Ország-Világ, 1887 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1887-11-05 / 45. szám

1880 TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. A magyar tudományos akadém­ia Trefort Ágoston elnöklete alatt minap összes ülést tartott, a­me­lyen Konkoly Miklós tartott emlékbeszédet a múlt évben elhunyt Oppolczer Tivadar külső tag, kiváló csillagtudós fölött. Ezután Szabó Károly tartott emlékbeszédet Ladányi Gedeon fölött. Ladányi 1824 május 24-én született Hili­­pen, Szatmármegyében. Tanulmányait Debreczenben végezte, hol 1845-ben gimnáziumi tanár lett s ez idő óta negyven éven át tanári pályán maradt, hol köztiszteletet és elisme­rést szerzett. 1872 május 24-én választotta meg a tud.­akadémia levelező tagjának. Röviddel ezután a kolozsvári egyetem tanára lett. Az akadémiában 1873-ban tartotta székfoglalóját «A modern alkotmányos intézmények az európai államokban» czimre jeles értekezésével. 1886. évi február hó 4-én hunyt el. — Az emlékbeszéd után Fraknói Vilmos főtitkár tett jelentést a folyó ügyekről. Jelenti, hogy Zsivora György fivére, Zsivora József elhunyt s így az akadémiának a 4000 forint életjáradék fizetésére vonat­kozó kötelezettsége megszűnt. A Kóczán-pályadíj már be­érkezett az akadémiához s így már pályázat hirdethető egy történeti színműre. A pályakérdést az I. (nyelv- és széptudományi) osztály fogja kitűzni. Az egyetem statisztikája. A tudomány-egye­­tem háznagyi hivatala összeállította az idei első félévre beiratkozott egyetemi hallgatók statisztikáját, melyből ki­tűnik, hogy a hittudományi karba 91-en, a jog- és állam­­tudományiba 1708-an, az orvostudományiba 119- en, a bölcsészetibe 361-en, a gyógyszerészeti szakra 237-en és a bábaképző tanfolyamra 67-en, tehát összesen 3663-an iratkoztak be. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 3-al apadt a kispapok száma, 62-vel a jogászoké s 11-el a bábáké. Ellenben az orvosnövendékek száma 4-el, a böl­csészeké 33-al s a gyógyszerészeké 31-el szaporodott. A múlt tanév első felében tehát összesen nyolczc­al több hallgatója volt az egyetemnek. SZÍNHÁZ és művészet. Rákosi Jenő «Idá»-ját elevenítették­ fel e hé­ten a nemzeti színházban, melyet hosszú időre levettek a műsorról. Halmi halála óta nem adták elő, s most jórészt új szereposztással került színre. A czímszereppel Rákosi Szidi próbálkozott meg a jeles műhöz méltó sikerrel. Kiváló alakítást mutatott be Prielle Kornélia, Csillag Te­réz, s a férfiak közül Náday és Benedek. A szellemes fordulatok, élénk párbeszédek, s a pezsgő drámai élet, mely a színpadon elejétől­ végig mozgott, nem tévesztet­ték el a hatást. A «Don Juan-jubileum» alkalmából operánk­ban is színre került Mozart halhatatlan műve Wiltné Mária és Náday Ferenczné úrhölgy közreműködésével. Ez utóbbi Zerlina-t énekelte. Az előadás egyike volt a leg­kitűnőbbeknek, s Wiltné hangjának ismert varázsa sok tapsra és gyakori kihívásra késztette a közönséget, Nádayné, ki Zerlinát egy nappal előbb Bécsben énekelte, nálunk is általános tetszést aratott. «­Mór herczeg» a czíme egy 4 felvonásos drá­­mának, mely e hóban kerül színre a kolozsvári nemzeti színházban, s melynek szerzője Abonyi Árpád, kolozsvári hirlapiró, ugyanaz, a­ki «Füst» czímű elbeszélésével az Ország-Világ irodalmi pályázatán 12 darab aranyat nyert. A tehetséges fiatal író drámájában a főbb szerepeket E. Kovács Gyula, Ivánfi Jenő, Fáy Szeréna, Gerő Lina, Né­meth József és Szentgyörgyi István fogják játszani. «A molnár és gyermeke­­, Baupachnak e rí­­kató, szentimentálisan borzalmas színműve került mind­szentek és halottak napján színre a népszínházban. Az érdeklődés mindkét nap oly nagy volt, hogy az igazgató­nak harmadszor is elő kellett adatnia, hogy érzékeny szí­vek itt adózzanak könnyel elhúnyt szeretteikért, s minél kétségbeesettebb arczc­al térjenek éjjeli nyugalomra. Hegyi Aranka hosszas betegsége után minap lépett fel először a népszínházban «A