Ország-Világ, 1888 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-07 / 2. szám

Budapest, 1888 január ? SZERKESZTŐSÉG : ERZSÉBET-KÖRUT 12-IK SZÁM Felelős szerkesztő : BENED­EK ELEK. / 'r* wfcfi.­­ mmipssi . V tL r m*K W 1 V' m Ln M Aila, »1m \ ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: EGÉSZ ÉVRE _ 10 FRT — KR I NEGYEDÉVRE ... 2 FRT 50 KR II FÉLÉVRE ........... 5 * — « I EGY HÓRA — ____________« 85 » EGYES SZÁM ÁRA 20 KR. KÉTHETI SZÁM BORÍTÉKBAN 40 KR. IX. évfolyam szám Kiadóhivatal: PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VI., Kecskeméti­ utcza 6. / / CSERHALMAY FERENCZ. Ritka tevékenységű férfiút ért Cserhalmayban ő felsége újabb kitüntetése, midőn «a népfölkelés felszerelése körül tanúsított kiváló eredmény telj­es munkásságáért legfelsőbb megelégedését­ nyilvá­­n­ítá. Cserhalmay egyike ama keveseknek, kiknél az eszme kél, és a­ki azt megtestesülésre is vezeti. Neki köszönheti a fővárosi számvevőség egészsé­ges szervezetének kezdeményezését és rendezését, melyet utódja, a most szintén kitüntetett Lam­­pel Hugó, a két város egyesítése után befejezett. A fővárosi társadalom minden rétegében közel harmincz év óta ismeretes és tisztelt egyéniség Cserhalmay, kinek nyilvános működése 1861. óta dicséri fáradozásait, a­mely évben ugyanis az állami számvevőségből a főváros szolgálatába lé­pett mint számvizsgáló. Rendkívüli adminisztratív tehetsége és­­kitűnő szakképzettsége csakhamar magára vonta a fővárosi intéző körök figyel­mét, annyira, hogy már 1865-ben a hár­mas kijelölés mellőzésével, egyedül őt je­lölte ki a városi teljes tanács a főszám­vevői állásra és az akkori helytartó-ta­nács ki is nevezte, később pedig 1867-ben, a nagy választás alkalmával majdnem vala­mennyi szavazattal meg is választatott városi főszámvevővé. Mint főszámvevőnek módja volt bete­kinteni a városi ügyek minden ágazatába és azokkal megismerkedvén, tevékenyen mű­ködött a város ügyei intézésében. Szakköré­nek pontos vezetésén kívül tevékeny részt vett a bizottságok ülésében és e mellett fontosabb, érdemlegesebb ügyben a bizott­sági előadó tisztét is végezte. Az akkori Pest városának első rendsze­res költségvetésű Cserhalmay állította össze, a számvevőség és adóhivatalok szervezésének tervét ő dolgozta ki. Kezdeményezte a vá­rosi nyugdíj-szabályzat tárgyalását és azt a bizottsági és tanácsi tárgyalásokon, mint előadó, keresztül is vezette. Előadója volt a vízvezetéki ügynek, an­nak tárgyalásában elettől fogva tevékeny részt vett, s kiváló r­észe volt azon mozga­lomban, mely a vízvezetéket a magánvál­lalkozás monopóliumától elvonva, annak a város pénzerejével való létesítését és ke­zelését tűzte ki czélul s a jelen igazolta is. Mint számító, előrelátó ember a jövőre is gondolva, első gondja volt fiatal munka­erők szerzése és betanítása. És a fiatal erők közül, kiket a városi hivatalokba hozott, ez idő szerint nem egy tekintélyes állást foglal el, részint a városi igazgatás körében, részint azonkívül és a fővárosi számvevőség mostani jeles főnöke, Lampel Hugó is, Cserhalmay mellett kezdő szolgálatát, mint számsegéd és mesterének becsületére válik. Körültekintve a város igazgatási ügyeiben, szeme a javadalmi kérdés elhanyagolt voltára