Ország-Világ, 1890 (11. évfolyam, 27-51. szám)

1890-12-20 / 51. szám

1890 EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. A magyar tudományos akadémia Eötvös Lóránd báró elnöklete alatt összes ülést tartott. König Gyula műegyetemi tanár és akadémiai rendes tag olvasta föl emlékbeszédét Hunyady Jenő dr. akadémiai rendes tag fölött, a­ki tavaly meghalt. Ezután Szily Kálmán fő­titkár terjeszti elő a folyó ügyeket. Bejelentő, hogy a Bródy-alapítvány szabályzatának szövegező bizottságába az I. osztály Zichy Antalt és Gyulai Pált, a II. osztály Matlekovics Sándort és Pulszky Ágostont küldötte ki. A II. osztály ajánlólag terjeszti elő az archeológiai bi­zottság indítványait, mely szerint a bizottság javadal­mát 1000 frttal emeljék föl és hogy az 5000 frtnyi államsegélyt az akadémia fele részben hazai műemlé­kek kiadására szánja. A Kisfaludy-társaság múlt­beli ülésén Baksay Sándor az Iliász III. énekének szép fordítását mutatta be; Beöthy Zsolt «Úti benyomásaimból» czímmel néhány szép, hatásos költeményt olvasott fel; majd Váradi Antal Mikszáth Kálmánnak «Aesculap az alföldön» czímű humoros rajzát olvasta fel. A kitűnő «életkép» jóízű humora mindvégig derült hangulatban tartotta a szépszámú hallgatóságot. Növelte természetesen a hatást Váradi ismert szép előadása. A Petőfi társaság nagy számú közönség jelenlété­ben tartotta e havi felolvasó ülését az akadémiában. Komócsy József elnök megnyitván az ülést, elsőnek Névy László lépett a felolvasó asztalhoz, bemutatva «Az ördög a színpadon» czímű irodalmi értekezését. Szabó Endre «A hazafi» czímű szatíráját olvasta fel, melynek hőse a külföldet járja és csak későn emlé­kezik meg hazájáról. Ferenczi József M. Szaák Lujza asszonynak «Jósika Miklós regénybeli nő­alakjairól» czímű találmányát mutatta be. Margitay Dezső pedig humoros elbeszélést olvasott fel. Palágyi Menyhért el­szavalta három saját szerzeményű költeményét. A fel­olvasásokat élénk tetszéssel fogadták. Végül zárt ülés következett. Az orsz. néprajzi társaság legutóbbi ülésén Had­­zsics Antal jeles szerb költő a magyarországi szerbek­ről olvasott fel igen érdekesen és tanulságosan.­­ Utána Vikár Béla mutatott be néhány részletet Munkácsi Bernát Votják útinaplójából. Cornelius szamaritánusi nagylelkűsége azonban össze­hozzák a párt. Az előadás jó volt, mind­ennek ellenére a közönség nem igen tudott fölmelegedni. Az említet­teken kívül még Nádai (Rohndorff báró), Csillag Teréz (Golbenné), Vízvári (Golben) és Zilahi (Greit) vettek részt az előadásban. Különösen tetszett Zilahi az­­ epizód szerepében. E fiatal színész egyre jobban ked­­venczévé válik a nemzeti színház közönségének — s nem ok nélkül, mert van benne kitűnő humor s a­mi nem mellékes: ízlés. A népszínházban nem közönséges sikert aratott Sudermann «A becsület» cz. 4 felvonásos színműve, mely a különféle becsületeket állítja elénk s arra a konklúzióra jut, hogy a különféle osztályok közt az áthidalhatatlan úr a becsületérzés különbözőségeiből támad s ezt csupán a szerelem enyésztetheti el. A hős Heinecke Róbert, ki szegény polgári családból való, de művelt és ideális fogalma van a becsületről. Ez által jut aztán összeütközésbe szegény családjával, mely a becsületre éppenséggel nem érzékeny, nemkülönben Mühling gazdag polgárral, egy parvenüvel. Az össze­ütközéseket a szerelem oldja meg, azaz hogy tulajdon­képpen Trast gróf, Heinecke barátja, ki Heinecket társul fogadja s akkor mindjárt van becsülete a parveni Mühling (az após) szemében. A szereplők közt Soly­­mossi, Horváth, Follinusz, Lukács Juliska, Szirmai, Tollagi, Klárné érdemelnek különösebb