Ország-Világ, 1884 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1884-11-29 / 48. szám

1884. évfolyam. telt el; fáradhatatlan szorgalommal és erélylyel haladt a munka és becsület útján s felvívta magát az élet magaslataira. Vagyont szerzett, melyet a legnemesebben használt fel s magas hivatalokra emelkedett, melyeknek lelkiismeretesen megfelelt. Mint író nem igen szerepelt, mert az élet gondjai, ügyvédi és bírói elfoglaltsága írói tevékenységre nem engedett neki időt. Nem a nagy szavak, de a jó tettek embere volt Zsivora. Még halála előtt sem feledkezett meg nemes emberbaráti hivatásáról, százezer forintot hagyományozván első közművelődési intézetünknek. Tóth Lőrincz emlékbeszédét rokonszenves figyelem kísérte és végén őszinte éljenek hangzottak. A Kisfaludy-társaság szerdán felolvasó ülést tartott. Az Akadémia kis terme annyira megtelt közönséggel, hogy igen sok hölgy és társasági tag állva kényszerült az ülést végig hallgatni. Az első felolvasó lapunk szerkesztője, Degré Alajos volt, kinek «Végzett földesúr» czímű beszélyét a közönség feszült figyelemmel hallgatta meg, s végül kitüntető tapsokkal jutalmazta. «A végzett földesúr»-nak határozott, még pedig nemzeti irányú tendencziája van, mi a mai kozmopolita korban már egymaga is figyelmet ébreszt. Egy Illés nevű jószágbérlőről szól a beszély, ki miután meggazdagodott, rang- és czímkórságba esik s nevét Illésházyra változtatja. Gazdagságával együtt gőgje és fennhéjázása is növekedik. Rettegi Elemér, fiatal földesúr, birtokát árverés útján megszerezte. A szerződésben kikimodatott, hogy Rettegi elárverezett birtokáról egy értékes tárgyat még elvihet. Hej! hogy remeg az új földesúr, hogy a tönkre ment Rettegi a paripák közül fog egyet kiválasztani! S Illésházy lánya, Adél is, hogy félti az értékes zongorát! A végzett földesúr megjelent, de sem paripát, sem zongorát nem választ, csak oda megy az ablakhoz s a rózsacsokorból egy rózsát szakít magának s eltávozik az úri lakból, őseinek lakából. Ez meghódítja Adél szívét, szerelmes lesz a végzett földesúrba s lassan-lassan búskomorságba esik. Az öreg Illésházyt nagyon bántja lánya aggasztó állapota, mindent elkövet, hogy felvidítsa, de hasztalan! Minden vagyona, pénze nem elég, hogy lánya lelkét földerítse. S itt jut kifejezésre a beszély alapeszméje. Több év múlik, a végzett földesúrról mit sem hallani, eltűnt. Egy napon Adél értesül lapból, hogy Rettegi Brüsszelben van s ott titkár egy gyárban. Útnak indul, hogy fölkeresse. Atyja tudta nélkül Brüsszelbe megy. Fáradságtól elcsigázva érkezik ideáljához, ki azonban egy más nőt szeret s vesz el. Ez halálos döfés a leány szívébe, meghal. Rettegi az apáért sürgönyöz, ki lánya holttesténél bevallani kényszerül, hogy pénz által a boldogság meg nem szerezhető. — E tetszést aratott beszély után Szász Károly olvasta föl Beöthy Zsigmond versét: «A bölcsőtől a sírig». Ezután Berczik Árpád «Virginia» czímű beszélye következett, mely egy nővadász felsülését tárgyalja vonzóan. Az ülés utolsó tárgyát Hegedűs István «Lejtőn» czímű költeménye képezte. «Kis Világ» czímen Eötvös Károly Lajos egy kötet gyermek mesét, nyelvedző versekét rendez sajtó alá. A könyvet Gyulay László és Tahi Antal jeles rajzolóink illusztrálják. Ára 55 kr, díszkiadású példányé 2 frt 15 kr, mely összeg szerzőhöz (Budapest, vámházkörút 10. sz.) küldendő. «Egy görbe országból» czímen Ete Zsigmondtól egy kötet rajz jelent meg a Révai testvérek bizományiban. Mióta Mikszáth Kálmán megírta a «Jó palóczok»-at s «A tót atyafiak»-at, egymásután támadt a sok beszélyíró, ki hazánk egyik-másik nemzetiségét dolgozta fel rajz-kötetben. Ete Zsigmond könyve valamennyi