Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1884-11-29 / 48. szám

1884. évfolyam. telt el; fáradhatatlan szorgalommal és erélylyel haladt a munka és becsület útján s fel­vívta magát az élet magaslataira. Vagyont szerzett, melyet a legnemeseb­ben használt fel s magas hivatalokra emelkedett, me­lyeknek lelkiismeretesen megfelelt. Mint író nem igen szerepelt, mert az élet gondjai, ügyvédi és bírói elfog­laltsága írói tevékenységre nem engedett neki időt. Nem a nagy szavak, de a jó tettek embere volt Zsi­­vora. Még halála előtt sem feledkezett meg nemes emberbaráti hivatásáról, százezer forintot hagyományoz­ván első közművelődési intézetünknek. Tóth Lőrincz emlékbeszédét rokonszenves figyelem kísérte és végén őszinte éljenek hangzottak. A Kisfaludy-társaság szerdán felolvasó ülést tartott. Az Akadémia kis terme annyira megtelt közön­séggel, hogy igen sok hölgy és társasági tag állva kényszerült az ülést végig hallgatni. Az első felolvasó lapunk szerkesztője, Degré Alajos volt, kinek «Végzett földesúr» czímű beszélyét a közönség feszült figyelem­mel hallgatta meg, s végül kitüntető tapsokkal jutal­mazta. «A végzett földesúr»-nak határozott, még pedig nemzeti irányú tendencziája van, mi a mai kozmopolita korban már egymaga is figyelmet ébreszt. Egy Illés nevű jószágbérlőről szól a beszély, ki miután meggaz­dagodott, rang- és czímkórságba esik s nevét Illéshá­­zyra változtatja. Gazdagságával együtt gőgje és fenn­­héj­ázása is növekedik. Rettegi Elemér, fiatal földesúr, birtokát árverés útján megszerezte. A szerződésben ki­­kimodatott, hogy Rettegi elárverezett birtokáról egy értékes tárgyat még elvihet. Hej! hogy remeg az új földesúr, hogy a tönkre ment Rettegi a paripák közül fog egyet kiválasztani! S Illésházy lánya, Adél is, hogy félti az értékes zongorát! A végzett földesúr megjelent, de sem paripát, sem zongorát nem választ, csak oda megy az ablakhoz s a rózsa­csokorból egy rózsát szakít magának s eltávozik az úri lakból, őseinek lakából. Ez meghódítja Adél szívét, szerelmes lesz a végzett földesúrba s lassan-lassan búskomorságba esik. Az öreg Illésházyt nagyon bántja lánya aggasztó állapota, min­dent elkövet, hogy felvidítsa, de hasztalan! Minden vagyona, pénze nem elég, hogy lánya lelkét földerítse. S itt jut kifejezésre a beszély alapeszméje. Több év múlik, a végzett földesúrr­ól mit sem hallani, eltűnt. Egy napon Adél értesül lapból, hogy Rettegi Brüsszel­ben van s ott titkár egy gyárban. Útnak indul, hogy fölkeresse. Atyja tudta nélkül Brüsszelbe megy. Fárad­ságtól elcsigázva érkezik ideáljához, ki azonban egy más nőt szeret s vesz el. Ez halálos döfés a leány szívébe, meghal. Rettegi az apáért sürgönyöz, ki lánya holttesténél bevallani kényszerül, hogy pénz által a boldogság meg nem szerezhető. — E tetszést aratott beszély után Szász Károly olvasta föl Beöthy Zsigmond versét: «A bölcsőtől a sírig». Ezután Berczik Árpád «Virginia» czímű beszélye következett, mely egy nő­vadász felsülését tárgyalja vonzóan. Az ülés utolsó tárgyát Hegedűs István «Lejtőn» czímű költeménye képezte. «Kis Világ» czímen Eötvös Károly Lajos egy kötet gyermek­ mesét, nyelv­edző versekét rendez sajtó alá. A könyvet Gyulay László és Tahi Antal jeles rajzolóink illusztrálják. Ára 55 kr, díszkiadású példányé 2 frt 15 kr, mely összeg szerzőhöz (Budapest, vámház­­körút 10. sz.) küldendő. «Egy görbe országból» czímen Ete Zsigmond­­tól egy kötet rajz jelent meg a Révai testvérek bizo­mányiban. Mióta Mikszáth Kálmán megírta a «Jó palóczok»-at s «A tót atyafiak»-at, egymásután támadt a sok beszélyíró, ki hazánk egyik-másik nemzetiségét dolgozta fel rajz-kötetben. Ete Zsigmond könyve vala­mennyi eddig megjelent ethmnográfiai