Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-31 / 22. szám

­­in Papp Károly született 183­1. október 31-én. Atyját, ki Dunapatajon főjegyző volt, nyolc éves korában elvesztette. Anyja hét gyermekkel maradt özvegyen, kik közül a legidősebb, Zsigmond, akkor végezte mérnöki tanulmányait, a többi hat neve­letlen gyermek volt még. Károlyt az özvegy anya, habár sok nélkülözéssel, taníttatni akarta, s a halasi hat osztályú gimnáziumba vétette föl, hol az, midőn anyjának szigorú körülményeit s e miatt aggódó panaszait érteni kezdette, arra törekedett, hogy a jeles, de szegénysorsú tanulók számára alapított stipendiumot megnyerhesse. S midőn ezt meg­nyernie sikerült, büszke önérzettel írta anyjának: »most már én segítem anyámat, íme küldök ötven forintot.« A hatodik gimnáziumi osztályban érte a forradalom. A tizenöt éves fiút nagy lelkese­désre ragadta a forradalmi dicsőségtől mámoros nemzet lázas izgatossága, ő is ki akarta venni a maga részét a harci dicsőségből, de gyenge test­alkata miatt nem vették fel. 1849-ben az irodalmi, vagy amint akkor nevezték, a költészeti osztályt a nagymíveltségü és tudós Tomory Szabó Sándor, akkor dunapataji lelkész vezetése s oktatása mel­lett végezte, ki szenvedélyes tanár lévén, Duna­patajon egy kis kollégiumot állított fel házánál. 1850-ben a kecskeméti főiskolába íratta be magát a bölcsészetre, ahol m­agántanításokkal igyekezett anyagi helyzetén könnyíteni. 1856-ban anyját is elveszítvén, magán­nevelőnek ment Nógrádmegyébe, hol a theologia negyedik osztályának tantárgyaira készülvén, a kecskeméti tanári kar tőle a magán­vizsgát elfogadta. 1856 őszén a külföldi egyete­mekre ment, s Halleben, azután Utrechtben hall­gatta a theologiai tantárgyakat. Hazatérvén 1858-ban Báthoy Gábor k­. püspök nagykőrösi lel­kész magához rendelte segédlelkészül. 1859-ben Kecskemétre hivatott Fördös Lajos mellé segéd­lelkészül. 1860-ban a halasi gimnáziumba válasz­tatott meg tanárnak. 1862-ben, kevés reménye lévén arra, hogy a tanári székről valamely egyház által lelkészül megválasztassék. Török Pál püspök­től ismét kápláni alkalmazást kért, ki őt maga mellé rendelte káplánul, ahol segédlelkészi teendői mellett a gimnáziumban a vallástanítással bízatott meg, sőt ugyanazon év augusztus havában Peti József theologiai tanár elhalálozván, a theologiai tanintézetben helyettes tanárul alkalmaztatott. Ez időben már egyes egyházi beszédei jelentek meg, melyeket egyes jóakaró hallgatói nyomattak ki. 1863-ban rendes theologiai tanárul választatott, azon év őszén házasságra lépett Török Pál leányá­val. 1864-ben megrongált egészségi állapota miatt az orvosok falusi lakást ajánlván, a reformáció korából nevezetes laskói gyülekezet által lelkészül választatott, hol 1865 őszén állomását elfoglalván, 1874-ig szolgált, amikor a sziget-szentmiklósi egy­ház meghívását fogadta el. Onnan a dömsödi gyü­lekezet hívta meg, ezt azonban nem fogadta el, mígnem Török Pál halála után 1884. január 27-én a budapesti reform, gyülekezet választotta s hívta meg lelkészéül. Papp Károly nem a pálya iránti szeretetből választotta a papi pályát. Előszeretete inkább a a mérnöki pályára vonzotta, de anyja, mint buzgó, vallásos kedélyű és egyházához nagy szeretettel ragaszkodó nő szakadatlanul arra ösztönözte, hogy a papi pályára lépjen. Hatalmas szószólója volt e tekintetben Tomory Szabó Sándor lelkész, ki egy ízben a 16 éves ifjút a dunapataji népes gyüleke­zet nagy templomában megprédikáltatván, az istentisztelet végeztével ezt mondotta: »fiam, vét­keznél isten ellen, ha nem ezt a pályát választa­nád.