesült” valódi „csillaghullást” jósolt. ka Végül is a peresztroj­történetében kima­gasló jelentőségű KB- ülésre került sor. Le­mondtak központi bi­zottsági tagságukról azok, akik az utóbbi időben már nyugdíjas­ként vettek részt a párt vezető testületeinek munkájában. A KB-hoz intézett le­velükben hangsúlyoz­ták, hogy elkötelezett hívei az átalakításnak, támogatják a megújulás politikáját, amely a ve­­zető testületek minden tagjától megfeszített munkát követel. A párt ügyét szem előtt tartva döntöttek a lemondás mellett. A levél 110 alá­írója között szerepel a szovjet párt- és társa­dalmi élet néhány ki­magasló személyisége, akik nem is oly rég még magas funkciót viseltek. A legismertebbek kö­zé tartozik Alekszand­­rov akadémikus, az aka­démia korábbi elnöke Arhipov, volt külkeres­kedelmi miniszter, Baj­­bakovii DaC tervbizottság volt elnöke, Gyemicsev, volt kulturális minisz­ter, majd a Legfelsőbb Tanács elnökhelyettese, Kruglova, a Baráti Tár­saságok Szövetségének volt elnöke és Ogarkov marsall. Az ülést bevezetve Mihail Gorbacsov főtit­kár hangsúlyozta, hogy a párton és a társadal­mon belül az erők je­lentős átcsoportosítása folyik, amit az új fel­adatok tettek szükséges­sé. Emlékeztetett arra, hogy a párt vezető szer­veit még az SZKP XXVII. kongresszusa választotta meg a jelen­legi összetételben, s ez a pártfórum dolgozta k­i az átalakítás politikai irányvonalát. Ennek végrehajtása folyik az­óta is, ami jelentős eredményeket hozott, egyszersmind új felada­tok kerültek előtérbe. Az elvégzett munka eredményessége a Köz­ponti Bizottság egységé­nek volt köszönhető. Az egység mindvégig szi­lárd maradt, jóllehet so­kak számára nem min­dig volt könnyű nagy horderejű politikai dön­téseket hozni, elismerni a múlt tévedéseit, hibáit. Már a XIX. országos pártértekezlet előtt fel­vetődött, hogy nem len­ne-e célszerű a szerve­zeti-személyi kérdések megoldását is a fórumra bízni. Akkor azonban olyan döntés született, hogy az értekezlet az át­alakítási folyamat tar­talmi elmélyítésére össz­pontosítsa a figyelmet. A beszámolási és vá­lasztási időszakot köve­tően megváltozott a helyzet. Jelentős válto­zások mentek végbe az állami szervek munká­jában és szerkezetében is, s ezek természete­sen személyi konzek­venciákat is maguk után vontak. A KB-ülést követő sajtóértekezleten Med­­vegyev, a PB tagja, a KB titkára emlékezte­tett arra, hogy sok köz­­társasági KB, területi pártbizottság új első vagy másodtitkára ed­dig nem volt tagja a Központi Bizottságnak, külön meg kellett őket hívni az ülésekre, mi­niszterekkel, fontos ál­lami vezetőkkel együtt. Az ülésen felszólalókat idézve, becsületes és bá­tor döntésnek nevezte az aktív munkától vis­­­szavonuló testületi ta­gok elhatározását. A KB-ülést megelő­zően a statisztika a kö­vetkező képet mutatta: a Központi Bizottság 301 tagja közül 83, 157 pót­tagja közül 27, a Köz­ponti Revíziós Bizottság 82 tagja közül 12 volt nyugdíjas. A lemondást bejelentő levélen az érintettek közül csak a súlyos betegek kézjegye hiányzott. A kérés teljesítésének nem volt akadálya a szervezeti szabályzat szempontjából Miután a Politikai Bizottság ja­vaslatára a KB egy­hangúlag eleget tett a nyugdíjas politikusok kérésének, az eddigi póttagok közül 23-at a tagok sorába emelt, így a testület létszáma 251- re változott. A KB új tagjai között köztársa­sági karok, másodtitkárok, itt­gazdasági veze­tők vannak. KB-tag lett továbbá Velihov, Kop­­tyug és Frolov akadémi­kus, az akadémia alel­­nökei, Kvicinszkij bonni nagykövet, Nyanasev, a kiadói és nyomdai álla­mi bizottság elnöke, va­lamint a belső tanács­adói körhöz tartozó Pri­makov akadémikus és Falin, a KB nemzetközi osztályának vezetője. A szintén sajtóértekezleten részt vevő Ra­­zumovszkij KB-titkártól tudjuk, hogy Gorbacsov zárszavában szó volt az ország különböző régiói­nak helyzetéről, a vá­lasztások tanulságairól, a gazdasági helyzetről, a politikai és a pártélet kérdéseiről. A vita so­rán hasznos, megszívle­lendő tanácsokat kapott a Központi Bizottság és a többi vezető testület. A testület döntései nyomán erősödtek a