Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-31 / 22. szám

in Papp Károly született 1831. október 31-én. Atyját, ki Dunapatajon főjegyző volt, nyolc éves korában elvesztette. Anyja hét gyermekkel maradt özvegyen, kik közül a legidősebb, Zsigmond, akkor végezte mérnöki tanulmányait, a többi hat neveletlen gyermek volt még. Károlyt az özvegy anya, habár sok nélkülözéssel, taníttatni akarta, s a halasi hat osztályú gimnáziumba vétette föl, hol az, midőn anyjának szigorú körülményeit s e miatt aggódó panaszait érteni kezdette, arra törekedett, hogy a jeles, de szegénysorsú tanulók számára alapított stipendiumot megnyerhesse. S midőn ezt megnyernie sikerült, büszke önérzettel írta anyjának: »most már én segítem anyámat, íme küldök ötven forintot.« A hatodik gimnáziumi osztályban érte a forradalom. A tizenöt éves fiút nagy lelkesedésre ragadta a forradalmi dicsőségtől mámoros nemzet lázas izgatossága, ő is ki akarta venni a maga részét a harci dicsőségből, de gyenge testalkata miatt nem vették fel. 1849-ben az irodalmi, vagy amint akkor nevezték, a költészeti osztályt a nagymíveltségü és tudós Tomory Szabó Sándor, akkor dunapataji lelkész vezetése s oktatása mellett végezte, ki szenvedélyes tanár lévén, Dunapatajon egy kis kollégiumot állított fel házánál. 1850-ben a kecskeméti főiskolába íratta be magát a bölcsészetre, ahol magántanításokkal igyekezett anyagi helyzetén könnyíteni. 1856-ban anyját is elveszítvén, magánnevelőnek ment Nógrádmegyébe, hol a theologia negyedik osztályának tantárgyaira készülvén, a kecskeméti tanári kar tőle a magánvizsgát elfogadta. 1856 őszén a külföldi egyetemekre ment, s Halleben, azután Utrechtben hallgatta a theologiai tantárgyakat. Hazatérvén 1858-ban Báthoy Gábor k. püspök nagykőrösi lelkész magához rendelte segédlelkészül. 1859-ben Kecskemétre hivatott Fördös Lajos mellé segédlelkészül. 1860-ban a halasi gimnáziumba választatott meg tanárnak. 1862-ben, kevés reménye lévén arra, hogy a tanári székről valamely egyház által lelkészül megválasztassék. Török Pál püspöktől ismét kápláni alkalmazást kért, ki őt maga mellé rendelte káplánul, ahol segédlelkészi teendői mellett a gimnáziumban a vallástanítással bízatott meg, sőt ugyanazon év augusztus havában Peti József theologiai tanár elhalálozván, a theologiai tanintézetben helyettes tanárul alkalmaztatott. Ez időben már egyes egyházi beszédei jelentek meg, melyeket egyes jóakaró hallgatói nyomattak ki. 1863-ban rendes theologiai tanárul választatott, azon év őszén házasságra lépett Török Pál leányával. 1864-ben megrongált egészségi állapota miatt az orvosok falusi lakást ajánlván, a reformáció korából nevezetes laskói gyülekezet által lelkészül választatott, hol 1865 őszén állomását elfoglalván, 1874-ig szolgált, amikor a sziget-szentmiklósi egyház meghívását fogadta el. Onnan a dömsödi gyülekezet hívta meg, ezt azonban nem fogadta el, mígnem Török Pál halála után 1884. január 27-én a budapesti reform, gyülekezet választotta s hívta meg lelkészéül. Papp Károly nem a pálya iránti szeretetből választotta a papi pályát. Előszeretete inkább a a mérnöki pályára vonzotta, de anyja, mint buzgó, vallásos kedélyű és egyházához nagy szeretettel ragaszkodó nő szakadatlanul arra ösztönözte, hogy a papi pályára lépjen. Hatalmas szószólója volt e tekintetben Tomory Szabó Sándor lelkész, ki egy ízben a 16 éves ifjút a dunapataji népes gyülekezet nagy templomában megprédikáltatván, az istentisztelet végeztével ezt mondotta: »fiam, vétkeznél isten ellen, ha nem ezt a pályát választanád.