eddig megjelent ethmnográfiai rajzköteteknél jóval alantabban áll. Hangja gyerekes, színlelt naivsággal, tartalma egy egyilmeknek semmi közük a művészethez, s neki czímek nélkül is tisztességes művészi neve van. Külföldi színdarabok előadási jogát ezentúl a vidéki igazgatóknak nem fog kelleni megszerezni. A nemzeti színház igazgatósága ugyanis ezentúl a külföldi színműveket úgy szerzi meg, hogy azokat a vidéki színházak minden díj nélkül adhassák. Üdvös intézkedés ez, mely hivatva van a vidéki színügy lendítéséhez hozzájárulni. Színház. Művészet. Az OPERAHÁZBAN KEDDEN A LOHENGRIN KERÜLT színre. Turella Emma kisasszony ez alkalommal ábrándos, érzelmes szerepben próbálta erejét, s mondhatjuk, sikerrel. Ney (király), Gassi (Lohengrin), Spányi Irma kisasszony (Ortrud) jól játszottak, mint rendesen. «Magdolna» Szegeden. A szegedi színház igazgatója, Nagy Vincze, daczára a fővárosi sajtó majdnem egyhangú kárhoztató ítéletének, megszerezte Rákossi «Magdolná»-jának előadási jogát. A szegedi színügyi bizottság azonban nem hagyta helyben a dolgot; jónak látta a hírhedt színművet, mielőtt előadásra kerülne, cenzúra alá vetni. Reméltük, hogy az urak, kiknek a színmű véleményadás végett ki jön adva, kíméletlenebbül bánnak el majd vele, mint a fővárosi rendőrség. S csakugyan akadt a színügyi bizottságban egy férfi, mégpedig Szluha Ágoston főkapitány személyében, ki a «Magdolna» színrehozatalát határozottan ellenezte. Zichy Géza gróf hangversenyt adott Augsburgban és pedig — nemes szokásához híven — jótékony czélra. A hangversenyt rendező ügynökök, a művész nagy bosszúságára,falragaszukon valamennyi czímét mind elősorolták. Ez ellen Zichy Géza egy németországi lapban határozottan tiltakozott, minthogy az udvari czí ORSZÁG -VILAG. R i sí Ilit sír. A KIRÁLY ÉLETNAGYSÁGÚ MELLSZOBRÁT VETTE MEG az országos kiállítás bizottsága. Strobl Alajos szobrász készítette karrarai márványból és jelenleg a műcsarnokban látható. A mellszobor az iparcsarnokban lesz kiállítva. Az ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK kebelében alakulóban van a vigalmi bizottság is, mely hangversenyeket, bálokat, estélyeket és látványosságokat fog rendezni. A kiállítás tartama alatt hetenkint kétszer tudományos felolvasás is lesz s ezeknek tartására már 25 hazai tudós vállalkozott. Az ÁLLATVÉDŐ EGYLET S AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS. Az állatvédő egylet szintén részt fog venni a kiállításban. Nemcsak különböző eszközöket s egyleti kiadványokat állít majd ki, de érdekes képsorozatban ki fogja tüntetni ama kegyetlenségeket, melyek vadászatok alkalmával történnek. Az ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS FOLYAMÁBAN BIZONYÁRA igen sok idegen fogja fölkeresni fővárosunkat. Ezeknek tájékoztatására Balogh Vilmos, Toldy Ferencz és Gelléri Mór nagy kalauzt adnak ki, mely idegen nyelveken január havában jelenik meg. E kalauzban föl lesznek tüntetve a főváros s a kiállítás összes épületei, vendéglői árjegyzékek, kocsi-taristák stb. kitüntetések. Az országos kiállítás bizottsága végleg megállapította a kitüntetésekre vonatkozó szabályzatokat. E szerint négyféle kitüntetés lesz: díszoklevél, bronzérem, közreműködési érem és munkásoklevél. Az országos kiállítással kapcsolatban több időleges kiállítást is létesítenek, mégpedig: kertészeti kiállítást, tejgazdasági termékek kiállítását s élő állatok kiállítását. Az országos kiállításon a fővárosi tűzoltóság is képviselve lesz. Többek közt kiállítja az első gőzfecskendőt, mely hazánkban készült. Igen érdekes térkép is lesz a gyűjteményben, melyen a tűzoltóság fennállása óta előfordult összes tűzesetek lesznek feltüntetve. H y in e n. Eljegyezte : Sántha István, tápió-szelei földbirtokos, Bőhl Mariska kisasszonyt Tápió-Szelén.