rajz­köteteknél jóval alantabban áll. Hangja gyerekes, színlelt naiv­­sággal, tartalma egy egyil­­meknek semmi közük a művészethez, s neki czímek nél­kül is tisztességes művészi neve van. K­ülföldi színdarabok előadási jogát ezentúl a vidéki igazgatóknak nem fog kelleni megszerezni. A nemzeti színház igazgatósága ugyanis ezentúl a kül­földi színműveket úgy szerzi meg, hogy azokat a vidéki színházak minden díj nélkül adhassák. Üdvös intéz­kedés ez, mely hivatva van a vidéki színügy lendítésé­hez hozzájárulni. Színház. Művészet. Az OPERAHÁZBAN KEDDEN A LOHENGRIN KERÜLT színre. Turella Emma kisasszony ez alkalommal ábrán­dos, érzelmes szerepben próbálta erejét, s mondhatjuk, sikerrel. Ney (király), Gassi (Lohengrin), Spányi Irma kisasszony (Ortrud) jól játszottak, mint rendesen. «Magdolna» Szegeden. A szegedi színház igaz­­gatója, Nagy Vincze, daczára a fővárosi sajtó majdnem egyhangú kárhoztató ítéletének, megszerezte Rákossi «Magdolná»-jának előadási jogát. A szegedi színügyi bizottság azonban nem hagyta helyben a dolgot; jónak látta a hírhedt színművet, mielőtt előadásra kerülne, c­enzúra alá vetni. Reméltük, hogy az urak, kiknek a színmű véleményadás végett ki jön adva, kím­életleneb­­bül bánnak el majd vele, mint a fővárosi rendőrség. S csakugyan akadt a színügyi bizottságban egy férfi, még­pedig Szluha Ágoston főkapitány személyében, ki a «Magdolna» színrehozatalát határozottan elle­nezte. Z­ichy Géza gróf hangversenyt adott Augsburg­ban és pedig — nemes szokásához híven — jótékony czélra. A hangversenyt rendező ügynökök, a művész nagy bosszúságára,falragaszukon valamennyi czím­ét mind elősorolták. Ez ellen Zichy Géza egy németországi lap­ban határozottan tiltakozott, minthogy az udvari czí­ ORSZÁG -VIL­A­G. R i sí Ilit sí­r. A KIRÁLY ÉLETNAGYSÁGÚ MELLSZOBRÁT VETTE MEG az országos kiállítás bizottsága. Strobl Alajos szobrász készítette karrarai márványból és jelenleg a műcsar­nokban látható. A mellszobor az iparcsarnokban lesz kiállítva. Az ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK kebelében alakulóban van a vigalmi bizottság is, mely hangversenyeket, bálokat, estélyeket és látványosságo­kat fog rendezni. A kiállítás tartama alatt hetenkint kétszer tudományos felolvasás is lesz s ezeknek tartá­sára már 25 hazai tudós vállalkozott. Az ÁLLATVÉDŐ EGYLET S AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS. Az állatvédő egylet szintén részt fog venni a kiállítás­ban. Nemcsak különböző eszközöket s egyleti kiadvá­nyokat állít majd ki, de érdekes képsorozatban ki fogja tüntetni ama kegyetlenségeket, melyek vadászatok alkal­mával történnek. Az ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS FOLYAMÁBAN BIZONYÁRA igen sok idegen fogja fölkeresni fővárosunkat. Ezeknek tájékoztatására Balogh Vilmos, Toldy Ferencz és Gel­­léri Mór nagy kalauzt adnak ki, mely idegen nyelve­ken január havában jelenik meg. E kalauzban föl lesz­nek tüntetve a főváros s a kiállítás összes épületei, vendéglői árjegyzékek, kocsi-taristák stb. kitüntetések. Az országos kiállítás bizottsága végleg megállapította a kitüntetésekre vonatkozó sza­bályzatokat. E szerint négyféle kitüntetés lesz: dísz­oklevél, bron­zérem, közreműködési érem és munkás­oklevél. Az országos kiállítással kapcsolatban több időleges kiállítást is létesítenek, még­pedig: kertészeti kiállítást, tejgazdasági termékek kiállítását s élő álla­tok kiállítását. Az országos kiállításon a fővárosi tűzoltóság is képviselve lesz. Többek közt kiállítja az első gőz­fecskendőt, mely­ hazánkban készült. Igen érdekes tér­kép is lesz a gyűjteményben, melyen a tűzoltóság fenn­állása óta előfordult összes tűzesetek lesznek feltüntetve. H y in e n. E­ljegyezte : Sántha István, tápió-szelei földbirtokos, Bőhl Mariska kisasszonyt Tápió-Szelén.