Mikádó»-ban.Nanki- Poot játszotta s a közönség tüntető tapssal fogadta meg­jelenését, szép dalait megujrázták rendre. Egyébként az előadás sok fogyatkozása kirítt a régiekhez képest. Na­gyon érezhető volt a «Föfő hóhér mester» és «Föfő minden egyéb» hiánya. Színészetünk a vidéken. Aradon a szerencsét­len véget ért Spányi Lenke helyébe Frank Boriskát szer­ződtették, kit a fővárosi közönség is ismer a budai szín­­körből. — K­akodczay Pál társulata sok élvezetes estét szerez a zomboriaknak s­­főleg Shakespeare-estéi nagyon látogatottak. A buzgó igazgató mindent elkövet, hogy közönségének tetszését megnyerje. Legközelebbről már «Francillon»-t és a «Mikado»-t mutatja be. Mozart «Don Juan»-ja valamennyi város kö­zül legelőször Prágában került színre. A németek és cse­hek külön és egyaránt nagy ünnepséggel ülték meg teg­nap a századik évfordulót. A német lakosság díszmenetben felzarándokolt a Bertramka-villához, melyben a Mozart­­szoba s mellette a Mozart emlék van. Este a német szín­házban az eredeti olasz szöveggel énekelték az operát. A cseh nemzeti színházban teljes négy óra hosszat tartott az előadás. Lind Jenny, a világhírű énekesnő, ki e szá­zad legnagyobb énekesnői közé tartozott, Londonban meg­halt. Meyerbeer hívta meg Berlinbe, s innen terjedt el világhíre. Élete utolsó éveit visszavonultan töltötte Lon­donban. Zichy Géza az orosz czári pár előtt. Zichy Géza gróf okt. 25-én Fredensborgban az orosz czári pár, a dán királyi pár, a velszi herczegnő és két leánya, továbbá Valdemar dán herczeg és neje előtt mutatta be zongora­művészetét. A műsor lejátszása után Zichy gróf nagy ki­tüntetésekben részesült. A dán király átadta neki arczké­­pét és a danebrog-comendeur rendet, a dán királyné szin­tén saját aláírású arczképével ajándékozta meg a művészt. Az orosz czár kétszer is kezet fogott vele és meghívta Oroszországba látogatóba. A fényes társaság valamennyi tagja melegen köszönte meg a műélvezetet és kertékre Zichy gróf egy-egy rövid költeményt irt emlékkönyvükbe. Zenészeti kiállítás Bolognában. Jövő év máju­sában, a bolognai egyetem 800 éves jubileuma alkalmá­ból, nemzetközi zenészeti kiállítást rendeznek, mely a zene történetének főbb korszakait fogja szemlélhetővé tenni. Ugyanekkor mintaszerű előadásokat tartanak ama kiváló zenészek műveiből, a­kik napjainkig örökbecsű műveket alkottak a szimfóniás, drámai és vallásos zene terén. Lesz kiállítás a régi és újabb hangszerekből is, melyek a zene történetében szerepet játszottak. A bizottságnak, melynek élén Verdi és Boito állanak, az olasz kormány 500,000 frankot bocsátott rendelkezésére. Filharmonikai hangversenyek. A magy. kir. opera zenekarának tagjaiból alakult filharmonikus társa­ság a téli idény alatt Erkel Ferencz karmester vezetése alatt a fővárosi vigadóban hat filharmonikus hangversenyt fog rendezni, melyekre bérlet nyittatott. A hangversenyek napjai: november 9-ike és 23-ika, deczember 7-ike, február 22-ike, márczius 7 és 21-ike. A műsor főszámai : Szimfó­niák : Wagner Richárd C-dúr szimfóniája (új, kézirat), Goldmark K. (új), Liszt F. «Faust» szimfóniája (először), Beethoven «Eroica» Brahms J. III. szimfóniája. Nyitányok: Reinecke «Zenobia» (először), Reinecke «Dame Cobold» (először), Gade «Ossian» , továbbá Berlioz H. nagy gyász­miséje (először), Schumann «Keleti képek» (először), Wag­ner «Császár-induló», Brahms «Conzertstück» (először, kéz­irat). Bérleti előjegyzések Rózsavölgyi és társa üdv. ze­­neműkereskedőknél (Kristóf-t­ér) fogadtatnak el. Az Aranyszobor-pályázatra összesen tíz pá­lyamű érkezett be kilenc, Budapesten lakó magyar szob­rásztól. Külföldi nem vett részt a pályázatban. A pályá­zók mindannyian nyíltan versenyeznek a pályadíjakért.. Pályaműveket küldöttek be: Szász Gyula, Róna József, Kiss György és Alpári Ignácz együttesen, Székely Antal, Keszler Adolf, Zala György két mintával, Tóth István a bécsi akadémia növendéke, Bezerédy Gyula és