Ország-Világ, 1885 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1885-07-04 / 27. szám
21. SZÁM. VI. ÉVFOLYAM. KIADO-TULAJDONOS: PALLAS IRODALMI ES NYOMDAI RESZVENYTÁRSASÁG. BUDAPEST, 1885. JULIUS 4. SZMRECSÁNYI DÁRIUS:lélekemelő ünnepség színhelye volt e napokban . Alsó-Kubin, Árvamegyének székvárosa. A köztiszteletben és becsülésben megőszült főispán: Szmrecsányi Dárius hivatalos működésének félszázados jubileumára gyülekezett egybe Árva megye és a szomszédos megyék színe-java. Az utóbbi időben Magyarország több főispánja ünnepelte főispánkodásának tíz éves jubileumát, de nem vélünk csalódni, ha azt mondjuk, hogy ezek közt egy sincs, aki egyszersmind hivatalos működésének 50 évére tekinthetne vissza, mint Árva megye főispánja. Még kevésbé van ez országban oly főispán, ki csupán a főispáni székben tizennyolca év, tehát az alkotmányos aeranóta ülne, mint Szmrecsányi Dárius. Ő egyike ama keveseknek, kik még az Andrássy-miniszterium idejében nyerték el a főispáni tisztet s azóta úgy a változó kormányok, mint megyéjük bizodalmát egy pillanatig sem vesziték el, sőt inkább e bizodalom személyük iránt évről-évre öregbedett. Árvamegye ünnepelt főispánja, e tisztes ősz férfin, igaz megelégedéssel tekinthet vissza félszázados pályájára. Mert kevés halandónak jut a kiváló szerencse, hogy erejét, tehetségét félszázadon át szentelhesse megyéjének, hazájának. S még kevesebb halandó mondhatja el magáról, egy félszázados pályát lefutván: «Nem fáradtam el megyém és hazám szolgálatában, itt állok 69 évvel a vállamon, ősz hajjal, de ifjú szívvel, ifjú lelkesedéssel, munkakedvvel.» S ha még hozzá teszszük, hogy a megye, melynek Szmrecsányi Dárius 18 éve főispánja, egyike Magyarország legexponáltabb megyéinek, hogy a nagyobbára tótoktól lakott Árvamegye igen alkalmas talaj nemzetiségi súrlódásokra s mindazonáltal ilyesmiknek hírét se halljuk e megyéből: lehetetlen, hogy minden igaz hazafi őszinte örömmel ne csatlakoznék Árvamegye közönségének örömünnepéhez. Az «Ország Világ» nemcsak kedves, de hazafias kötelességet vél teljesíteni, midőn az érdemekben megőszült férfiú arczképét és életrajzát bemutatja a művelt magyar közönségnek. Szmrecsányi Dárius 1816 január 7-én született Árva-Váralján, fia néhai szmrecsányi Szmrecsányi János, árvauradalmi igazgató s a pozsonyi országgyűlésen Árvamegye követének és sédeni Ambrózia Zsófiának. A gyermek Szmrecsányi, mint gazdag szülők gyermeke, az 1—4. gymnáziális osztályokat a szülői háznál végezte, az 5 és 6-dik osztályt Rozsnyón és Lőcsén a prémontreieknél, a 7. és 8-dik osztályt, valamint a jogot Kassán végezte be 1835-ben, 19 éves korában. A széptehetségű ifjú még ez évben Párniczky Géza, Árvamegye főjegyzőjének oldalán kezdette meg a jogi gyakorlatot, s a következő évben már a megye akkori főispánja, Pálffy Fidél gr. tárnokmester megyei aljegyzővé nevezte ki őt. E minőségében azonban egy évig se maradt meg s már ez évben Szathmáry Király József Borsodmegye első főispánjánál patvarjára lépett s Plathy Gáspár kir. táblai bíró oldalán feleskették jurátusnak. 1838-ban tette le az ügyvédi vizsgálatot ,s Pálffy Fidél gr. tárnokmester és Árvamegye főispánja mindjárt ki is nevezte őt Árvamegye helyettes tiszti alügyészének , e hivatalt viselte egész 1846-ig. Ekkor a vári járás főszolgabirájáúl választották. E minőségében találta a szabadságharct s mint annyi sokan, ő is ott hagyta hivatalát, fölcsapott nemzetőrnek.A szabadságharczban mint nemzetőrkapitány vett részt s később Mészáros honvédelmi miniszter őrnagygyá nevezte ki. Mikor aztán Világosnál a magyarnak egy nagy, mély sír ásatott, szívében honfibánattal, visszavonult a magánéletbe, s 1860-ig nem vállalt hivatalt. Ekkor, a constitutionális aera beálltával, Árvamegye alispánjává választatott, de a provizórium beköszöntésével megvált ez állásától s ez idő alatt nem is viselt hivatalt. 1865-ben az alsó-kubini kerület orsz. képviselőjévé választotta. Tagja volt a Deák-pártnak, még pedig tevékeny tagja. Andrássy Gyula gr. méltányolta benne a munkás megyei tisztviselőt, a derék hazafit, s 1867-ben Árvamegye főispánjává nevezte ki. Tehát 1867 óta áll élén Árvamegyének. Tisztelet és szeretet környezi úgy is mint a megye első tisztviselőjét, úgy is mint embert. Az ő főispánsága alatt Árva megye sohasem volt színhelye nemzetiségi mozgalmaknak, súrlódásoknak. Tapintatosságával, bölcs mérsékletével, rendíthetetlen igazságérzetével mindig fenn tudta tartani az egyetértést,a békét a megye különbözőnemzetiségei közt. Megyéjének valóságos atyja, ki szívén hordja úgy a megye, mint egyesek jólétét. Az ő közreműködésével alapittatott Trsztenán egy algymnázium, melynek a határszélen fontos missziója van s e misszióját híven be is tölti. Az ide53 SZMRECSÁNYI DÁRIUS.