Ország-Világ, 1890 (11. évfolyam, 27-51. szám)
1890-12-20 / 51. szám
1890 EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. A magyar tudományos akadémia Eötvös Lóránd báró elnöklete alatt összes ülést tartott. König Gyula műegyetemi tanár és akadémiai rendes tag olvasta föl emlékbeszédét Hunyady Jenő dr. akadémiai rendes tag fölött, aki tavaly meghalt. Ezután Szily Kálmán főtitkár terjeszti elő a folyó ügyeket. Bejelentő, hogy a Bródy-alapítvány szabályzatának szövegező bizottságába az I. osztály Zichy Antalt és Gyulai Pált, a II. osztály Matlekovics Sándort és Pulszky Ágostont küldötte ki. A II. osztály ajánlólag terjeszti elő az archeológiai bizottság indítványait, mely szerint a bizottság javadalmát 1000 frttal emeljék föl és hogy az 5000 frtnyi államsegélyt az akadémia fele részben hazai műemlékek kiadására szánja. A Kisfaludy-társaság múltbeli ülésén Baksay Sándor az Iliász III. énekének szép fordítását mutatta be; Beöthy Zsolt «Úti benyomásaimból» czímmel néhány szép, hatásos költeményt olvasott fel; majd Váradi Antal Mikszáth Kálmánnak «Aesculap az alföldön» czímű humoros rajzát olvasta fel. A kitűnő «életkép» jóízű humora mindvégig derült hangulatban tartotta a szépszámú hallgatóságot. Növelte természetesen a hatást Váradi ismert szép előadása. A Petőfi társaság nagy számú közönség jelenlétében tartotta e havi felolvasó ülését az akadémiában. Komócsy József elnök megnyitván az ülést, elsőnek Névy László lépett a felolvasó asztalhoz, bemutatva «Az ördög a színpadon» czímű irodalmi értekezését. Szabó Endre «A hazafi» czímű szatíráját olvasta fel, melynek hőse a külföldet járja és csak későn emlékezik meg hazájáról. Ferenczi József M. Szaák Lujza asszonynak «Jósika Miklós regénybeli nőalakjairól» czímű találmányát mutatta be. Margitay Dezső pedig humoros elbeszélést olvasott fel. Palágyi Menyhért elszavalta három saját szerzeményű költeményét. A felolvasásokat élénk tetszéssel fogadták. Végül zárt ülés következett. Az orsz. néprajzi társaság legutóbbi ülésén Hadzsics Antal jeles szerb költő a magyarországi szerbekről olvasott fel igen érdekesen és tanulságosan. Utána Vikár Béla mutatott be néhány részletet Munkácsi Bernát Votják útinaplójából. Cornelius szamaritánusi nagylelkűsége azonban összehozzák a párt. Az előadás jó volt, mindennek ellenére a közönség nem igen tudott fölmelegedni. Az említetteken kívül még Nádai (Rohndorff báró), Csillag Teréz (Golbenné), Vízvári (Golben) és Zilahi (Greit) vettek részt az előadásban. Különösen tetszett Zilahi az epizód szerepében. E fiatal színész egyre jobban kedvenczévé válik a nemzeti színház közönségének — s nem ok nélkül, mert van benne kitűnő humor s ami nem mellékes: ízlés. A népszínházban nem közönséges sikert aratott Sudermann «A becsület» cz. 4 felvonásos színműve, mely a különféle becsületeket állítja elénk s arra a konklúzióra jut, hogy a különféle osztályok közt az áthidalhatatlan úr a becsületérzés különbözőségeiből támad s ezt csupán a szerelem enyésztetheti el. A hős Heinecke Róbert, ki szegény polgári családból való, de művelt és ideális fogalma van a becsületről. Ez által jut aztán összeütközésbe szegény családjával, mely a becsületre éppenséggel nem érzékeny, nemkülönben Mühling gazdag polgárral, egy parvenüvel. Az összeütközéseket a szerelem oldja meg, azaz hogy tulajdonképpen Trast gróf, Heinecke barátja, ki Heinecket társul fogadja s akkor mindjárt van becsülete a parveni Mühling (az após) szemében. A szereplők közt Solymossi, Horváth, Follinusz, Lukács Juliska, Szirmai, Tollagi, Klárné érdemelnek különösebb megemlítést. Zenevilág