Ország-Világ, 1881 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1881 / 1. szám

I. Füzet. SZÁSZ GYULA. (Két képpel.A művészettörténelem valamikor nem egy derék mestert jegyezhet fel korunkból a szobrá­szat és műfestés terén. Ezek közt lesz Szász Gyula is, ki Székesfehérvárott 1850-ben született. Atyja is szobrász, ki a bécsi képzőművészeti akadémiában nyerte kiképeztetését, honnan azonban a 48-iki forrada­lom kitörésével haza sietett, hogy részt vegyen szabad­ságharcunkban. Ekkor még hazánkban a szobrászat alig ismert ága volt a művészetnek. A forradalom utáni időben is, az elnyomatás korá­ban, mikor Szász Gyula atyjának Kossuth Lajos mell­szobrának mintázásáért néhány havi fogságot kelle szen­vednie, a szobrásznak még vagy kőfaragónak vagy rajzmesternek kellett lennie, hogy el ne vesszen a lét nehéz küzdelmében. Szász Gyula, ki atyja hajlamát és tehetségét is örö­költe, kedvezőbb körülmények közt lépett a művészi pá­lyára. Mint gyermek már játszott az agyaggal, mintázott, faragott, majd atyjának segített műhelyében, ki őt a raj­zolás és mintázás elemeiben oktatá. Örült, hogy míg ő nem élhetett a mostoha időkben művészetének, majdan fia annak szentelheti életét. Mint 15 éves gyermeket küldte fel a bécsi képzőművészeti akadémiába, hol tehetsége és szorgalma által csakhamar magára vonta Bauer tanár figyelmét, kinek mesteri útmutatása is­mertette meg őt az antik képzőművészet ideális szép­ségével. Félévi tanulmánya után a magyar királyi mű­vészeti ösztöndíjban részesült, melyet hat éven át élvezett. Fiatal kora dacára, már számos munkában adta bi­zonyságát művészi tehetségének. Művei nem nélkülözik azt az objektivitást, mely elkerülhetetlen szükséges a szobrászat termékeinél, ha múló tetszésnél többet akar kivívni. Mint a bécsi képzőművészet akadémiának nö­vendéke készítette Péter és Pál apostolokat a nagy­­récsei templom számára, egy szűz Máriát Tapolcára, a nagy­kanizsai városháza ív­ sarkaira két féldomborművet, mely azonban még ma sem létetett rendeltetése helyére. Pauer székesfehérvári püspök, ki a tudományoknak és művészeteknek egyaránt pártfogója, több rendbeli meg­bízatást adott Szász Gyulának. Később Bécsben mestere Kundtmann alatt, ki hírnevét új irányának és Schubert-szobrának köszöni, végezte be Bacchus neveltetése szoborcsoportozatát, mely a bécsi köz­kiállításon általános elismerésben részesült s alkotójának akadémiai díjat és díszoklevelet szerzett. Olvasóink e gyö­nyörű csoportot jelen füzetünkben veszik a művész arc­képével együtt. Tanulmányai bevégzésére Szász Gyula Olaszországban, főleg Rómában, Velencében és Florene­ben töltött egy évet. Rómában az antik szobrászat szem­léletébe merült; maga elé varázsolta a klasszikus ókor szellemét, hogy annál könnyebben tanulmányozhassa az antik művészetet. Itt gyakran gondolhatott hazánk mű­vészi állapotára, mert innen írá egyik barátjának: „A hazai művészet pártolása kulturális állapotainkra, oly elkerülhetetlen szükséges, hogy nélküle haladásunk siker­rel nem is képzelhető. Vagy nem a szépművészetek elter­jedésének nagysága adja e meg zsinórmértékét egy nem­zet műveltségének? Csak a művelt Görögországnak lehe­tett Phidias­a és Skopasa Perikies, Anaxagoros és Socrates korában. Olaszország Európában eddig nem ismert mű­veltségi magaslaton állt, hogy szülhette Michel Angelot, kinek ecsetje alól a művészet legremekebb alkotásai ke­rültek ki.“ Rómából hazatérve Pesten telepedett le, hogy itthon egész életét a hazai művészetnek szentelje. Csak­hamar magára vonta a köz­figyelmet a nemzeti színház számára készített mellszobrok által. Tagadhatatlan, hogy Szász Gyula a mellszobrok készítésében speciális művész, mit újabban Szigligeti mellszobra által fényesen bebi­zonyított, valamint báró Eötvös József féldomborműképe által az ercsű­ síremléken. Özvegy Izsóné őt bízta meg Izsó hátrahagyott munkáinak többszörösítésével, mely alkalommal a Búsuló juhász­hoz egy pendant alakot, az Arató leány-t mintázta. Evvel megmutató, hogy a magyar genre terén is képes művészi tehetségét érvényesíteni. A ferencvárosi templom számára készített dekoratív ala­kok, a király ő felségének mellszobra hazai márványból, mely a párisi köztárlaton ki volt állítva, József főherceg és Bignio mellszobrai művészi tehetségének mind meg­annyi tanújelei. Újabb időben a dalműszínház számára hirdetett pályázaton Pergolese-mintájáv­al tű­nt ki. Pályá­zott a Deák mauzóleumra készítendő Viktóriára és a hon­védelmi palotára felállítandó szobor­ alakra is Nyilasdy mintával. Jelenleg Gluck és Mozart alakjain dolgozik a dalműszínház számára, és a honvédelmi palota ívsarki alakjain. Szász Gyula legnagyobb érdeme, hogy az antik plasztika szellemét összehangzólag vegyíti a modern szob­rászatba. Se. A. SZÁSZ GYULA. 2 ORSZAG-VILAG, 1881. év.

Next