Ország-Világ, 1888 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1888-06-30 / 27. szám
Szerkesztőség: ERZSÉBET-KÖR UT 12-IK SZÁM Felelős szerkesztő: REKEDEK ELEK. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: EGÉSZ ÉVRE __ 10 FRT — KB I NEGYEDÉVBE 2 FRT 50 KB FÉLÉVBE 5 « — «I EGY HÓRA ... ... ... _ 85 * EGYES SZÁM ÁRA 20 KB. KÉTHETI SZÁM BORÍTÉKBAN 40 KB. HPP" Budapest, 1888 Junius 30 27. szám am Kiadóhivatal : PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VI., Kecskeméti utcza 6. SZÉCHENYI JENŐ. A parlament fiatal tehetségei versenyt futnak a piros miniszteri szék után, kivéve a papképviselőket, kik egészen más piros székről álmodoznak. A parlamenti porond az a termékeny föld, mely a járásbiróból lett képviselőből táblabirót, az alispánból főispánt, a jegyzőből államtitkárt, a szolgabiróból minisztert teremt (bár kivételesen!) és a falusi papképviselő nyakába kanonoki aranykeresztet akaszt vagy püspökbotot nyom kezébe, vagy ami még a legrendesebb : «szerény» osztálytanácsosi rangot szerez a vallás- és közoktatási minisztériumban. A katholikus ügyeket a kultuszminisztériumban egy osztálytanácsos vezeti, kit vagy a parlament kath. papképviselői közül, vagy az érseki és püspöki udvari papokból, esetleg az egyetem theologiai tanárai közül, ritkábban a káptalanokból szemel ki a kormány és nevez ki a fontos állásra, melytől csak egy lépés a püspöki szék. Ez az állás sokkal fontosabb, mint valaki a hivatali rang után gondolná, mert a kath. ügyek vezetője, a kényes személyi ügyek intézője s különösen ma, midőn Trefort miniszter oly fontos kérdéseket vetett föl, mint a congrua és a szemináriumok kérdése s a főpapi javak ellenőrzésének kérdése, melyek mint függő ügyek az eldöntést várják s az illető tanácsos tehetségeinek próbakövül szolgálnak. Azért igen szükséges, hogy az illető úgy egyéni tulajdonságainál, mint vagyoni viszonyainál fogva teljesen független legyen minden irányban s tartózkodás nélkül megmondhassa nézetét a hatásköréhez tartozó ügyekben. A kormánynak mindig nehéz a választás, mert az ügyekre nézve semmi esetre sem előnyös, ha a kath. ügyek vezetőjét akár egyik, akár másik főpap befolyásolja. A minden irányban semleges egyéniség leginkább megfelelhet a fontos feladatoknak. Ez az irányzat vezethette a kormányt, midőn a néhány hét előtt veszprémi püspökké kinevezett Hornig Károly helyébe Széchenyi Jenő országos képviselőt és nemes-mileticsi plébánost nevezte ki osztálytanácsosnak. Széchenyi Jenő igen rokonszenves megjelenés, magas, sugár termet, nyílt tekintet, finom, nyájas modor, melyek mind a szeretetreméltó franczia abbéra emlékeztetnek. Széchenyi Jenő 1835-ben született Nemes-Mileticsen, Bács megyében. Élete delén álló férfiú, ki a munkával még teljesen megbirkózik. A gimnáziumi tanulmányokat Baján, Pécsett és Kalocsán végezte s a papi pályára lépve, a kalocsai érseki megye papnevelőintézetébe vétetett föl. Elvégezvén theologiai tanulmányait, 1857-ben fölszentelték, s mint segédlelkész több helyütt tevékenyen működött. Hét évi segédlelkészkedés után szülőföldén, Nemes-Mileticsen, több pályázóval szemben a közbirtokosság, mint patrónus, plébánossá választotta 300 szavazattal. Az új állás hazafias tevékenységének nagy tért nyitott. Az elhanyagolt egyházat rendezte ; a templomot mintegy újjá teremtette s a magyar szót uralkodóvá tette. A nagy község iskoláját oly karba helyezte, hogy feladatának sikerrel megfelelhessen; három elemi iskolát tanszerekkel a sajátjából teljesen fölszerelt, s gondja volt arra, hogy a vegyes nyelvű iskolában a nemzeti irány diadalt arasson. Ugyanis Nemes-Miletics község 3600 lakójának fele a dalmát bunyevácz nyelvet beszélte, de Széchenyi tapintatos keze oly ügyesen intézte az iskolai dolgokat, hogy ma már a nemes-mileticsi iskolákban csakis magyar nyelven tanítanak, s a magyar nyelv anyanyelve lett az egész községnek. A közoktatási miniszter 1876- ban a zombori kerület több községébe iskolalátogatóvá nevezte ki, mely állásában a nemzeti szellem megerősítésén nagy eredményekkel működött. Csöndes, hazafias munkálkodása nem maradt titok, s elismerésül 1874-ben tiszteletbeli kanonokká neveztetett ki. A megye is több tekintetben kifejezte elismerését derék fia iránt ama buzgó közreműködésért, melylyel a közügyekben részt vett. Ott találjuk minden megyei bizottságban a népszerű férfiút. Évek hoszszú során át tagja a közigazgatási bizottságnak, a fegyelmi választmánynak, erdei kihágók felett másodfokúlag ítélő bíróságnak, a gyámügyi felebbezési választmánynak, a megyei állandó választmánynak, a tisztviselői számonkérőszéknek, a bíráló bizottságnak tagja, valamint az állandó választmány alelnöke, a közegészségügyi választmány alelnöke s a megyei adófelszólamlási bizottság alelnöke, mind e tisztében a megye teljes megelégedésére közszeretetben áll. Nemes-Mileticsen önsegélyező egyesületet alkotott, melyet mint elnök hosszú éveken keresztül nagy buzgalommal vezetett s hívett meg SZÉCHENYI JENŐ. 53