• Dr. Kele Antal, nagykanizsai fiatal ügyvéd, Gombossy Róza kisasszonyt, néhai Gombossy János törvényszéki bíró és földbirtokos leányát Andráshidán. — Spitzer Kálmán, gödöllői kereskedő, Wigner Márton gyömrői bérlő leányát, Lina kisasszonyt. — Deutsch Károly, könyvvezető, Königsbaum Gizella kisasszonyt Budapesten. —Grünhut Jónás Friedländer Klementine kisasszonyt Nagyatádon. — Buzinkay Gábor, tiszaháti segédszolgabíró, Horthy Gyula m.-kászonyi szolgabíró leányát, Ilona kisasszonyt, ennek nővérét, Erzsike kisasszonyt pedig Horváth Lajos, beregszászi kir. járásbirósági albíró, T.Szalkán. — Lampel Vilmos, miniszteri segédfogalmazó, a nemrég elhúnyt Okolicsány Zsigmond kúriai bíró leányát, Margit kisasszonyt. — Pánczél József, szabadkai városi főerdész, özv. Bosnyák Karolina úrnőt Kuláról. Oltárhoz vezette : Szuper Mihály, honvédhadnagy, Sarkadi Karolina úrnőt Szentesen. — Ifj. Andaházy Pál, Liptómegye t. b. főjegyzője, Tresztyánszky Eszter kisasszonyt. — Mátéffy Kálmán, segédszolgabíró, Masanecz kisasszonyt Mindszenten. — Dr. Dengi János, a lugosi főgimnázium tanára, kragnai Jankovics Anna kisasszonyt. — Bohunka Géza, nyitrai fiatal ügyvéd, Boróczy Ferike kisasszonyt, id. Boróczy László püspöki javak igazgatójának leányát. — Főzy Gyula, postatiszt, Kökényessy Amália kisasszonyt Miskolczon. — Kohn Miksa, Kohn Jakab párutczai borkereskedő fia, Steiner Zsófia kisasszonyt, Steiner Ignácz nyitrai borkereskedő leányát. Gyász rovat. (• Gróf Vay László, lapunk munkatársának, gróf Vay Dánielnek testvéröcscse kedden, november hó 25-én elhúnyt Demecseren, gróf Vay Ádám házában. A boldogult a kitűnő emlékű máramarosi főispán, Vay Ábrahám fia volt. 1848 ban a szabadság lobogója alá állt s előbb a Károlyi huszárezredében szolgált mint főhadnagy, majd a Reiss-Kesztricz huszár-ezredhez tétette át magát. Kitűnő lovas volt s az ezred leggavallérabb tisztjei közé tartozott. A világosi katasztrófa után török földre menekült. Itt a török udvarhoz főlovászmesternek hívták meg. De csakhamar megunta a külföldet, hona után vágyódott. Haza jött s itthon elvette Beniczky Sarolta kisasszonyt. Mennyegzője után György- Dabasra vonult gazdálkodni. De nem igen termett gaz Különfélék. A FŰTÉSRŐL. Itt van a tél, a szegény ember réme. Azok a boldogok, kik köbméterekben beszélnek, mikor fáról van szó, nem igen törődnek vele , de akik szájuktól vonják el a falatot, hogy a kályhának adjanak enni, azok bizony nem a legnagyobb lelki megnyugvással látják a hólepett tetőket s az ablakon nyíló jégvirágokat. A legfőbb kérdés mostanság, mikép fűtsünk be legügyesebben ? Erre vonatkozólag egy berlini orvos szavait ismételjük : «A jó fűtés titka a kályha». De hisz ennek a tételnek felállításához nem kell igen nagy bölcseség, tudja minden ember. Fontosabb az, hogy ha van már kályhánk, hogy fűtsünk be a legczélszerűbben. Befűtéskor az ablakot ki kell nyitni egy-két perezre. Igaz, hogy ekkor a hideg behatol, de oly víg tüzet éleszt a kályhába, hogy amit a réven veszítettünk, az bőven megkerül a vámon. Ha kint nincs nagy hideg, állandóan nyitva tarthatjuk az ablakot egy-két ujjnyira, miáltal igen kellemes, tiszta jég árasztja el a szobát. Gyöngélkedő beteg embernek e levegőcsere többet ér az orvosságnál. Ha kis gyermek van a házban, a bölcsőt a zárt ablak közelébe kell tolnunk, minthogy a kályha közelében a kis gyermek igen könynyen főfájást kap. Az ablakok közelében van a legnagyobb fokú egészséges meleg, minthogy a légnyomás arra veszi irányát. Jótékony egyleteink és a nyomor. Váratlan gyorsan állt be ez idén a