Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1884-01-26 / 4. szám

Előfizetési ár bérmentes postai szétküldéssel. Negyedévre ........................................................2 frt 50 kr. Félévre................................... ....................5 „ — „ Egész évre............................................................10 „ — „ FELELŐS SZERKESZTŐ: DEGRÉ ALAJOS. KIADÓ-TULAJDONOS­­ WILGKENS ÉS WAIDL. Egy szám­ára 20 kv. megrendeléseket és előfizetéseket elfogad minden hazai és külföldi könyvkereskedés. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Koronaherceg­ utca) cimzendők. Kéziratok nem adatnak vissza 1884. Január 26. — 4. szám. Megjelenik minden szombaton, két ívnyi terjedelemben. V. Évfolyam. h­í&rÉi» Vargyasné-Petz Vilma. Hazánk nőnevelési ügye hatalmas haladásnak indult az utolsó év­tized alatt. Századok mulasztásai lettek ezen idő alatt pótolva. Azon buzgó honleányoknak, akik az utolsó évtized alatt nőnevelésünk emelésére közvetlenül befolytak s azt folytonos tevékenységük­kel tovább és tovább fejleszteni segítették, egyike Vargyasné­ Petz Vilma urhölgy is, a győri állami polgári leányiskola igaz­gatónője, kinek nevével, tíz év alatt, gyak­ran lehetett találkozni a hír­lapok hasábjain s akinek arcképét, rövid életrajzával egyetemben, ezennel bemu­tatjuk mi is lapunk olvasó­közönségének. Vargyasné-Petz Vilma ősrégi magyar nemes­ család sarja. Apai ágon báró Petz Antal admirál, anyai ágon pedig, mint Sibrik-ivadék, Deák Ferenc unokah­uga. Született 1852-ik évi február hó 13-án Győrött, ahol atyja kir. törvényszéki biró volt. A szülői háznál, magán úton kitűnő sikerrel végző tanul­mányait s gondos anyai ve­zetés mellett kiváló nevelés­ben részesült. Midőn báró Eötvös Jó­zsef a tanítóképezdék fel­állítása által megindította Magyarországon a nőnevelés magasabb kiképeztetését, dr. Römer Flór­is ösztönzésére szülei őt a budai első taní­­tónőképezdébe, Zirzen Jan­ka vezetése és felügyelete alá adták, ahol a felvételi vizsgálatot oly kitűnő siker­rel tette le, hogy őt az igaz­gatótanács azonnal a 2-dik osztályba vette föl. Bevégezvén itt 1872-ben a tanfolyamot, még ugyan­azon évd október hó 1-én magán „leány-nevelő­ s tanintézet “-et nyitott szülő­városában Győrött s egész lelkesültséggel szentelte ifjú életét a szép pályának. A minden íziben magyar s tapintatos vezetés alatt álló intézetbe tömegesen adták gyerme­keiket a szülők. Később, 1879-ben letevén a művészeti szakcsoportból a polgári is­kolai tanképesítő vizsgálatot, magán tan­intézetét kibővítette a „polgári leány­iskola“ osztályaival is. Tanintézete oly szép sikerrel felelt meg feladatának, hogy még ugyanazon évben a vallás- és közoktatás­­ügyi minisztérium, a győrvárosi közigazga­tási bizottság elismerő ajánlata folytán, nyilvánossági joggal is fölruházta in­tézetét és évi államsegélyben is részesí­tette.­­ A műveltség emelésére időnkint tanintézetén kívül is iparkodott hatni. Még 1873-ban felsőbbkörű tudományos elő­adásokat rendezett felnőtt hölgyek szá­mára, amelyeken részt vett Győr város előkelő hölgyvilága. Az előadók közt ő a neveléstan köréből tartott szellemes érte­kezéseket. Ugyanezen időszakban buzgó felkarolója, egyik alapítója s szervezője volt a győrvárosi és megyei „Kisdedvéd­egyletinek. ” Intézete növendékeinek munkálatai számos kitüntetésben részesül­tek, így 1874-ben a „győr­­vidéki gazdasági egye­sület“ által rendezett ipar­kiállításon leány­­ nevelő­ s tanintézetének kiállítása — ezüst éremmel és dicsérő oklevéllel lön kitüntetve. — Ugyancsak ezüst éremmel lön kitüntetve az 1879-diki évben Székesfehérvárott rendezett országos ki­állításon is tanintézete a bemutatott munkálatokért. Az 1881-diki évben Buda­pesten rendezett országos nőiparkiállításon mint megválasztott jury-tag mű­ködött s ugyanekkor meg­választotta az „országos nőiparegylet“ választmá­nyi tagjának is. Ezen alka­lommal az „országos nőipar - kiállítás sikerének előmozdí­tása körül szerzett érdemei­nek elismeréséül“ dísz­ok­mány­nyal jön kitüntetve. Egyszersmind ezen kiállítá­son általános feltűnést kel­tett azon „bábu-szoba“, melyet polgári leányiskolája kézimunkáiból állított ki s amely ezüst éremmel lett kitüntetve. A nagy lelemén­­­­nyel összeállított s egységes egészet képező érdekes ki­állítás eredetisége nagyban megnyerte a király és király­­ asszony legmagasb tetszését VARGYASNÉ-PETZ VILMA.

Next