« Ez időtől fogva két oldalról ostromoltatott, anyja és jóakaró tanára és lelkésze által. Mások észrevették, amiről ő tudni nem akart, az előadási, szónoki hajlamot. Több színtársulat igazgatói, kik őt mint tanulót hangversenyek alkalmával szavalni hallották, csábító ajánlatokat tettek, hogy társulatukhoz kapcsolják, és bár szívvellélekkel a színészi pályán csüggött s lázas szen vedély ragadta meg, midőn a színi előadásokat hallgatta, sokszor azon a ponton állott, hogy szen vedélye sugallatát követve, színtársulathoz szegődik, de mindannyiszor fülében csengtek édes anyjának szavai: »nem, fiam, végtelen fájdalmat szereznél nekem, ha színészszé, csavargóvá lennél.« Ez a hang képes volt megfékezni a leghevesebb szenvedélyt. De mégis apró, alig számba vehető körülmények érlelték meg benne a határozatot, hogy a papi pályára lépjen. — Papp Károly inkább a gyakorlatra, mint az irodalomra fordította erejét s idejét. Nem keresett dicsőséget abban, hogy lelkészi dolgozatai nyomtatásban megjelenjenek. Azoknak, akik erre felhívták, rendesen azt felelte: »Nem akarom gazdagítani a lomtárt, van benne elég.« S ha vannak is kiadott egyes beszédei, azok vagy alkalmi vagy olyan körülmények között mondott beszédek, melyeket oly egyének kívántak kiadatni, kiktől ildomtalanság lett volna megtagadni. Folyóiratokban jelentek meg theologiai irányú dolgozatai. Ismeretes egy imakönyve »Esti harang«, »Bibliai történetek a népiskolák számára«, amely használatban van majdnem mindenütt a református iskolákban. »Keresztyén erkölcstan« ugyancsak a népiskolák számára. * Győry Vilmos született 1838. január 7-én Győrött, hol édes atyja néhai Győry Endre a felsőbb leányiskolának volt tanára. Szülei 1845-ben Pestre költözvén, ő a gimnáziumi tanfolyamot itt végezte, a hatodik latin osztályig az evangélikusoknál, azután a piaristáknál. Midőn Győry a hatodik osztályig haladt, szülei nyomasztó anyagi helyzetüknél fogva arra gondoltak, hogy nem taníttatják, hanem valami olyan pályára adják, mely legrövidebb idő alatt kenyeret biztosít számára. Azonban Argay János evangélikus tanár e körülmény felől értesülvén, elment a szülőkhez, őket e tervükről lebeszélte, s rávette, hogy bár nagy áldozattal is tovább taníttassák. Keresztül ment hát ő is azon az iskolán, amely könyörtelen szigorral nevel ugyan, de minden iskolák között a legjobb nevelő, s a legnemesebb jellemeket szolgáltatja a hazának, a társadalomnak, az egyháznak: ez az élet iskolája. Szerencse volt reá nézve, hogy e szigort a szülői szeretet gyöngédsége enyhítette, s a korai megpróbáltatásokat elhordozhatóbbá tette. Első irodalmi próbáját Dalmadyval és Szokolyval azon időben tette, midőn a gimnázium nyolcadik osztályát végezte. Az érettségi vizsga letétele után a jogi pályára lépett, s félévet az egyetemen töltött.Ezen időszak — mondja ő maga — teljesen elég volt arra, hogy felismerjem miképp a jogi pálya nem nekem való! — Én a világ leglágyabb szívű s legügyetlenebb ügyvéde lettem volna. Ezt idejekorán észrevévén, pályaváltoztatásra határoztam magamat, s választom a kedélyemmel sokkal inkább megegyező lelkészi pályát.« Mielőtt a theologiába lépett, nevelői állást fogadott el Dessewffy Ottó házánál. Szülei ez idő alatt Hódmezővásárhelyre költöztek át, hol atyja magánleánynöveldét akart állítani, mi azonban nem sikerülvén, őket a sors súlyos helyzetbe juttatá. Győrynek most már nemcsak önmagáról, de szülei segélyezéséről is gondoskodnia kellett. Nógrádból Pestre jővén, magát az akkor felállított egyesült protestáns theologiai tanintézetbe vétette fel, hol Török Pál, Székács József, Ballagi Mór sat. tanáraivá, Thaly Kálmán s más az irodalomban ma fényes nevű egyének tanulótársaivá lőnek. A theologiai tanulmányok mellett magántanítással kellett foglalkoznia, hogy magát Pesten fenntarthassa; nappalait a tanítás foglalta el s így a tanulásra csak évei maradtak. Tanulmányait pedig nemcsak a theologiára, hanem az irodalomra is kiterjesztette. Theologiai tanulmányának végeztével Konkoly Thege Miklós és Tihanyi Ferenc mentorakép ezen fiatal urakkal Berlinbe ment, hol az egyetemen egy évet töltött. Itt érte Székács József bányakerületi szuperintendens meghívó levele, ki őt maga mellé segédlelkészül hívta, mely minőségben egy évet töltött Pesten. Ez időből sokan emlékezni fognak a fiatal költő papra, kinek verseit, beszélyeit élvezettel olvasták, egyházi szónoklatait minden hitfelekezetnek örömmel hallgatták. 