Ország-Világ, 1880 (1. évfolyam, 1-20. szám)
1880 / 8. szám
VIII. Füzet. Ráth Mór. Irta: VERES SÁNDOR. (Képpel). A méh ugyanazon virágról mézet gyűjt, melyről a pók mérget szí magába. A találékony ész éleslátása babérokat s kincseket szerez ott, hol a középszerűség csak tengődik. Senki sem igazolja ezt inkább mint a férfiú, kinek arczképét itt bemutatjuk, ki a magyar könyvkereskedés mostoha pályáján maradandó nevet s a legfényesebb eredményeket vívta ki oly viszonyok közt,midőn Magyarország az abszolutizmus járma alatt nyögött, földhöz volt lánczolva az ország s vele a magyar irodalom is, midőn egészen kihalni látszott a nemzeti élet, s csaknem nevetségesnek tűnt fel, hogy egy kezdő fiatal könyvárus a magyar irodalom termékei után akarjon megélni. És Ráth Mór nemcsak megélt e termékek után, de maradandó nevet is vivott ki magának; száz meg száz kötetei a legjelesebb magyar munkáknak hirdetik nevét a késő utókornak, mely a magyar könyvkereskedés tulajdonképeni megalapítóját tanulja tisztelni benne. Ráthy Szegeden született 1829- ben. Atyja kincstári bérlő volt Csanádmegyében s fiát eredetileg papnak szánta, de később rokonságba kerülvén Geibel Károly pesti könyvárussal, ennek rábeszélésére a könyvkereskedői pályát választotta számára. — Előbb azonban még felküldte a hat gimnáziumi osztályt végzett ifjat a bécsi politechnikum kereskedelmi osztályába, hogy ott a szükséges előképzettséget megszerezze. — 1845-ben visszajött Pestre s megkezdte Geibelnél uj pályáját, s folytatta nagy előszeretettel egész 1848-ig, a midőn atyjánál vonta meg magát és csak 1850. elején jött ismét vissza Geibelhez. Ez időtől kezdve aztán egész lélekkel csüggött pályáján, merész tervek fogamzottak meg agyában s kecsegtető színekben t mint felelőtte egy magyar könyvkereskedés képe. E tájban ismerkedett meg a fővárosba felszállingózó magyar írókkal, a többek közt Tompa, Pákh, Gyulay és Szász Károlylyal, kiknek körében még konkrétebb alakot öltöttek vágyai. Mielőtt azonban elszánta volna magát a nagy lépésre, elsajátítván a franczia és angol nyelveket, a német kiadói üzlet virágzó telepeit indult tanulmányozni , több évet töltött Bécsben, Lipcsében és Boroszlóban. 1855-ben tért haza s két évi erős lelki küzdelmek és érett megfontolás után 1857-ben megnyitotta a váczi utczai hires „vastuskó“-nál az európai színvonalon álló első magyar könyvkereskedést. Az akkoriban virágzó német czégek, melyek nálunk az európai irodalmat közvetítették, őrületes vállalkozásnak tartották ezt akkor s fenhangon jósolgatták közeli bukását. A szerény csemetéből azonban bámulatos gyorsan hatalmas tölgy támadt s a vastuskó egy év leforgása alatt kedvencz találkozó helyévé lett a magyar szellemi arisztokracziának, rendes betekintse Deák Ferencznek, ki a ma már eltűnt sarokbolt piros székein adott tanácsokat a vidéki vevőknek s mondott adomákat barátinak. Az emigráczió hazatért tagjai s a külföldi, vendégek később szintén itt találták fel egymást, a helyiség egy hátulsó terme volt a tanácskozási hely, itt érlelődött meg az akkori összes politikai összeesküvések irodalmi része, innen indultak ki Dessewffy, Teleki és Eötvös József röpiratai, mint apostolai s előhírnökei a nemzeti szabadság visszatérésének, és innen vette a nemzet a 60-as években Széchenyi István Blikjét, mely mint legújabb lipcsei szakácskönyv, majd Horváth Mihály — 189 — „Függetlenségi harcz története“-t mely Alzay „Katholische Moraltheologie“ képében lopózkodott be az osztrák czenzura kijátszásával a határon. Ráth Mór 23 évi buzgó működése alatt elvitázhatlanul oly állást foglalt el a magyar irodalomban, mely fontos tényezőjévé lön irodalmi fejlődésünknek. A nevesebb írókat szétszórva megjelent s gyakran el is feledett dolgozataik összegyűjtésére buzdítá, a derekabb irodalmi erőket jelentékeny, néha fényes tiszteletdijakkal jutalmazta, kiadványai külkiállitására kiváló gondot fordított s az irányával meg nem egyeztethető spekulácziót, bármily nyereséggel kínálkozott is, következetesen elutasította magától. Ezer kötetet meghaladó kiadásai ékesen szóló tanúi tevékenységének s maradandóbban megörökítik nevét a magyar földön mint bármely gránitoszlop. A legkitűnőbb nevek egész hosszú során siklik végig a szem, ha kiadványainak névsorát átlapozzuk. Tervszerűleg fejlesztett vállalatai közöl kiemelendő mindenek előtt a magyar nemzet családi könyvtára, ez a több száz kötetre menő remek vállalat, mely a klasszikusokon és történelmi műveken kivül számos nemes irányú regénynyel gazdagította a magyar irodámat, s melynek gyöngyei: Vörösmarty minden munkái, //prodi/t Mihály Magyarország függetlenségi hazásának története, Eötvös József báró Karthausija, Arany János minden költeményei, II. Rákóczy Ferencz emlékiratai. Ezek mellett másodsorban a remekírók s a díszkiadások által igényelt nagy áldozatok sem riasztották őt vissza azon önzetlen hazafias czéljától, hogy egyfelől értéket költsön az országban a művészi alakítások iránt, másfelől pedig alkalmat nyújtson a hazai művészeknek tehetségük e téren való kifejtésére, így jelentek meg Eötvös költeményei, Székely és Kelety rajzaival, az Arany-album Thán és Locztól, az Eszterházy-képtár kétféle kiadása, a Niebelungen-ének fordítása stb. — A kabinet-kiadások a legkitűnőbb magyar írók műveit s a külföldi nevezetesebb munkákat kitűnő fordításban adják díszes kis nyolczad rétűi kötetekben, mig a hölgyek könyvtára a magyar költői szet legszebb termékeit nyújtja mintegy negyvenre menő, műizléssel kiállított 16-od rétű kötetben. — Felemlítendő ,még a történeti és politikai könyvtár az ide vágó legjelesebb művek hosszú sorozatával, minek Horváth Mihály történeti forrásművei 10 vastag kötetben, Nagy Ivánnak a magyar nemes családok leszármazásáról szóló 13 kötetes R A T.H M () R. 1880. év.