Ország-Világ, 1989. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-03 / 18. szám
Búcsú az üléstermektől Az SZKP KB legutóbbi ülését megelőzően már volt valami a moszkvai levegőben. Tudni lehetett, hogy „szervezeti kérdések” szerepelnek majd a KB-ülés napirendjén, s ezeket összefüggésbe hozták a választások s a grúziai eredményével eseményekkel. Sok „jól értesült” valódi „csillaghullást” jósolt. ka Végül is a peresztrojtörténetében kimagasló jelentőségű KB- ülésre került sor. Lemondtak központi bizottsági tagságukról azok, akik az utóbbi időben már nyugdíjasként vettek részt a párt vezető testületeinek munkájában. A KB-hoz intézett levelükben hangsúlyozták, hogy elkötelezett hívei az átalakításnak, támogatják a megújulás politikáját, amely a vezető testületek minden tagjától megfeszített munkát követel. A párt ügyét szem előtt tartva döntöttek a lemondás mellett. A levél 110 aláírója között szerepel a szovjet párt- és társadalmi élet néhány kimagasló személyisége, akik nem is oly rég még magas funkciót viseltek. A legismertebbek közé tartozik Alekszandrov akadémikus, az akadémia korábbi elnöke Arhipov, volt külkereskedelmi miniszter, Bajbakovii DaC tervbizottság volt elnöke, Gyemicsev, volt kulturális miniszter, majd a Legfelsőbb Tanács elnökhelyettese, Kruglova, a Baráti Társaságok Szövetségének volt elnöke és Ogarkov marsall. Az ülést bevezetve Mihail Gorbacsov főtitkár hangsúlyozta, hogy a párton és a társadalmon belül az erők jelentős átcsoportosítása folyik, amit az új feladatok tettek szükségessé. Emlékeztetett arra, hogy a párt vezető szerveit még az SZKP XXVII. kongresszusa választotta meg a jelenlegi összetételben, s ez a pártfórum dolgozta ki az átalakítás politikai irányvonalát. Ennek végrehajtása folyik azóta is, ami jelentős eredményeket hozott, egyszersmind új feladatok kerültek előtérbe. Az elvégzett munka eredményessége a Központi Bizottság egységének volt köszönhető. Az egység mindvégig szilárd maradt, jóllehet sokak számára nem mindig volt könnyű nagy horderejű politikai döntéseket hozni, elismerni a múlt tévedéseit, hibáit. Már a XIX. országos pártértekezlet előtt felvetődött, hogy nem lenne-e célszerű a szervezeti-személyi kérdések megoldását is a fórumra bízni. Akkor azonban olyan döntés született, hogy az értekezlet az átalakítási folyamat tartalmi elmélyítésére összpontosítsa a figyelmet. A beszámolási és választási időszakot követően megváltozott a helyzet. Jelentős változások mentek végbe az állami szervek munkájában és szerkezetében is, s ezek természetesen személyi konzekvenciákat is maguk után vontak. A KB-ülést követő sajtóértekezleten Medvegyev, a PB tagja, a KB titkára emlékeztetett arra, hogy sok köztársasági KB, területi pártbizottság új első vagy másodtitkára eddig nem volt tagja a Központi Bizottságnak, külön meg kellett őket hívni az ülésekre, miniszterekkel, fontos állami vezetőkkel együtt. Az ülésen felszólalókat idézve, becsületes és bátor döntésnek nevezte az aktív munkától visszavonuló testületi tagok elhatározását. A KB-ülést megelőzően a statisztika a következő képet mutatta: a Központi Bizottság 301 tagja közül 83, 157 póttagja közül 27, a Központi Revíziós Bizottság 82 tagja közül 12 volt nyugdíjas. A lemondást bejelentő levélen az érintettek közül csak a súlyos betegek kézjegye hiányzott. A kérés teljesítésének nem volt akadálya a szervezeti szabályzat szempontjából Miután a Politikai Bizottság javaslatára a KB egyhangúlag eleget tett a nyugdíjas politikusok kérésének, az eddigi póttagok közül 23-at a tagok sorába emelt, így a testület létszáma 251- re változott. A KB új tagjai között köztársasági karok, másodtitkárok, ittgazdasági vezetők vannak. KB-tag lett továbbá Velihov, Koptyug és Frolov akadémikus, az akadémia alelnökei, Kvicinszkij bonni nagykövet, Nyanasev, a kiadói és nyomdai állami bizottság elnöke, valamint a belső tanácsadói körhöz tartozó Primakov akadémikus és Falin, a KB nemzetközi osztályának vezetője. A szintén sajtóértekezleten részt vevő Razumovszkij KB-titkártól tudjuk, hogy Gorbacsov zárszavában szó volt az ország különböző régióinak helyzetéről, a választások tanulságairól, a gazdasági helyzetről, a