­­• Dr. Kele Antal, nagykanizsai fiatal ügyvéd, Gombossy Róza kis­asszonyt, néhai Gombossy János törvényszéki bíró és földbirtokos leányát Andráshidán. — Spitzer Kálmán, gödöllői kereskedő, Wigner Márton gyömrői bérlő leá­nyát, Lina kisasszonyt. — Deutsch Károly, könyv­vezető, Königsbaum Gizella kisasszonyt Budapesten. —­­Grünhut Jónás Friedländer Klementine kisasszonyt Nagyatádon. —­ Buzinkay Gábor, tiszaháti segédszolga­­bíró, Horthy Gyula m.-kászonyi szolgabíró leányát, Ilona kisasszonyt, ennek nővérét, Erzsike kisasszonyt pedig Horváth Lajos, beregszászi kir. járásbirósági al­­bíró, T.­Szalkán. — Lampel Vilmos, miniszteri segéd­fogalmazó, a nemrég elhúnyt Okolicsány Zsigmond kúriai bíró leányát, Margit kisasszonyt. — Pánczél József, szabadkai városi főerdész, özv. Bosnyák Karolina úr­nőt Kuláról. Oltárhoz vezette : Szuper Mihály, honvédhadnagy, Sarkadi Karolina úrnőt Szentesen. — Ifj. Andaházy Pál, Liptómegye t. b. főjegyzője, Tresztyánszky Eszter kisasszonyt. — Mátéffy Kálmán, segédszolgabíró, Ma­­sanecz kisasszonyt Mindszenten. — Dr. Dengi János, a lugosi főgimnázium tanára, kragnai Jankovics Anna kisasszonyt. — Bohunka Géza, nyitrai fiatal ügyvéd, Boróczy Ferike kisasszonyt, id. Boróczy László püspöki javak igazgatójának leányát. — Főzy Gyula, postatiszt, Kökényessy Amália kisasszonyt Miskolczon. — Kohn Miksa, Kohn Jakab párutczai borkereskedő fia, Steiner Zsófia kisasszonyt, Steiner Ignácz nyitrai borkereskedő leányát. Gyász rovat.­ ­(• Gróf Vay László, lapunk munkatársának, gróf Vay Dánielnek testvéröcscse kedden, november hó 25-én elhúnyt Demecseren, gróf Vay Ádám házában. A bol­dogult a kitűnő emlékű máramarosi főispán, Vay Ábra­­hám fia volt. 1848 ban a szabadság lobogója alá állt s előbb a Károlyi huszár­ezredében szolgált mint főhad­nagy, majd a Reiss-Kesztricz huszár-ezredhez tétette át magát. Kitűnő lovas volt s az ezred leggavallérabb tisztjei közé tartozott. A világosi katasztrófa után török földre menekült. Itt a török udvarhoz főlovászmester­­nek hívták meg. De csakhamar megunta a külföldet, hona után vágyódott. Haza jött s itthon elvette Be­­niczky Sarolta kisasszonyt. Mennyegzője után György- Dabasra vonult gazdálkodni. De nem igen termett gaz­ Különfélék. A FŰTÉSRŐL. Itt van a tél, a szegény ember réme. Azok a boldogok, kik köbméterekben beszélnek, mikor fáról van szó, nem igen törődnek vele , de a­kik szájuktól vonják el a falatot, hogy a kályhának adja­nak enni, azok bizony nem a legnagyobb lelki meg­nyugvással látják a hólepett tetőket s az ablakon nyíló jégvirágokat. A legfőbb kérdés mostanság, mikép fűt­­sünk be legügyesebben ? Erre vonatkozólag egy berlini orvos szavait ismételjük : «A jó fűtés titka a kályha». De hisz ennek a tételnek felállításához nem kell igen nagy bölcseség, tudja minden ember. Fontosabb az, hogy ha van már kályhánk, hogy fűtsünk be a legczél­­szerűbben. Befűtéskor az ablakot ki kell nyitni egy-két perezre. Igaz, hogy ekkor a hideg behatol, de oly víg tüzet éleszt a kályhába, hogy a­mit a réven veszítet­tünk, az bőven megkerül a vámon. Ha kint nincs nagy hideg, állandóan nyitva tarthatjuk az ablakot egy-két ujjnyira, mi­által igen kellemes, tiszta jég árasztja el a szobát. Gyöngélkedő beteg embernek e levegő­csere többet ér az orvosságnál. Ha kis gyermek van a ház­ban, a bölcsőt a zárt ablak közelébe kell tolnunk, minthogy a kályha közelében a kis gyermek igen köny­­nyen főfájást kap. Az ablakok közelében van a legna­­gyobb fokú egészséges meleg, minthogy a légnyomás arra veszi irányát. J­ótékony egyleteink és a nyomor. Váratlan gyorsan állt be ez idén a