megemlítést. Zenevilág­ czímen e hó 16-án új zenészeti szaklap indult meg Sztojanovits Jenő ismert fiatal zeneszerző és kritikus szerkesztésében és dr. Ambrozovics Dezső főmunkatárssága mellett. Az új lap, mint az előfizetési felhívás mondja, összekötő szellemi kapocs akar lenni az egész ország zenekedvelő közönsége közt, élénkítőleg akar hatni a zeneélet fejlődésére úgy a fővárosban mint a vidéken s­ikeívül tűzte ki magának a nemzeti irány ápolását a zenében. A Zenevilág két első száma már megjelent, élénk és érdekes tartalommal. Előfizetési ára egy évre hat forint. Új népszínmű. A népszínház igazgatója új népszín­művet fogadott el Lukácsi Sándortól. Ideiglenes czíme «Zsuzsika». A műbarátok körének pályázatai e hó végén járnak le. A kör tudvalevőleg legyezőkre és 30 magyar költemény akvarell-illusztrácziójára hirdetett pályázatot. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Regényeink. Az új évvel két igen érdekes regény­nek kezdjük meg a közlését, melyekre már most fel­hívjuk­­. olvasóink figyelmét. Az egyik Beniczkyné Bajza Lenkétől, e kitűnő regényirónctől való­s czíme A vér. Olvasóink sokkal jobban ismerik és sokkal jobban kedve­lik Beniczkyné regényeit, semhogy legújabb, lapunk számára írt regénye ajánlásra szorulna. Az «Ország- Világ» olvasói még élénken emlékeznek a Hegység tündére czimü regényre, mely tavaly előtt ugyancsak lapunk­ban jelent meg s mely részükről akkor oly sok dicsé­­re­tben részesült. A Vér nem kevésbé érdekes s nem kevésbé szép. Érdekes a meséje és gazdag költői szép­ségekben. Másik regényünk egy legújabban feltűnt franczia író, Robert de Bonnières műve s szintén fölötte érdekes és irodalmi becsű regény. Czíme: Lea. E két regény mellett természetesen egy egész tömege áll rendelke­zésünkre a válogatott novelláknak, tárczáknak, költe­ményeknek stb. legjelesebb íróink tollából. Szóval : reméljük, hogy a jövő esztendőben is meg lesznek elégedve­­. olvasóink lapunknak úgy tartalmával, mint irányával s mint eddig, ezután is joggal nevezhetjük az «Ország-Világ»-ot a műveit magyar családok lapjának. «A sövény mellől.» A nemzeti színházban múlt héten Blumenthal «A sövény mellől» (eredetiben «Zau­­gast») került bemutatóra. A közönség kedvezőtlenül fogadta az újdonságot s nem is ok nélkül. A vígjáték hőse Cornelius dr. (Újházi) egy öreges agglegény, a­ki egész életében csak úgy a sövény mellől kandikál át a mások boldogságába. Egyszerre azonban kilátása nyílik, hogy a sövényen belül kerül sőt több is, mint remélte, mert egyszerre két nő nyújtja feléje kezét. Az egyik egy fiatal gyermekleány, Dühren Hilda (Nagy Ibolya), ki beléje szeretett, a másik ennek nénje, özvegy Godeck Agnes (Hegyesi Mari), a kibe meg ő szerelmes, a nélkül, hogy ez az érzelme viszonzásra találna. Cornelius dr. azonban Hildát rideg magaviseletét erőszakolva elidege­níti, Ágnest pedig, mikor megtudja, hogy mást szeret, ő maga vezeti az imádott karjaiba. Marad tehát ezentúl is a sövény mellett. A darab cselekménye különben Rohndorff báró és Ágnes szerelmi viszonya körül forog. A szép özvegy, mielőtt Godeck nejévé lett volna, Rohn­­dorffot szerette. Ez azonban Párisba utazott. Ágnes akkor egy levélben felfedte a báró előtt szerelmét, de az nem is válaszolt. Most nyolcz év óta először talál­kozik Rohndorffal s kiviláglik, hogy a báró a levelet annak idején meg sem kapta. De Ágnes most már örvend ennek, mert Rohndorffot sivár csábítóként látja viszont, ki szemei előtt űzi ezt a foglalkozását Golben­­nével. Egy hirtelen előrántott párbaj, melyet a báró az özvegyért vív, az eltűnt levél titkának földerítése és