politikai és a pártélet kérdéseiről. A vita során hasznos, megszívlelendő tanácsokat kapott a Központi Bizottság és a többi vezető testület. A testület döntései nyomán erősödtek a peresztrojka aktív erőinek pozíciói. Ez a tény ezután nem hagyható figyelmen kívül, s csattanós választ ad arra, hogy az előző, a mezőgazdasági sóval termelés megújítófoglalkozó KB- ülés után a megfigyelők többsége úgy vélte, hogy a konzervatív erők kerekedtek felül. Minden bizonnyal tovább nő a testületeinek párt vezető tekintélye. A vezetés irányvonalát bármilyen okból is bírálók a továbbiakban nem érvelhetnek azzal, hogy nincsenek meg az átalakítás személyi feltételei, hogy a KB-n belül széthúzás van a régi és az új gárda tagjai között, hogy a konzervatív erők akadályozzák a mélyreható döntéseket. A vezető testületek nyugdíjas tagjainak mostani gesztusa bizonyára példát ad a végrehajtó apparátusban dolgozók számára. Többen fel fogják mérni erejüket, összevetik azt a rájuk háruló feladatok súlyával, és levonják a megfelelő következtetést. Tanulságokkal szolgál az SZKP KB ülése megújulás útját válaszató többi szocialista ország pártjai számára is. A Szovjetunió és a szocializmus sorsát hosszú időn át távozó nemzedék meghatagjai búcsúztak most. Tevékenységük nem volt mentes a tévedésektől, a hibáktól. Mostani döntésük azonban politikai érettségüket bizonyítja. A vezető testületek átalakítása az újonnan jöttek és a maradók felelősségét is növeli. Tudatosan vállalt feladatról lévén szó, a párt új összetételű vezető testületei aligha fognak erről megfeledkezni. M. Lengyel László Vagyim Irledvegyev,* a KB titkára*-------sajtóértekezletet tart s —n,,"'konc líi.. Az idáig vezető folyamat valójában évekre nyúlik vissza, és csak akkor vesz gyors fordulatot, amikor a városi kórház igazgató főorvosa, dr. Kormos László a helyi lapnak adott interjújában statisztikai adatokkal is alátámasztva kifejti: megdöbbentően rossz a város és térsége egészségügyi helyzete, aminek oka — szerinte — nemcsak (s nem elsősorban) pénzhiány, hanem a felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének, a tanácselnöknek a magatartása is. Több példát említ arra, ő maga hogyan próbált az egészségügyért tenni, s hogy ebben milyen eszközökkel gátolták felülről. A cikkre Varga Dezső tanácselnök vádaskodó válasznyilatkozatot ad közre, majd a sajtóban folyó vita dr. Rostás Annának, a volt kórházigazgatónak jóvoltából még élesebb fordulatot vesz az efféléhez nem szokott városlakók előtt: „Gyanús ügyek”, megfélemlítés, jogköri elvonás, és saját elmozdításának története kívánkozik a hozzászóló tollára, aki dr. Kormos mellett voksol, s Varga Dezső tanácselnök nyilatkozatát felháborítónak tartja. Cikk cikket követ, a városban soha nem volt ilyen olvasott az Ózdi Vasas. A levegőben a botrány szaga. A városi pártbizottság javaslatára idővel lezárják a vitát azzal, hogy megyei vizsgálat döntse el: kinek van igaza, mi is történt valójában. Eközben az ügy minden lehető fórumon szóba kerül, a vélemények megoszlanak ... BETELT A POHÁR MÁRCIUS 16.: A Hazafias Népfront városi bizottsága Kis Sunyi István bizottsági tag indítványára alapozva titkos szavazás után úgy dönt, hogy Varga Dezső tanácstagi visszahívásának procedúráját meg kell kezdeni. Kis Sunyi István: — Véleményem szerint Varga Dezső méltatlanná vált közjogi méltóságának betöltésére. A város rokoni összefonódásokról, magasabb kapcsolatokról beszél, talán ez is oka, hogy indítványom útját azóta is igyekeznek lassítani. A március 14-i tanácsülés csak erősítette bennem azt a meggyőződést, hogy visszaélésnek a hatalommal való lehetünk tanúi. Ezen az ülésen Kormos kórházigazgatóba belefojtották a szót, én a szólási jogot meg sem kaptam, ezért kirohantam a teremből. Filep Gyuláné, a HNF ózdi bizottságának titkára: — „Szuper” jegyzőkönyvvezetőt kértem a vb-titkártól, a legjobbat küldték. De az ülés után tlu iu Xz 'IU hte:05 IU £ «/> S 5 ta ■ 6 80 / /\ A b“cs“beszé d rövid volt és megrendítő. / /HF Am««»r TÓTH JÁNOS a döbbent csendben K"| 1/7 kivonult a teremből, elnökhelyettes nélkül ki maradt ózd város tanácsa, s egy tanácstaggal kevesebben kezdhették a költségvetés tárgyalását.