hideg s ezzel együtt a nyomor. Jótékony egyleteink, tápintézeteink megkezdték nemes, emberbaráti működésüket: a legsötétebb ínséget enyhítik, könnyebbítik képességek szerint. A szegény gyermekek felruháztatását azonban minden éven rendesen karácsonyig halasztják, mikor is az nagy ünepélyek, díszbeszédek kíséretében történik meg. Karácsonyig a szegény gyermekek fázhatnak, didereghetnek, áldozatul eshetnek. Hiába, eleget kell tenni a formalitásnak! Bezzeg nem vár a hideg karácsonyig, beköszöntött jóval a szent ünnep előtt, behatol a szegények düledező viskóiba, a halvány remegő gyermekek körébe. Vajha jótékony egyleteinek nem ünnepélyességi viszketegből segítnék az elhagyott szerencsétleneket, hanem a kellemest a hasznossal, a gyakorlatival kötnék össze s idejekorán jönnének segítségükkel, mert bis dat qui cito dat. A magyar gazdasszonyok országos egyletétől következő fölhívást vettünk: Tekintettel azon szomorú körülményre, hogy jótékony egyletünk árvaházában elhelyezett szegény árvaleányok elvesztett szüleiket egyes egyedül csakis az árvák ügyét lelkükön viselő nemeskeblű emberbarátok pótolhatják, — a karácsonyi és újévi ünnepek közeledtével annak lehetővé tétele végett, hogy a szülőt vesztettek legalább ezen hagyományos családi ünnepnapokon kedveseik vesztét lehetőleg feledve, némi erkölcsi és anyagi kárpótlásban részesülhessenek és különösen, hogy az árvák részére, mint eddig, úgy ez évben is karácsonyra emeltethessék — az egylet azon bizodalomteljes kérelemmel járul az árvák barátaihoz, miszerint kegyeskednének a jelzett czélra adandó és az évkönyvben is köszönettel nyugtázandó könyör-adomány bármely nemét, akár az árvaház igazgatója (VII. ker. Damjanich-utcza 29. sz.), akár alulírott elnök (VIII. ker. ősz-utera 41. sz.) kezeihez juttatni, s egyszersmind a folyó évi deczember hó 24-én délután 3 órakor az árvaházban megtartandó karácsonyfa-ünnepélyt becses látogatásukkal is megtisztelni. Damjanich Jánosné, egyleti elnök. Gentalitás és téboly. A német természettudósok mostanság nagyban foglalkoznak a genialitás s a téboly sok módon feltűnő hasonlatosságaival. Oláh Gyula tanár a természettudományi társulat e hó 21-iki estélyén szintén e tárgyról értekezett. Egész sorát említette azon lángeszű embereknek, kik megőrültek, s olyanoknak, kiknek családjában őrülési esetek fordultak elő. Lukretius, a híres költő az ókorban, elmebetegségben halt meg. Tasso időszakos rohamokban szenvedett. Kleist és Széchenyi őrültségi rohamokban lettek öngyilkosokká. 779 dánok. Mikor az új honvédséget szervezték, lovastisztnek jelentkezett. Rövid idő alatt ezredes lett s József főherczeg úgy megszerette, hogy oldalához vette udvarmesternek. Utóbbi időkben nagyon visszavonultan élt. Betegsége és öreg kora daczára sohasem hagyta el undorsága és eleven humora. Igen jószívű ember és kedélyes barát volt mindvégig. Áldás emlékére! Elhunytak még a közelebbi napok alatt: Berndorfer Kálmán, a székesfehérvári kereskedelmi középiskola igazgatója, 66 éves korában. — Deák Lajos, Pozsonymegye árvapénztárnoka. — Almási György, földbirtokos, Félegyházán. — Bialis Ákos, sz.-keresztúri adóhivatali tisztviselő, 32 éves korában. — Schmitt Anna asszony, Lengyel Sámuel mezőkeresztesi földbirtokos neje Bécsben. — Kurtz Klementina asszony, Kurtz György paksi földbirokos és volt országgyűlési képviselő neje. — Liptay János, volt városi képviselő, élete 83-ik évében Budapesten — Thaly Antal, a Ferencz József jelesrend lovagja, nyug. cs. és kir. országos törvényszéki tanácsos, legutóbbi nyug. magyar királyi kúriai s. h. igazgató, a budapesti helvét hitvallású hitközség egyháztanácsosa, élete 80-ik évében Budapesten.