Ország-Világ, 1887 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1887-05-14 / 20. szám
188 ság valószínűleg Balaton Füreden fog legelőször vendégszerepelni. Szigeti József, a nemzeti színház veteránművésze, az országos színésziskolában viselt tanári állásáról lemondott magas életkorára való hivatkozással. A közoktatásügyi miniszter a jeles tanárnak egyelőre hosszabb szabadságidőt adott s igy állásának betöltése még most szóba se kerül. Magyar ballet az operaházban. Szabados Károly az operaház baletdiriginse, «A tengerszem tündérei» ezim alatt egy 3 felvonásból és 4 képből álló tündéries balletet nyújtott be az operaházhoz, melynek bíráló bizottsága előadásra egyhangúlag el is fogadta. Szabados a ballet szövegét Jókainak hasonló czímű regéjéből maga csinálta. Az első és második felvonás Tündérországban játszik, a harmadik a Szent Anna tava mellett, egy kis székely faluban. A ballet fényes kiállítással kerül színre s Mazzatini, másodballetmester rendezi. Bölönyi József, a kolozsvári nemzeti színház intendánsa, ajánlatot tett Nagyvárad város törvényhatóságának az iránt, hogy az 1888., 1889. és 1890 nyári hónapjaiban a kolozsvári nemzeti színház társulatával Nagyváradon fog játszani, s ha módjában lesz, a budapesti operaházi tagokat is vendégszerepelteti. A törvényhatóság még nem határozott ez ügyben. Karvaly Mór, kit eredeti humoros genre kérőiről jól ismer az «Ország-Világ» olvasó közönsége, jelenleg Kolozsvárt egy nagyobb szabású komposíczión dolgozik, melynek czíme «A toloncz» lesz. A festmény az őszi tárlatra készül, s — mint Kolozsvárról írják lapunknak — igen becses alkotásnak ígérkezik. A lipótvárosi bazilika számára díszes oltárképet rendelt Trefort miniszter Benczúr Gyulánál. A művész már elkészítette a kép tervét s a méreteket együtt állapította meg a bazilika építőjével, Ybl Miklóssal. ÚJDONSÁGOK. Udvari és személyi hírek. Ő felsége Eperjes város tűz által károsult lakóinak magánpénztárából 10,000 irtot utalványozott. — József főherczeg czigánynyelvtanát most nyomják, az írek revízióját Ponori Thewrewk Emil jeles tudósunk végzi. — Berzeviczy vallás- és közoktatásügyi államtitkár a főváros tanintézeteit rendre látogatta. — A pápai konzorczium újabban kreálandó bibornokai: Palotti Lajos és Bausa Ágoston. — Horvatics szerb tábornok a német vörös sas-rend első osztályát kapta. — Cavallár Vilmos soproni magánorvos és szolgálaton kívüli hadseregbeli ezredorvos a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. — Özv. SVóber Györgyné született Korber Lujza, a szegedi nőipar-egyesület és az országos vöröskereszt-egyesület ottani választmányának elnöke az arany érdemkeresztet kapta. — Paradisói és montebellói Hippoliti Alajos báró országkapitányi helyettes Tirolban, a kamarási méltóságot kapta dijmentesen. A pusztító tűz áldozatai. Magyarország több városa félig kihamvadt és még most is füstölgő romjaival szomorúan hirdeti a közelmúlt napok csapásait. A véletlen úgy akarta, hogy egymásra következzenek gyorsan és váratlanul. Alig hallák Toroczkó vesztét, jött Kurtics utána, majd a viruló felvidéki Eperjes díszes középületeivel, nyomban Nagy-Sároly, Merenyó, Ruszkabánya. A vész színhelyéről jött tudósítások szomorú képét nyújtják a keményen meglátogatott városoknak. Toroczkó, Erdélynek e kies mezővárosa, szorgalmas és egyszerű bányamunkás székely lakóival talán legérzékenyebben megsínyli a kegyetlen tűz pusztításait, 140-nél több lakóháznak maradt üszkös puszta helye csupán. Kurtics szalmafedeles kunyhóiból néhány maradt épen. Eperjesnek