végül Strobl Alajos. Egy részük fehér gipszből van, más részük színes vagy bronzzal futtatott. Az érdekes szobroknak nagy néző közönségük van a nagy iparcsarnokban, hol ízlésesen csoportosították s így összeállítva szemlélheti meg a közönség egész díjtalanul. Közelebb a Trefort miniszter­elnöklete alatt működő szoborbizottság megala­kítja a juryt, melybe külföldi szakférfiakat is meghívnak, köztük Tilgneit, Bécsben lakó szobrász hazánkfiát. O­­SZÁG-VILAY ÚJDONSÁGOK. Személyi hírek. — Guda György, budapesti kir. Ítélőtáblás bírónak nyugdíjazása alkalmából, az igazság­szolgáltatás terén hosszú időn teljesített szolgálataiért, legfelsőbb elismerését nyilvánította ő felsége. — Pápay Istvánt, a királyi kabinetiroda osztályfőnökét, valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki a király. — Jánosy Demjént, a minoriták rendfőnökét apostoli hittérítőnek nevezte ki a pápa ez évi szept. 11-én kelt brévejével. — Koller János, feketevárosi plébánost a győri székesegyház tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki ő felsége. Képek a trónörökös vadászatairól. A­ trónörö­­kös görgényi vadászataira magával vitte Melka festőt Kolozsvárról. Melka négy képet készített vadászati epi­zódokról. Az első kép medveravatalt ábrázol, a második a vadászcsoportot, este pásztortűz körül, a harmadik a vadásztábor, benn a hatalmas hegyek lábánál, patak part­ján, a negyedik egy tekintélyes vén medve, a­mint le­­terítve fekszik a havasi széles lapok között. Körötte bük­kös rengeteg, a háttérben a trónörökös és Frigyes főherczeg. Negyvenéves tanári jubileum. Stoczek József, a József­-műegyetem érdemes tanára, s a magyar tudomá­nyos világ egyik vezérférfia, kartársainak és nagyszámú volt és jelenlegi tanítványainak lelkes ovácziója között ülte meg hasznos tanári működésének negyvenéves fordulóját. Az új városházának nagy termében folyt le az ünnep Trefort miniszter jelenlétében, ki meleghangú levelet, inté­zett az ősz tudóshoz. Tanártársai és tanítványai egyaránt kifejezték szeretetöket és tiszteletöket s azzal az óhajtás­sal fejezték be: vajha félszázados jubileumát is ily ifjú erővel érhetné meg. Eugénia császárné a pápának. A tömeges és nagyértékű ajándékok között, mikkel a pápát a világ minden tájáról meglepik, Eugénia császárné elhalt fiának, kit a pápa tartott keresztvíz alá, arczképét küldi meg. Az arczkép kerete ametisztből készült ibolya-koszorú, me­lyeken aranyméhek ülnek. Az egészet a Napóleonok koro­nás sasa tartja karmai között. 729 Az egyetemi ifjúság kegyelete. Régi jó szoká­sához híven megemlékezett a testvéregyetem halottak napján az elhúnyt jelesekről. Lerakták koszorúikat: Deák Ferencz, Batthyány Lajos, Arany János, Vörösmarty, Forinyák Géza, Balassa, Toldy sírjaira s mindenütt, lelkes és lelkesítő szónoklatokban emlékeztek meg az elhuny­tak érdemeiről. A pápa jubileuma alkalmából Rómába veze­tendő országos zarándoklat november hó 21-én indul út­jára. Az iroda főnöke most Rómában van s ott már a magyar zarándokok számára a legelőkelőbb fogadókban lefoglalt annyi és olyan kitünően berendezett szállást, hogy az utazók minden tekintetben meg lesznek elégedve. Róma van, hol az idegenek özönlése máris rendkívüli mér­veket ölt. Az utazók válthatnak olyan jegyet, is, mely teljes ellátással és lakással jár, olyant is, melyben csak a menettérti jegy ára foglaltatik. E jegyek árai ellátással együtt: I. oszt. 145 frt, II. oszt. 115 frt, III. oszt. 95 frt. — ellátás nélkül: I. oszt.. 75 frt., II. oszt. 50 frt, III. oszt.. 37 frt. Mindkét jegy kombinálható úgy is, hogy az utazók visszautazás alkalmával meglátogathatják Nápolyt, Nizzát, Bolognát, Lorettot, Páduát s így tovább. A november 21-iki zarándoklatot maga Simor János bíboros herczegprímás fogja a pápánál hódolati tisztelgésre bemutatni. A zarándok-út­ra jelentkezhetni dr Való Simonnál (IV. központi papnövelde) vagy a városi menetjegy-irodában (Hungária-szálló) novem­ber 