1862-ben Orosháza hitközsége lelkészéül választotta, 1863- ban pedig nőül vette Székács szuperintendens bájos és művelt leányát. Székács halála után pedig a fényes pesti evang. magyar hitközség választotta meg lelkészéül. Győrynek irodalmi termékei egész kis könyvtárt alkotnak már. Első nyilvánosan megjelent munkája a Khan kegyence, melyet a Delibáb szerkesztője dicsérő sorokkal csillagozott meg. 1858- ban a b. Balassa által egy ifjúsági iratra kitűzött 20 arany pályadíjat Balassa János című elbeszélésével ő nyerte meg. 1867-ben a Kisfaludy-Társaságnak 20 arany pályadiját Tegnér svéd költeményének a »Frithjof-mondának« műfordításával ő nyerte meg. Önálló művei mellett kitűnő fordításaival is gazdagította a magyar irodalmat, ilyenek : Shakspere Szerelmes vándora. Krisztus és az írás. Theologiai tanulmány. Saphir után angolból. Az új testamentom történeti könyveinek új magyar átdolgozása. Granadai románcok. A portugál népköltészet gyöngyeiből A karácsony est. Svédből. Az Urvacsorai növendékek. Svédből. Nótás Kata. Eredeti népszínmű 4 felvonásban. Szép képekben kis világ. Svéd költőkből. Műfordítási anthologia. Az öreg béres, eredeti népszínmű 3 felvonásban. Románcok Don Rogrigo királyról. A zalameai biró. Dráma 3 felvonásban. Irta Don Pedro Calderon de la Barca. Az igazság is gyanús. Vígjáték 3 felvonásban Alarcontól. Spanyolból. A jeles kompánia. Eredeti népszínmű. Kedves órák. Ifjúsági olvasmány. Reggeltől estig. Ifjúsági olvasmány. Bimbócskáknak rózsaszálak. Ifjúsági olvasmány. Valóban bámulatos az a munkaerő, melylyel Győry Vilmos rendelkezik, ki családjáért s családjának élve, hogy gyermekeinek a mai kor magas igényei mellett is kitűnő nevelést adhasson s az ehhez megkivántató segédeszközöket megszerezhesse, lelkészi teendőjén kivül oly munkatömeggel halmozza el magát, mely barátainak s tisztelőinek aggodalmakat okoz sőt gyakran szeretettel figyelmeztetik az óvatosságra, mert bár az apai szeretet minden áldozatra kész családjáért, gyermekeiért, de mégis legdrágább a családnak, s a gyermekeknek a családfőnek, az édesatyának élete és egészsége. Minden magyar óhajtja a magyar irodalom gazdagodását, de nem annyira, hogy jeleseink az irodalom áldozatai legyenek. * * * A két jeles férfiú életírását nem lehet csak úgy pusztán adni. Az »Ország-Világ« és olvasói egy nagy családot képeznek, ennek a családnak barátai és rokonai azok az írók, kik koronként műveikkel megtisztelnek minket. Győry Vilmos már tett látogatást családunkban, azt hisszük, hogy Papp Károlyhoz is lesz szerencsénk. Ennek az ígéretnek írója és a két férfiú között van egy más családi összeköttetés is. Székács József, de különösen Török Pál és Erdélyi Ferenc legszorosabb barátságban éltek együtt.’ A véletlen a jó barátok tulajdonképpeni utódait ma az »Ország-Világ« hasábjain összehozta, az az oka annak, hogy az én nevemet is olvashatják a sorok alatt. Erdélyi Gyula. 350 ORSZÁG-VILÁG. 1884. ÉVFOLYAM, r .! ! • j.. . f/LF lőoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooQWQWOQ im 00000 oooo-xoooooooooooooo 0000 0000oooooqoooooooqoooooooq0000 000000006 királyáé* Zeng a berek, erdő, Lányok énekelnek, Legszebb lány fejére Koszorút, most tesznek. „ Nyíljatok, nyíljatok, Szép pünkösdi rózsák ! Itt jön a királyné: A szépség és jóság!“ Egy legény előáll, És mond ily beszédet: „Szép királyné, íme Hódolok fenéked. Régóta szeretlek, Azt bevallom mostan, Parancsolj szivemmel, Az csak érted, dobban !“ Heh boldog királyné! Lehet-e több vágyat Országát egy szívben Hamarmegtalálja. Igazi királyné Sem különb valóba’. Annak sincs, annak sincs Hobb alattvalója. ]Calntally Cry-íz(1. )