legdíszesebb középületei: város- és megyeház, törvényszék, kir. gymnázium, takarékpénztár, zsinagóga, Széchenyi-kör, kaszinó hamvadtak el. A százezrekre rugó káron fölül több emberélet is esett áldozatul. Szatmár megye virágzó iparú városa Nagy-Károly ma csaknem koldusnak mondható. Harmadfél száznál jóval több házat nyelt el a vihartól folyton élesztett lángtenger; a városnak leggazdagabb része, a nagykereskedőknek terménynyel megrakott, de nem biztosított raktárai, odavesztek mindenestül, hamuvá lett a nőipar iskola összes felszereléseivel, az elemi iskola s még több középület. Merenyó, Ruszkabánya szintén e nyomorúság részeseivé lettek; ott kilencven ház, itt harminczhét égett porrá. Végignézve a gyászoló városokon, egyhamar hozzávetőleg sem becsülhetni meg a szenvedett kárt. Milliókról van szó és sok ezer koldusról; azokkal szegényebb lett hazánk, ezekkel gazdagabb. Az emberbaráti szeretet és hazafias kötelesség együttes munkája a koldusok könyeit letörölni, s a véginségre jutottaknak legalább kenyeret adni. A jótékonyság munkája. Hazánk legelső írója, Jókai Mór vette kezébe a tollat, hogy a szerencsétlen tűz által károsultak javára mozgalmat indítson a hazai írók útján az ország minden részében. «Segítség» czím alatt emlékkönyv jelenik meg, melynek szerkesztőiül Jókai Mór és Koskovics Ignácz ismert nevű festőművészünk ajánlkozott. A haza minden jó fia sietni fog anyagilag is, szellemileg is hozzájárulni a sikerhez. Telefon Budapest és Pilis-Csaba között. A fővárosi katonák jól ismerik Pilis-Csaba meredek, kopár szikláit, hogy szeretik-e, az már más kérdés. Ezt a régi ORSZÁG-VILÁG nyes táborozási helyet legközelebbről telefon köti össze a fővárossal, hogy a katonák rövidebb úton kaphassák a parancsot. A dologban csak az érdekes, hogy Magyarországnak ez lesz — ha lesz — leghosszabb telefonhálózata. A bécsi egyetem joghallgatói viharos tűnt étésekor, rendeznek Massen egyetemi tanár és országgyűlési képviselői ellen egyik monarchia-ellenes beszéde miatt. A nagy egyetem-épület zeng-bong a «pereat»-októl, mely a magyar «abozng»-nak klasszikus formája, s a tüntetések annyira mentek már, hogy a közoktatási minisztérium aligha el nem rendeli a jogi fakultás ideiglenes bezárását. A magyar ásványos vizek dicsősége. Kern régiben hosszabb czikket hozott a Times, mely velünk, s különösen ásvány-forrásainkkal foglalkozott. Dicséri a főváros fürdőit s boldognak tartja a budapestieket, s elragadtatva festi a Margitsziget szépségét; magától értetődik, hogy konyháinkról sem feledkezik meg, s lelkesedése itt éri el a legmagasabb pontot, úgy látszik, zenénk és konyhánk legtöbb dicsőséget aratnak a külföld előtt. Esküvő. Margitay Tihamér jeles fiatal festőnk e hó 18-án déli 12 órakor tartja esküvőjét Budapesten a Kálvinién ref. templomban Heidrich Ignácz fővárosi tekintélyes háztulajdonos kedves leányával. A szertartást lakoma követi a «Ruscher»-féle vendéglőben. KÖNYVPIACZ. «Káprázatok.» (Irta Justh Zsigmond. — Budapest, 1887, Pallas. — Ára 2 frt.) A szó, mely e sorok élén olvasható, négy elbeszélésnek a közös czime. Négy különböző tárgyú elbeszélésnek, melyek közül csaknem mindegyik más és más világba vezet, de amelyeket mégis jelentékeny eszmei rokonság köt egymáshoz. Az alakok, akik e novellákban mozognak, csaknem kivétel nélkül a délibábok, a fata morgana hősei, majdnem mindnyájukat illúziók, káprázatok tévesztik meg, s ép e tévedésük az, amivel érdeklődésünket megnyerik; mondhatni: mindközönségesen egyazon lelki bajban sintődnek, amely halovány orczáikra ugyanazt