dr. ORSZÁG-VILÁG KÖNYVPIACZ. Jakab Ödöntől, a magyar Parnasszus e szép szavú költőjétől «Nyár» czímen egy 185 lapra terjedő költemény­­kötet jelent meg a Franklin-társulat kiadásában. A kötetre, a­melynek ára fűzve 1 frt 40, díszkötésben 2 frt, leg­közelebb visszatérünk. Az én fővárosom. írta Viharos (Gerő Ödön). Az Erzsébetién kioszk kávéházban ferbliznek, a Fiuméban tarokkoznak, a Löffelmanban billiárdoznak, az Orczy­­kávéházban dominóznak és a Reuter-kávéházban Gerő Ödönt dicsőítik. Mikor egyik fővárosi lapban Viharos első tárczája megjelent minden ember azt kérdezte a másiktól: ki­­ ? Érezték, hogy valami új, különös, eddig még nálunk nem létezett spec­ialitás tűnt fel, egy virág, melynek termőföldje az — asphalt. Igazab­ban és magyarosabban írhattak fővárosunkról történe­tet, szellemesebben tán nem. Fiatal, gyermeki kedély, a­mely még játszik — a szavakkal is. Valóságos Tal­leyrand, ki a szavakat szintén arra használja, hogy a gondolatokat eltitkolja. Reméljük, hogy majd kiviláglik, diskréczió volt-e, vagy pedig kegyetlen muszáj. Addig is e könyv méltán szolgálhat «szép remények hajnal­­csillagául». Az érdekes könyv Singer és Wolfnernél jelent meg s ára 1 írt. Az «Iskarióth»-nak, Váradi Antal ez örökbecsű bibliai drámájának második kiadása van készülőben. Örömmel adunk hírt ez örvendetes irodalmi esemény­ről s meg vagyunk győződve, hogy a jeles költő e remek alkotása, mely egyszerre tette ismertté Váradi Antal nevét, s minden oly szólón-asztalra eljut, a honnan még eddig hiányzott. A második kiadásba a költő föl­veszi Szigligeti Edének az «Iskarióth»-ról irt s annak idején a Jókai «Életképek» cz. napilapjában megjelent hosszabb tanulmányát is, előszóképpen. A második kiadásra való aláírások vagy az előfizetési ár (egy. példány 1 frt) Váradi czímére (Király-utcza 72) kül­dendők, jövő évi január 15-ig. A könyv február 1-én jelen meg. Magyarország­ tiszti czim és névtára megjelent az 1891-ik évre. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal szerkesztette és adta ki e több mint 800 oldalra ter­jedő hasznos könyvet, mely különösen hivatalokban csaknem nélkülözhetetlen. A könyv I. része az összes minisztériumok személyzetének czímét tartalmazza s az egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó intézmények, hivatalok, hatóságokét; a II. rész Horvát-Szlavonország czímtárát öleli föl; a III. rész a cs. és kir. közös mi­nisztériumokat és hatóságokat, végül a IV. rész, a füg­gelék, a mindenféle intézeteket, egyesületeket s legvégül van a betűrendes névmutató. A csinos kötésű könyv ára 5 frt. SPORT. A korcsolyázó idény fővárosunkban megnyílt s a társasélet kellemes, egészséges szórakozása remélhető­­leg jó pár hétig el fog tartani. A budai oldal járt elöl a saison-nyitásban , az első kerületi polgári kör jég­pályája nyílt meg először katonazene mellett. A jég kitűnő volt, korcsolyázók mindjárt az első napon a pesti oldalról is nagy számmal jelentek meg s hogy a saison élénk lesz, mutatja az, hogy csak egy nap 257 idényjegyet adtak ki. Az állatkerti korcsolyázó pályát és a budapesti korcsolyázó-egylet városligeti mester­séges jégpályáját is megnyitották. Vaddisznók a Zugligetben. A városi kerülő be­­jelente minap a tanácsnak, hogy a Zugligetben a «Disznófő» táján hat darab vadkant látott. Valószínű, hogy a pilisi erdőből bolyongtak el ide. Mivel pedig a Zugligetben és a Svábhegyen télen is vannak lakosok, a vadkannal való találkozás pedig nem mindig ártat­lan végű kaland, tanácsos lesz az agyaros vendégeket elpusztítani vagy haza riasztani. Német lovak a budapesti versenyeken. A tavalyi és az idei verseny a német istállótulajdonosokat nem riasztotta el a budapesti gyepen futandó klasszikus versenyekről. A jövő évi Szent­ István díjra öt német­­országi ló maradt állva, az 1892-iki St.