« Ez időtől fogva két oldalról ostromoltatott, anyja és jóakaró tanára és lelkésze által. Mások észrevették, amiről ő tudni nem akart, az elő­adási, szónoki hajlamot. Több színtársulat igaz­gatói, kik őt mint tanulót hangversenyek alkal­mával szavalni hallották, csábító ajánlatokat tettek, hogy társulatukhoz kapcsolják, és bár szívvel­­lélekkel a színészi pályán csü­ggött s lázas szen vedély ragadta meg, midőn a színi előadásokat hallgatta, sokszor azon a ponton állott, hogy szen vedélye sugallatát követve, színtársulathoz szegő­dik, de mindannyiszor fülében csengtek édes anyjá­nak szavai: »nem, fiam, végtelen fájdalmat szerez­nél nekem, ha színészszé, csavargóvá lennél.« Ez a hang képes volt megfékezni a leghevesebb szenvedélyt. De mégis apró, alig számba vehető körülmények érlelték meg benne a határozatot, hogy a papi pályára lépjen. — Papp Károly inkább a gyakorlatra, mint az irodalomra for­dította erejét s idejét. Nem keresett dicsőséget abban, hogy lelkészi dolgozatai nyomtatásban meg­jelenjenek. Azoknak, akik erre felhívták, rendesen azt felelte: »Nem akarom gazdagítani a lomtárt, van benne elég.« S ha vannak is kiadott egyes beszédei, azok vagy alkalmi vagy olyan körülmé­nyek között mondott beszédek, melyeket oly egyé­nek kívántak kiadatni, kiktől ildomtalanság lett volna megtagadni. Folyóiratokban jelentek meg theologiai irányú dolgozatai. Ismeretes egy ima­könyve »Esti harang«, »Bibliai történetek a nép­iskolák számára«, amely használatban van majd­nem mindenütt a református iskolákban. »Keresz­tyén erkölcstan« ugyancsak a népiskolák számára. * Győry Vilmos született 1838. január 7-én Győ­rött, hol édes atyja néhai Győry Endre a felsőbb leányiskolának volt tanára. Szülei 1845-ben Pestre költözvén, ő a gimnáziumi tanfolyamot itt végezte, a hatodik latin osztályig az evangélikusoknál, az­után a piaristáknál. Midőn Győry a hatodik osz­tályig haladt, szülei nyomasztó anyagi helyzetük­nél fogva arra gondoltak, hogy nem taníttatják, hanem valami olyan pályára adják, mely legrövi­debb idő alatt kenyeret biztosít számára. Azonban Argay János evangélikus tanár e körülmény felől értesülvén, elment a szülőkhez, őket e tervükről lebeszélte, s rávette, hogy bár nagy áldozattal is tovább taníttassák. Keresztül ment hát ő is azon az iskolán, amely könyörtelen szigorral nevel ugyan, de minden iskolák között a legjobb nevelő, s a legnemesebb jellemeket szolgáltatja a hazának, a társadalomnak, az egyháznak: ez az élet iskolája. Szerencse volt reá nézve, hogy e szigort a szülői szeretet gyöngédsége enyhítette, s a korai meg­próbáltatásokat elhordoz­hatóbbá tette. Első irodalmi próbáját Dalmadyval és Szo­­kolyval azon időben tette, midőn a gimnázium nyolcadik osztályát végezte. Az érettségi vizsga letétele után a jogi pályára lépett, s félévet az egyetemen töltött.­­Ezen időszak — mondja ő maga — teljesen elég volt arra, hogy felismerjem miképp a jogi pálya nem nekem való! — Én a világ leglágyabb szívű s legügyetlenebb ügyvéde lettem volna. Ezt idejekorán észrevévén, pályavál­toztatásra határoztam magamat, s választom a kedélyemmel sokkal inkább megegyező lelkészi pályát.« Mielőtt a theologiába lépett, nevelői állást fogadott el Dessewffy Ottó házánál. Szülei ez idő alatt Hódmezővásárhelyre költöztek át, hol atyja magánleánynöveldét akart állítani, mi azonban nem sikerülvén, őket a sors súlyos helyzetbe juttatá. Győrynek most már nemcsak önmagáról, de szülei segélyezéséről is gondoskodnia kellett. Nógrádból Pestre jővén, magát az akkor felállított egyesült protestáns theologiai tanintézetbe vétette fel, hol Török Pál, Székács József, Ballagi Mór sat. taná­raivá, Thaly Kálmán s más az irodalomban ma fényes nevű egyének tanulótársaivá lőnek. A theo­logiai tanulmányok mellett magántanítással kel­lett foglalkoznia, hogy magát Pesten fenntarthassa; nappalait a tanítás foglalta el s így a tanulásra csak évei maradtak. Tanulmányait pedig nemcsak a theologiára, hanem az irodalomra is kiterjesztette. Theologiai tanulmányának végeztével Konkoly Th­ege Miklós és Tihanyi Ferenc mentorakép ezen fiatal urakkal Berlinbe ment, hol az egyetemen egy évet töltött. Itt érte Székács József bánya­kerületi szuperintendens meghívó levele, ki őt maga mellé segédlelkészül hívta, mely minőségben egy évet töltött Pesten. Ez időből sokan emlékezni fognak a fiatal költő papra, kinek verseit, beszé­­lyeit élvezettel olvasták, egyházi szónoklatait min­den hitfelekezetnek örömmel hallgatták. 