Ország-Világ, 1881 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1881 / 1. szám
I. Füzet. SZÁSZ GYULA. (Két képpel.A művészettörténelem valamikor nem egy derék mestert jegyezhet fel korunkból a szobrászat és műfestés terén. Ezek közt lesz Szász Gyula is, ki Székesfehérvárott 1850-ben született. Atyja is szobrász, ki a bécsi képzőművészeti akadémiában nyerte kiképeztetését, honnan azonban a 48-iki forradalom kitörésével haza sietett, hogy részt vegyen szabadságharcunkban. Ekkor még hazánkban a szobrászat alig ismert ága volt a művészetnek. A forradalom utáni időben is, az elnyomatás korában, mikor Szász Gyula atyjának Kossuth Lajos mellszobrának mintázásáért néhány havi fogságot kelle szenvednie, a szobrásznak még vagy kőfaragónak vagy rajzmesternek kellett lennie, hogy el ne vesszen a lét nehéz küzdelmében. Szász Gyula, ki atyja hajlamát és tehetségét is örökölte, kedvezőbb körülmények közt lépett a művészi pályára. Mint gyermek már játszott az agyaggal, mintázott, faragott, majd atyjának segített műhelyében, ki őt a rajzolás és mintázás elemeiben oktatá. Örült, hogy míg ő nem élhetett a mostoha időkben művészetének, majdan fia annak szentelheti életét. Mint 15 éves gyermeket küldte fel a bécsi képzőművészeti akadémiába, hol tehetsége és szorgalma által csakhamar magára vonta Bauer tanár figyelmét, kinek mesteri útmutatása ismertette meg őt az antik képzőművészet ideális szépségével. Félévi tanulmánya után a magyar királyi művészeti ösztöndíjban részesült, melyet hat éven át élvezett. Fiatal kora dacára, már számos munkában adta bizonyságát művészi tehetségének. Művei nem nélkülözik azt az objektivitást, mely elkerülhetetlen szükséges a szobrászat termékeinél, ha múló tetszésnél többet akar kivívni. Mint a bécsi képzőművészet akadémiának növendéke készítette Péter és Pál apostolokat a nagyrécsei templom számára, egy szűz Máriát Tapolcára, a nagykanizsai városháza ív sarkaira két féldomborművet, mely azonban még ma sem létetett rendeltetése helyére. Pauer székesfehérvári püspök, ki a tudományoknak és művészeteknek egyaránt pártfogója, több rendbeli megbízatást adott Szász Gyulának. Később Bécsben mestere Kundtmann alatt, ki hírnevét új irányának és Schubert-szobrának köszöni, végezte be Bacchus neveltetése szoborcsoportozatát, mely a bécsi közkiállításon általános elismerésben részesült s alkotójának akadémiai díjat és díszoklevelet szerzett. Olvasóink e gyönyörű csoportot jelen füzetünkben veszik a művész arcképével együtt. Tanulmányai bevégzésére Szász Gyula Olaszországban, főleg Rómában, Velencében és Floreneben töltött egy évet. Rómában az antik szobrászat szemléletébe merült; maga elé varázsolta a klasszikus ókor szellemét, hogy annál könnyebben tanulmányozhassa az antik művészetet. Itt gyakran gondolhatott hazánk művészi állapotára, mert innen írá egyik barátjának: „A hazai művészet pártolása kulturális állapotainkra, oly elkerülhetetlen szükséges, hogy nélküle haladásunk sikerrel nem is képzelhető. Vagy nem a szépművészetek elterjedésének nagysága adja e meg zsinórmértékét egy nemzet műveltségének? Csak a művelt Görögországnak lehetett Phidiasa és Skopasa Perikies, Anaxagoros és Socrates korában. Olaszország Európában eddig nem ismert műveltségi magaslaton állt, hogy szülhette Michel Angelot, kinek ecsetje alól a művészet legremekebb alkotásai kerültek ki.“ Rómából hazatérve Pesten telepedett le, hogy itthon egész életét a hazai művészetnek szentelje. Csakhamar magára vonta a közfigyelmet a nemzeti színház számára készített mellszobrok által. Tagadhatatlan, hogy Szász Gyula a mellszobrok készítésében speciális művész, mit újabban Szigligeti mellszobra által fényesen bebizonyított, valamint báró Eötvös József féldomborműképe által az ercsű síremléken. Özvegy Izsóné őt bízta meg Izsó hátrahagyott munkáinak többszörösítésével, mely alkalommal a Búsuló juhászhoz egy pendant alakot, az Arató leány-t mintázta. Evvel megmutató, hogy a magyar genre terén is képes művészi tehetségét érvényesíteni. A ferencvárosi templom számára készített dekoratív alakok, a király ő felségének mellszobra hazai márványból, mely a párisi köztárlaton ki volt állítva, József főherceg és Bignio mellszobrai művészi tehetségének mind megannyi tanújelei. Újabb időben a dalműszínház számára hirdetett pályázaton Pergolese-mintájával tűnt ki. Pályázott a Deák mauzóleumra készítendő Viktóriára és a honvédelmi palotára felállítandó szobor alakra is Nyilasdy mintával. Jelenleg Gluck és Mozart alakjain dolgozik a dalműszínház számára, és a honvédelmi palota ívsarki alakjain. Szász Gyula legnagyobb érdeme, hogy az antik plasztika szellemét összehangzólag vegyíti a modern szobrászatba. Se. A. SZÁSZ GYULA. 2 ORSZAG-VILAG, 1881. év.