pe­resztrojka aktív erőinek pozíciói. Ez a tény ez­után nem hagyható fi­gyelmen kívül, s csatta­­nós választ ad arra, hogy az előző, a mezőgazda­­sági sóval termelés megújító­foglalkozó KB- ülés után a megfigyelők többsége úgy vélte, hogy a konzervatív erők ke­­rekedtek felül. Minden bizonnyal to­vább nő a testületeinek párt vezető tekintélye. A vezetés irányvonalát bármilyen okból is bírá­lók a továbbiakban nem érvelhetnek azzal, hogy nincsenek meg az átala­kítás személyi feltételei, hogy a KB-n belül szét­húzás van a régi és az új gárda tagjai között, hogy a konzervatív erők akadályozzák a mélyre­ható döntéseket. A ve­zető testületek nyugdí­jas tagjainak mostani gesztusa bizonyára pél­dát ad a végrehajtó ap­parátusban dolgozók számára. Többen fel fogják mérni erejüket, összevetik azt a rájuk háruló feladatok súlyá­val, és levonják a meg­felelő következtetést. Tanulságokkal szolgál az SZKP KB ülése megújulás útját válasz­a­tó többi szocialista or­szág pártjai számára is. A Szovjetunió és a szocializmus sorsát hosszú időn át távozó nemzedék megha­tagjai búcsúztak most. Tevé­kenységük nem volt mentes a tévedésektől, a hibáktól. Mostani döntésük azonban poli­tikai érettségüket bizo­nyítja. A vezető testületek átalakítása az újonnan jöttek és a maradók fe­lelősségét is növeli. Tu­datosan vállalt feladat­ról lévén szó, a párt új összetételű vezető testü­letei aligha fognak erről megfeledkezni. M. Lengyel László Vagyim Irledvegyev,* a KB titkára*-------­sajtóértekezletet tart­ s —n,,"'konc­ l­íi­­.. Az idáig vezető folyamat valójá­ban évekre nyúlik vissza, és csak akkor vesz gyors fordulatot, ami­kor a városi kórház igazgató fő­orvosa, dr. Kormos László a he­lyi lapnak adott interjújában sta­tisztikai adatokkal is alátámaszt­va kifejti: megdöbbentően rossz a város és térsége egészségügyi helyzete, aminek oka — szerinte — nemcsak (s nem elsősorban) pénzhiány, hanem a felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének, a ta­nácselnöknek a magatartása is. Több példát említ arra, ő maga hogyan próbált az egészségügyért tenni, s hogy ebben milyen esz­közökkel gátolták felülről. A cikkre Varga Dezső tanácsel­nök vádaskodó válasznyilatkoza­tot ad közre, majd a sajtóban fo­lyó vita dr. Rostás Annának, a volt kórházigazgatónak jóvoltából még élesebb fordulatot vesz az efféléhez nem szokott városlakók előtt: „Gyanús ügyek”, megfélem­lítés, jogköri elvonás, és saját el­mozdításának története kívánko­zik a hozzászóló tollára, aki dr. Kormos mellett voksol, s Varga Dezső tanácselnök nyilatkozatát felháborítónak tartja. Cikk cikket követ, a városban soha nem volt ilyen olvasott az Ózdi Vasas. A levegőben a bot­rány szaga. A városi pártbizott­ság javaslatára idővel lezárják a vitát azzal, hogy megyei vizsgá­lat döntse el: kinek van igaza, mi is történt valójában. Eközben az ügy minden lehető fórumon szó­ba kerül, a vélemények megosz­lanak ... BETELT A POHÁR MÁRCIUS 16.: A Hazafias Nép­front városi bizottsága Kis Sunyi István bizottsági tag indítványá­ra alapozva titkos szavazás után úgy dönt, hogy Varga Dezső ta­nácstagi visszahívásának proce­dúráját meg kell kezdeni. Kis Sunyi István: — Véleményem szerint Varga Dezső méltatlanná vált közjogi méltóságának betöltésére. A város rokoni összefonódásokról, maga­sabb kapcsolatokról beszél, talán ez is oka, hogy indítványom út­ját azóta is igyekeznek lassítani. A március 14-i tanácsülés csak erősítette bennem azt a meggyő­ződést, hogy visszaélésnek a hatalommal való lehetünk tanúi. Ezen az ülésen Kormos kórház­­igazgatóba belefojtották a szót, én a szólási jogot meg sem kap­tam, ezért kirohantam a terem­ből. Filep Gyuláné, a HNF ózdi bi­zottságának titkára: — „Szuper” jegyzőkönyvveze­tőt kértem a vb-titkártól, a leg­jobbat küldték. De az ülés után tlu iu Xz 'IU hte:05 IU £ «/> S 5 ta ■ 6 80 / /\ A b“cs“beszé d rövid volt és megrendítő. / /­­HF Am«­«»r TÓTH JÁNOS a döbbent csendben K"| 1/7 kivonult a teremből, elnökhelyettes nélkül ki­­ maradt ózd város tanácsa, s egy tanácstag­­­­gal kevesebben kezdhették a költségvetés tár­­­gyalását.

Next