a Káin-bélyeget nyomja. Igaz, hogy míg némelyiknek a betegsége csak ideig-óráig tartó, a másiké talán idült, gyógyíthatatlan s úgy a lelki állapotok is, a melyeket az író előttünk elemez, nemcsak a tárgyalás módja és az előadás hangjai hanem a psychologiai érdekesség tekintetében is különböznek, mégis igazat kell adnunk a szerzőnek, a miért az elbeszéléseket közös keretbe foglalta: abból az egyszerű okból, mert e négy novellán egy «leit-motivs vonul végig, a kárhozott lelkek, a melyekről szó van, a purgatoriumnak azonegy helyén szenvednek. íme, az első, a kinek sorsa a Taedium vitae. (Ez a szokatlan czím az élet-untságnak erőben teljesebb s árnyalatokban gazdagabb kifejezése.) Belényesi Kálmán, noha annyit élt, amennyit csak egy epikureus a mai raffinement segítségével élhet, sohasem ismerte meg az életet a maga valóságában. A hiúság kápráztatta el. Ugyanaz a tulajdonság, amely magasabb fokú önzéssel párosulva, családját nagy fényre emelte, tönkre teszi a gyöngébb idegzetű utódot. Káprázat áldozata a Fehér lap hősnője is, a kibe a nevelés belé oltotta a mindenben kételkedés mérgét, s a ki csak akkor tudja meg, hogy a szerelemben kételkedvén, vétkezett, mikor már késő, midőn a sorsát elhatározó tévedést elkövette. A keresztutak Claus-át már nem a nevelés, hanem a könyvek teszik hasonló illusió rabjává. A Claus esete azonban, bár komplikáltabb, mindazáltal szelidebb, mint Emi-é, a «Fehér lap»-é, melyet csupa téves eszmével írt tele a dilettáns módra filozofáló anya (a «Káprázatok» egyik legelevenebb, legmerészebb alakja.) A keresztutakban, mely, mellesleg mondva, kitűnően festi a különböző hatásokat, melyeket a Zürichben összefutó cosmopolita áramlatok tesznek a fogékony ifjú szívekre, van még egy másik elkáprázott is: egy fiatal franczia, a ki maga a naivság és optimismus, s a kit egy szerelmi csalódás a legvadabb pessimismusba, s azonfelül egy sereg balgaságba kerget bele. Ugyancsak ebben a tartalmas elbeszélésben a tudomány egy kórságosát is látjuk, mégpedig egy orosz leány személyében, akit a szerző kevés vonással is megragadóan tudott rajzolni. S végül, hogy a művészetnek is meglegyen a maga betege, íme Szeghalmi Gábor, a moderne költő, a legcomposite-abb lélek, amelyet csak magyar elbeszélő újabban tollhegyre vett. Régóta nem volt irodalmunkban oly figyelmet keltő, s oly sokat ígérő debüt, mint a Justh Zsigmondé. A «Káprázatok»-kal egyszerre helyet foglal legjobb elbeszélőink között. Magasfokú műveltség, széles látókör, párosulva a legkülönbözőbb társadalmi gyapontok alapos ismeretével, kivételesen finom érzék a lelki működés subtilitásai iránt, gazdagság mind az ideákban, mind az ötletekben, világos, könnyű stilime, ezek az előnyök, melyekkel már ma megszerzi a legteljesebb elismerést. Csak aztán produktivitása arányban álljon képességeivel. A v Kurucz-világ-ot, Tóth Sándor ifjúsági kötetét, mely a Révai testvérek kiadásában nemrég jelent meg, a közoktatásügyi minisztérium, az orsz. közoktatási tanács bírálata alapján, a hazai középiskolák tanulói és könyvtárai részére ajánlotta. E mű, melyet Mannheimer és Kimnach illusztrácziói diszítenek, az első szépirodalmi mű, mely ez úton kerül ifjúságunk kezébe. Ára 1 frt 50 kr, kötve 2 frt, diszkötésben 2 frt 50 kr. «Aranyfüst» czímmel egy kétkötetes regény jelent meg Wohl Stephanie, az ismert írónőtől Mehner Vilmos kiadásában. A regény először a «Pesti Napló» tározójában jelent meg. Visszatérünk rá, most csak annyit, hogy a két kötet ára 2 frt 40 kr. A «Figyelő» irodalomtörténeti közlöny e havi füzetében több becses czikk olvasható, így Herrmann Antal dr.