esett, s fő gondja volt a javadalmi ügy ren­dezése, mi jelentékeny mérvben sikerült is, úgy hogy annak befejeztével tetemes vámjövedelmi sza­porulatot eszközölt a város javára. E nagy szolgálatért a főváros teljes mérvben méltányolta is, és midőn a magyar állam szol­gálatába lépett, mint a honvédelmi minisztérium számvevőségének igazgatója, érdemeit a közgyű­lés jegyzőkönyvileg örökítette meg. A jegyző­könyv szerint, bár örül a város a kitüntetésnek, mely főszámvevőjét érte, azonban lemondása és végképen a távozása felett a legőszintébb sajnála­tának ad kifejezést ,teljesen felismerve a hely­zetnek mivoltát, — ezek a jegyzőkönyv szavai — melynél fogva azon tiszti állomás, melyre őt a nagy választó közönségnek bizodalma hívá meg, s mely különösen az ő páratlan tevékenysége s ritka szakavatottsággal vezetett működése folya­mában Pest városa háztartásában a legjelentéke­nyebbek egyikévé fejlődött — eltávozása követ­keztében igen nehezen pótolható tehetséget s kitűnő szellemi intézet veszített. És a helyzetnek ilyetén felismerése indítja egyszersmind a közgyűlést — folytatja a jegyző­könyv — arra, hogy az eltávozónak Pest városa szolgálatában szerzett érdemei felett méltánylólag nyilatkozzék — kijelentvén, miszerint Cserhalmay Ferencz főszámvevő úrnak e város pénzügyi vi­szonyainak nagy műveletű rendezése, az ügyke­zelés körüli pontossága, valamint a város java­dalmainak növelése körül teljesített nagybecsű sikeres fáradalmaiért a jutalmak legnemesebbikét, teljes mértékű elismerésében megadja, s ezen kijelentést jegyzőkönyvében azon kívánat mellett örökíti meg, vajhogy újonnan válasz­tott pályáján azon tiszteletnek, becsülésnek és szeretetnek legyen mindenkor részese, melylyel Pest város közönsége kebelében mindenkor találkozott.» A honvédelmi minisztériumba Kerká­­poly Károly akkori államtitkár meghívá­sára lépett, s itt az akkor egészen kezdet­leges állapotban levő számvevőségnek, meg­felelő munkaerő kiegészítésével új szerve­zetet adott. Ez időben tevékeny részt vett Csengery Antal és Reitter Ferencz mel­lett a fővárosi közmunka-tanács kezdemé­nyezésében, melynek megalakítása alkal­mával tagjává neveztetett ki a kormány által. Tisza Lajos elnöklete alatt közre­működött az adminisztrativ szabályok meg­állapításában és több évig vezette a köz­munka-tanács számvevőségi osztályát. 1871-ben osztálytanácsossá neveztetett ki a honvédelmi minisztériumban és az adminisztratív (hadbiztossági) osztály ve­zetését vette át. E minőségében a honvéd­ség gazdászati kezelésének szervezésében, különösen a mostani miniszter, akkori államtitkár, Fejérváry Géza b. alatt ki­váló tevékenységet fejtett ki; az állam­titkár ugyanis a minisztériumba jővén, az akkor még kezdetleges állapotban levő ad­­minisztrativ szervezését teljes erélylyel megindította, s alatta végleges rendezést nyert a felszerelési ügy és a hadbiztosi s a számvevőségi szolgálat,­­­s ekkor Cser­halmay mint főhadbiztos a hadbiztosság főnökévé neveztetett ki. Az elhelyezési ügyben mint osztály­­tanácsos és később mint főhadbiztos Cser­halmay szakértő és körültekintő működése nagy sikert aratott, mert a municipiu­­mokkal, községekkel és egyesekkel való 3 CSERHALMAY FERENCZ, honvéd vezérihadbiztos,

Next