-Legerre a graditzi porosz kir. föménes három lovat nevezett, a szintén 1892-ben futandó Szt.­László díjra pedig a graditzi porosz kir. föménes gr. Hahn Besekov, gr. Selendorff Herbert, br. Münchhausen és br. Offenheim neveztek. 873 Fényképészeti czikkek. Műkedvelő fényképészeink tel­jes felszerelést találnak Eisenschimml és Wachtl raktárában (Budapest, Erzsébet­ tér 9. sz.), mely különben is gazdag mindenféle fényképészeti czikkekben és legújabb szerkezetű kamarákban. HYMEN. Eljegyezte: Dr. Dirner Gusztáv, fővárosi orvos, Rock Erzsibet, Békés­ Csabán. — Kelinyi Kálmán, államvasúti mérnök, Schnitt Leopoldint, Aninán. — Steinhäuser Ferencz, kir. adóhivatalnok, Krizmanits Vilmát, Zomborban. — Bőszei Gusztáv, Steiner Katalint, Sárbogárdon. — Boronkay Gyula, államvasúti tisztviselő, Zonda Eleonórát, Nagyváradon. — Mares László, földbirtokos, Martin Irmát, Miskolczon. — Péchy László, államvasúti hivatalnok, Bolgáry Irént, Sátor- Alja-Ujhelyen. — Sándor Antal, postatiszt, Klemens Emmát, Resiczán. — Takácsy Gyula, pénztárnok, Kormos Annát, Tisza-Roffon. Feleségül vette: Botka Béla, torontáli főszolgabíró, Patyánski Constancet, Elekházán. — Máhr Pál, kereskedő, Oszvald Etelkát, Miskolczon. — Miskolczy István, könyv­kereskedő, Fehér Olga tanítónőt, Nagyváradon. — Oláh László, alszámvevő, Vida Mariskát, Zilahon. — Weyer József, temesvári birtokos, Rajkai­ Izabellát, Aradon. GYÁSZROVAT. Kovács Lajos f. (1812—1890). Szathmárról jelentette e hó 23-án a táviró, hogy ott Kovács Lajos, a magyar közélet e kiérdemült agg harczosa élete 79-ik esztendejében, végelgyengülés követ­keztében elhunyt. Kovács nevét ma már kevesen ismerik. A 67-iki kiegyezés után végleges nyugalomba vonult, s csak a «Széchenyi társulat» megalapításában vett tevékeny részt, a­melynek haláláig igazgatója maradt. A nemzeti újjá­ébredés korában azonban ő vitte keresztül a szath­­mári hires 12 pontot, barátja volt Kemény Zsigmondnak, gr. Széchenyi Istvánnak és résztvett minden nemzeti mozgalomban, a melyet az akkori idők vezérférfiainak a hazafiság sugallt. Áldás emlékezetén! Elhunytak még a közelebbi napokban : Hegedűs József, m. kir. honvéd huszárhadnagy, 22 éves korában, Kassán. — Schlauch Károlyné, szül. Ottovay Karolina, Schlauch Lörincz püspök rokona, 50 éves korában, Szegeden. — Lépesd Jakab, földbirtokos és takarékpénztári igazgató, Uj-Lóvén. — Özv. Cseszovai-bozsgai Bik­halmy Sándorné, szül. nagyvar­­jasi Suhajda Antónia, 67 éves korában, Cseszován. — Fonyó Lajos, plébános, 44 éves korában, Ó-Kanizsán. — özv. Imrey Imréné, szül. Scheedling Anna, 72-dik évében, Budapesten. — Székely Károly, kunhegyesi ev. reform, lel­kész, a hevesnagykunsági ev. reform, egyházmegye espe­rese, Kunhegyesen. — Késmárki Frey Vilmos, tekintélyes esztergomi polgár, 82 éves korában, Esztergomban. — Özv. Somossy Antalné, szül. Wunsch­ Francziska, 62 éves korában, Kassán — Szigetvári Vilike, Szigetvári Géza, pénzügyminiszteri fogalmazó leánykája, másfél éves korá­ban, Budapesten. — Harray Kálmán, kakasdi plébános, 50 éves korában — Jirányi Pál, gócsi ág. ev. tanító, Gócson. — Eötvös Kálmán, Eötvös Kálmán tokaji kir. adó­­tisztnek Tois fia, másfél éve­s korában, Tokajon. A jelen szám rejtvényeinek megfejtői között Jakab Ö. «Nyár» czímű költemény-kötetét sorsoljuk ki. A megfejté­seket, a megfejtők­ neveit s a nyertes nevét a 2-ik szám­ban közöljük. A beküldés határideje január 7.

Next