-tól Szenczi Molnár Albert három problematikus művéről, Takáts Sándortól Péczeli József «Mindenes gyűjteményé»-ről, Vachott Sándornétól rajzokt a múltból, Szaák Lujzától Jósika regényeiről, Csaplár Benedektől Révairól stb. A «Figyelő» előfizetési ára egész évre 8 frt. Ajánljuk az irodalomtörténet művelőinek és barátjainak figyelmébe ez Abafi Lajos által nagy gonddal szerkesztett, nálunk e nemben egyetlen közlönyt. «Legújabb levelező» jelent meg Kassay Adolftól Lampel Róbert kiadásában. A könyvben föl van véve mindenféle levelezés, amire csak az életben szükség lehet, kezdve a szerelmes levelektől a kötlevelekig. Ára fűzve 80 kr, kötve 1 frt. A magyar gyorsírás kimerítő tankönyvét irta meg a Stolze-Fenyvessy alapon podolini Gyurmán Andor, a középiskolák s általában a műveltebb körök használatára. Külön füzetben «Kulcs»-ot is mellékelt a tankönyvhöz, megkönnyíteni a tanulást. Ára? Röpiratok. A következő röpiratszerű könyvecskék jelentek meg legközelebb: Wein Jánostól «Budapest főváros vízellátásáról», Dubay Miklós dr.-tól «Miért szoptassa az anya önmaga gyermekét?» (ára 25 kr.) és «A vízvezeték és a csatornázás kérdése Aradon». Thewrewk István fiatal író előfizetést hirdet «Budapesti élet» czimen összegyűjtött tárczaczikkeire. A könyv terjedelme 11 —13 ív lesz, előfizetési ára 1 frt 50 kr. Az előfizetési összegek a szerzőhöz (VII. ker. Király utcza 47 sz. II. ev. 20. sz.) küldendők. VIDÉK. Az abdai honvéd-emlék szobrot a múlt napok egyikén leplezték le 7000 ember jelenlétében. Pereszlényi János meleg hangú beszédben emlékezett meg a hazáért elhúnyt hősökről, majd Hentaller Lajos tartott nagy hatású beszédet, végül a Kölcsey-hymnusszal fejezték be a hazafias ünnepet. A verseczi magyar nyelvterjesztő-egyesület híven teljesíti misszióját, s ami még fontosabb, eredményesen is. Legutóbb rendezett magyar társas estélye úgy műsor, mint közönség tekintetében a várakozásnak teljesen megfelelt. A közreműködők buzgósággal feleltek meg feladatuknak. 1z A szintyei református iskola építésére a nemeslelkű József főherczeg 800 négyszögöl telket, 5000 drb téglát, s a felépítéshez szükséges összes nyersanyagot adományozott, s így az iskola létesítését majdan a legmagyarabb főherczegnek köszönheti. Pécs városa nagy ünnepélyességgel iktatta be főispáni székébe Kardos Kálmánt. A díszlakomán, melyen vége-hossza alig szakadt a tósztoknak, Spaller gr. közös hadseregbeli őrnagy is hazafias szellemű magyar felköszöntőt tartott. Szatmár búcsúja volt püspökétől. Schlauch Lőrincz, Nagyvárad kinevezett püspöke, a napokban vett búcsút Szatmár városától, melyhez őt hosszas és áldásos működés sok szép emléke csatolta. Novák Antal nagyprépost intézett hozzá megható búcsúszavakat, mire az általánosan tisztelt lelkipásztor kényes szemekkel válaszolt. A pöstyéni kisdedóvó-intézet, melynek eszméjét nemrégiben a megyei tanfelügyelő pendítette meg, már ez év szeptemberétől valósággal életbe is lép. Élére Ocskay Rezsőné, Fodor János, főszolgabíró, Lukácsy Imre dr. és Simon Ferencz áll. iskolai igazgató választottak meg. INTÉZETEK ÉS EGYESÜLETEK. Az országos vöröskereszt-egyesület a napokban tartotta meg Károlyi Gyula gr. és Zichy Nándorné grófasszony elnöklete alatt évi közgyűlését. A jelentés nem mutat kedvező képet az ez évi munkálkodásról. Haladás alig mutatkozott, s az érdeklődés országszerte alácsappant. Az egyesület szervezete marad a régi, választmánya is megmarad, s a betegápolónők kiképzésére 10.000 forintot fordítanak. 329