1862-ben Orosháza hitközsége lelkészéül választotta, 1863- ban pedig nőül vette Székács szuperintendens bájos és művelt leányát. Székács halála után pedig a fényes pesti evang. magyar hitközség választotta meg lelkészéül. Győrynek irodalmi termékei egész kis könyv­tárt alkotnak már. Első nyilvánosan megjelent munkája a Khan kegyence, melyet a Delibáb szer­kesztője dicsérő sorokkal csillagozott meg. 1858- ban a b. Balassa által egy ifjúsági iratra kitűzött 20 arany pályadíjat Balassa János című elbeszélé­sével ő nyerte meg. 1867-ben a Kisfaludy-Társa­ságnak 20 arany pályadiját Tegnér svéd költemé­nyének a »Frithjof-mondának« műfordításával ő nyerte meg. Önálló művei mellett kitűnő fordítá­saival is gazdagította a magyar irodalmat, ilyenek : Shakspere Szerelmes vándora. Krisztus és az írás. Theologiai tanulmány. Saphir után angolból. Az új testamentom történeti könyveinek új magyar átdol­gozása. Granadai románcok. A portugál népköl­tészet gyöngyeiből A karácsony est. Svédből. Az Urvacsorai növendékek. Svédből. Nótás Kata. Ere­deti népszínmű 4 felvonásban. Szép képekben kis világ. Svéd költőkből. Műfordítási anthologia. Az öreg béres, eredeti népszínmű 3 felvonásban. Ro­máncok Don Rogrigo királyról. A zalameai biró. Dráma 3 felvonásban. Irta Don Pedro Calderon de la Barca. Az igazság is gyanús. Vígjáték 3 fel­vonásban Alarcontól. Spanyolból. A jeles kompánia. Eredeti népszínmű. Kedves órák. Ifjúsági olvas­mány. Reggeltől estig. Ifjúsági olvasmány. Bim­­bócskáknak rózsa­szálak. Ifjúsági olvasmány. Valóban bámulatos az a munkaerő, melylyel Győry Vilmos rendelkezik, ki családjáért s család­jának élve, hogy gyermekeinek a mai kor magas igényei mellett is kitűnő nevelést adhasson s az ehhez megkivántató segédeszközöket megszerez­hesse, lelkészi teendőjén kivü­l oly munkatömeggel halmozza el magát, mely barátainak s tisztelőinek aggodalmakat okoz s­őt gyakran szeretettel figyel­meztetik az óvatosságra, mert bár az apai sze­retet minden áldozatra kész családjáért, gyerme­keiért, de mégis legdrágább a családnak, s a gyer­mekeknek a családfőnek, az édesatyának élete és egészsége. Minden magyar óhajtja a magyar iroda­lom gazdagodását, de nem annyira, hogy jeleseink az irodalom áldozatai legyenek. * * * A két jeles férfiú életírását nem lehet csak úgy pusztán adni. Az »Ország-Világ« és olvasói egy nagy családot képeznek, ennek a családnak barátai és rokonai azok az írók, kik koronként műveikkel megtisztelnek minket. Győry Vilmos már tett látogatást családunkban, azt hisszük, hogy Papp Károly­hoz is lesz szerencsénk. Ennek az ígéretnek írója és a két férfiú kö­zött van egy más családi összeköttetés is. Székács József, de különösen Török Pál és Erdélyi Ferenc legszorosabb barátságban éltek együtt.’ A véletlen a jó barátok tulajdonképpeni utó­dait ma az »Ország-Világ« hasábjain összehozta, az az oka annak, hogy az én nevemet is olvashatják a sorok alatt. Erdélyi Gyula. 350 ORSZÁG-VILÁG. 1884. ÉVFOLYAM, r­­ .! ! • j.. . f/LF lőoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooQWQWOQ im 00000 oooo-xoooooooooooooo 0000 0000oooooqoooooooqoooooooq0000 000000006 királyáé* Zeng a berek, erdő, Lányok énekelnek, Legszebb lány fejére Koszorút, most tesznek. „ Nyíljatok, nyíljatok, Szép pünkösdi rózsák ! Itt jön a királyné: A szépség és jóság!“ Egy legény előáll, És mond ily beszédet: „Szép királyné, íme Hódolok fenéked. Régóta szeretlek, Azt bevallom mostan, Parancsolj szivemmel, Az csak érted, dobban !“ Heh boldog királyné! Lehet-e több vágyat Országát egy szívben Hamar­­megtalálja. Igazi királyné Sem különb valóba’. Annak sincs, annak sincs Hobb alattvalója. ]Calntally Cry-íz(1. )

Next