10-éig bezárólag. Részletes programmok úgy a fővárosi, mint a vidéki városi menetjegy-irodákban kaphatók. Uj magyar nemes. A király Agorasztó Miklós nyugalmazott ítélőtáblái biró és törvényes utódainak, az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet a «vásárhelyi» előnévvel díjmentesen adományozta. A kisdedóvás ötvenéves jubileumának meg­ünneplésére készül ez idén az országos kisdedóvó egyesület. Az ünnepre, melyet valószínűleg a delegácziók berekesztése után, november hó végső napjaiban tartanak meg, a követ­kező programmot­ állapították meg véglegesen: 1. P. Szath­­máry Károly előadása a kisdedóvás ötvenéves történetéről. 2. Komócsy József költeménye, szavalja: P. Márkus Emilia. 3. Bellovics Imre, a zenekedvelők egyesületének karnagya által ez alkalomra írt kardal. — A megnyitó beszédet Berzeviczy Alb­ert államtitkár tartja. Ugyanaz alkalommal diszes emlék­album fog megjelenni, melyet P. Szathmáry Károly, az egyesület buzgó titkára ír. A könyvet hat­ illusztráczió fogja díszíteni. A kettős ünnepségen való­szinüleg a király és királyné is megjelennek, a­kik abban az időben tudvalevőleg hosszabb tartózkodásra Budapestre érkeznek. A «miatyánk» 150 nyelven, XIII. Leo pápának jubileuma alkalmából különösen érdekes ajándékokat ajánl fel a párisi katholikus egyesület. Egy fehér marokinba kö­tött,, s mozaikkal kirakott díszkönyvet, melyben a «mi­atyánk» százötven nyelven van meg. A könyvet, már VII. Piusnak akarták a párisi katholikusok adni, de Josephine császárné megtekintés alkalmával kezéből kiej­tette, s a tábla mozaik berakatai összetörtek, így készí­tették el utólagosan VII. Pius utódjának. Római emlékek Ó-Budán. Aquincum helyén az ásó még mindig vet föl római emlékeket a földből. Egész nyáron át folytatták az ásatást s csak most, a nedves őszi napok beálltával hagytak föl vele. Az ó-budai papföldön kutattak a nyáron, a szent­endrei országútnak Duna felé eső oldalán, hol már 1884-ben fedeztek föl egy római lakóházat. Az újabb ásatást is Torma Károly egye­temi tanár vezette Kuzsinszky Bálint segédkezése mellett. Ezúttal Aquincumnak a már kiásott castrummal, a tábor­ral legközelebb összeköttetésben álló részét tárták föl, azt,, a­melyben a kereskedők és markotányosok laktak. Újból egy római lakóház és egy nagy fürdő kerültek napvilágra. Mindezek becses adatokat szolgáltatnak a római magán­­épületek berendezéséhez.­­ Egyetemi tanárok kegyelete. A budapesti egye­tem tanárai tudvalevőleg elhatározták, hogy ezentúl halot­tak napja alkalmából kegyeletes ünnepet rendeznek el­hunyt kartársaik emlékére. Kedden délelőtt az új váró­ház dísztermében Konek Sándor dr , a statisztika volt tanárá­nak emlékét ünnepelték. Ott volt Hunfalvy János rektor s a jogtanárok legnagyobb része. Jelen voltak az elhunyt leányai is. Az emlékbeszédet Láng Lajos tartotta. Föl­említette, hogy Kőnek, mint statisztikus úttörő volt, ná­lunk, egy külön népszámlálás keresztülvitelén kívü­l, nagy érdemei vannak a bűnvádi statisztika megalapításában is. Ő állította össze az öngyilkosok statisztikáját s kezdemé­­nyezője volt a közgazdaságra vonatkozó statisztika művelésé­nek. Egyházjogi tankönyvét pedig minden jogász használja. Új veszedelmes férget találtak a kis-tiszai zsilip átszakadása alkalmával vízzel borított területen. Selyemhernyó alakú és nagyságú hernyó ez, színe zöldes és valamivel vékonyabb. A növények gyökereit pusztítja, s már eddig is sok kárt tett az őszi vetésben és repcében. Egy új finn­ rokonról emlékezett meg minap Kusnezov orosz tudós a pétervári földrajzi társaságban. Az Ural-hegység északi részén tanyáznak, télen fakuny­hókban, nyáron sátrak alatt, laknak ; ruháikat, állatbőrből és lenszőttesből készítik, természetimádók, asszonyaikat rabszolgáknak tekintik. Nevük: vágni, s a finn néposz­tályhoz látszanak tartozni. Vájjon nem a már régen ismert vogulokról teszi-e az orosz tudós mind a megjegyzéseket?

Next