hideg s ezzel együtt a nyomor. Jótékony egyleteink, tápintézeteink megkezdték nemes, emberbaráti működésüket: a legsötétebb ínséget enyhí­tik, könnyebbítik képességek szerint. A szegény gyerme­kek felruháztatását azonban minden éven rendesen karácsonyig halasztják, mikor is az nagy ünepélyek, díszbeszédek kíséretében történik meg. Karácsonyig a szegény gyermekek fázhatnak, didereghetnek, áldozatul eshetnek. Hiába, eleget kell tenni a formalitásnak! Bez­zeg nem vár a hideg karácsonyig, beköszöntött jóval a szent ünnep előtt, behatol a szegények düledező vis­kóiba, a halvány remegő gyermekek körébe. Vajha jóté­kony egyleteinek nem ünnepélyességi viszketegből segít­­nék az elhagyott szerencsétleneket, hanem a kellemest a hasznossal, a gyakorlatival kötnék össze s idejeko­rán jönnének segítségükkel, mert bis dat qui cito dat. A magyar gazdasszonyok országos egyletétől következő fölhívást vettünk: Tekintettel azon szomorú körülményre, hogy jótékony­ egyletünk árvaházában elhelyezett szegény árvaleányok elvesztett szüleiket egyes egyedül csakis az árvák ügyét lelkükön viselő nemeskeblű emberbarátok pótolhatják, — a karácsonyi és újévi ünnepek közeledtével annak lehetővé tétele végett, hogy a szülőt vesztettek legalább ezen hagyomá­nyos családi ünnepnapokon kedveseik vesztét lehetőleg feledve, némi erkölcsi és anyagi kárpótlásban részesül­hessenek és különösen, hogy az árvák részére, mint eddig, úgy ez évben is karácsonyra emeltethessék — az egylet azon bizodalomteljes kérelemmel járul az árvák barátaihoz, miszerint kegyeskednének a jelzett czélra adandó és az évkönyvben is köszönettel nyugtázandó könyör-adom­ány bármely nemét, akár az árvaház igaz­gatója (VII. ker. Damjanich-utcza 29. sz.), akár alulírott elnök (VIII. ker. ősz-utera 41. sz.) kezeihez juttatni, s egyszersmind a folyó évi deczember hó 24-én délután 3 órakor az árvaházban megtartandó karácsonyfa-ünne­pélyt becses látogatásukkal is megtisztelni. Damjanich Jánosné, egyleti elnök. G­entalitás és téboly. A német természettudósok mostanság nagyban foglalkoznak a genialitás s a téboly sok módon feltűnő hasonlatosságaival. Oláh Gyula tanár a természettudományi társulat e hó 21-iki estélyén szintén e tárgyról értekezett. Egész sorát említette azon lángeszű embereknek, kik megőrültek, s olyanoknak, kiknek családjában őrülési esetek fordultak elő. Lukre­­tius, a híres költő az ó­korban, elmebetegségben halt meg. Tasso időszakos rohamokban szenvedett. Kleist és Széchenyi őrültségi rohamokban lettek öngyilkosokká. 779 dánok. Mikor az új honvédséget szervezték, lovastiszt­nek jelentkezett. Rövid idő alatt ezredes lett s József főherczeg úgy megszerette, hogy oldalához vette udvar­mesternek. Utóbbi időkben nagyon visszavonultan élt. Betegsége és öreg kora daczára sohasem hagyta el undorsága és eleven humora. Igen jószívű ember és kedélyes barát volt mindvégig. Áldás emlékére! Elhunytak még a közelebbi napok alatt: Berndorfer Kálmán, a székesfehérvári kereskedelmi középiskola igazgatója, 66 éves korában. — Deák Lajos, Pozsony­­megye árvapénztárnoka. — Almási György, földbirto­kos, Félegyházán. — Bialis Ákos, sz.-keresztúri adó­hivatali tisztviselő, 32 éves korában. — Schmitt Anna asszony, Lengyel Sámuel mezőkeresztesi földbirtokos neje Bécsben. — Kurtz Klementina asszony, Kurtz György paksi földbirokos és volt országgyűlési képvi­selő neje. — Liptay János, volt városi képviselő, élete 83-ik évében Budapesten­ — Thaly Antal, a Ferencz­ József jelesrend lovagja, nyug. cs. és kir. országos törvényszéki tanácsos, legutóbbi nyug. magyar királyi kúriai s. h. igazgató, a budapesti helvét hitvallású hit­község egyháztanácsosa, élete 80-ik évében Budapesten.

Next