czímen e hó 16-án új zenészeti szaklap indult meg Sztojanovits Jenő ismert fiatal zeneszerző és kritikus szerkesztésében és dr. Ambrozovics Dezső főmunkatárssága mellett. Az új lap, mint az előfizetési felhívás mondja, összekötő szellemi kapocs akar lenni az egész ország zenekedvelő közönsége közt, élénkítőleg akar hatni a zeneélet fejlődésére úgy a fővárosban mint a vidéken sikeívül tűzte ki magának a nemzeti irány ápolását a zenében. A Zenevilág két első száma már megjelent, élénk és érdekes tartalommal. Előfizetési ára egy évre hat forint. Új népszínmű. A népszínház igazgatója új népszínművet fogadott el Lukácsi Sándortól. Ideiglenes czíme «Zsuzsika». A műbarátok körének pályázatai e hó végén járnak le. A kör tudvalevőleg legyezőkre és 30 magyar költemény akvarell-illusztrácziójára hirdetett pályázatot. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Regényeink. Az új évvel két igen érdekes regénynek kezdjük meg a közlését, melyekre már most felhívjuk. olvasóink figyelmét. Az egyik Beniczkyné Bajza Lenkétől, e kitűnő regényirónctől valós czíme A vér. Olvasóink sokkal jobban ismerik és sokkal jobban kedvelik Beniczkyné regényeit, semhogy legújabb, lapunk számára írt regénye ajánlásra szorulna. Az «Ország- Világ» olvasói még élénken emlékeznek a Hegység tündére czimü regényre, mely tavaly előtt ugyancsak lapunkban jelent meg s mely részükről akkor oly sok dicséretben részesült. A Vér nem kevésbé érdekes s nem kevésbé szép. Érdekes a meséje és gazdag költői szépségekben. Másik regényünk egy legújabban feltűnt franczia író, Robert de Bonnières műve s szintén fölötte érdekes és irodalmi becsű regény. Czíme: Lea. E két regény mellett természetesen egy egész tömege áll rendelkezésünkre a válogatott novelláknak, tárczáknak, költeményeknek stb. legjelesebb íróink tollából. Szóval : reméljük, hogy a jövő esztendőben is meg lesznek elégedve. olvasóink lapunknak úgy tartalmával, mint irányával s mint eddig, ezután is joggal nevezhetjük az «Ország-Világ»-ot a műveit magyar családok lapjának. «A sövény mellől.» A nemzeti színházban múlt héten Blumenthal «A sövény mellől» (eredetiben «Zaugast») került bemutatóra. A közönség kedvezőtlenül fogadta az újdonságot s nem is ok nélkül. A vígjáték hőse Cornelius dr. (Újházi) egy öreges agglegény, aki egész életében csak úgy a sövény mellől kandikál át a mások boldogságába. Egyszerre azonban kilátása nyílik, hogy a sövényen belül kerül sőt több is, mint remélte, mert egyszerre két nő nyújtja feléje kezét. Az egyik egy fiatal gyermekleány, Dühren Hilda (Nagy Ibolya), ki beléje szeretett, a másik ennek nénje, özvegy Godeck Agnes (Hegyesi Mari), a kibe meg ő szerelmes, a nélkül, hogy ez az érzelme viszonzásra találna. Cornelius dr. azonban Hildát rideg magaviseletét erőszakolva elidegeníti, Ágnest pedig, mikor megtudja, hogy mást szeret, ő maga vezeti az imádott karjaiba. Marad tehát ezentúl is a sövény mellett. A darab cselekménye különben Rohndorff báró és Ágnes szerelmi viszonya körül forog. A szép özvegy, mielőtt Godeck nejévé lett volna, Rohndorffot szerette. Ez azonban Párisba utazott. Ágnes akkor egy levélben felfedte a báró előtt szerelmét, de az nem is válaszolt. Most nyolcz év óta először találkozik Rohndorffal s kiviláglik, hogy a báró a levelet annak idején meg sem kapta. De Ágnes most már örvend ennek, mert Rohndorffot sivár csábítóként látja viszont, ki szemei előtt űzi ezt a foglalkozását Golbennével. Egy hirtelen előrántott párbaj, melyet a báró az özvegyért vív, az eltűnt levél titkának földerítése és dr. ORSZÁG-VILÁG KÖNYVPIACZ. Jakab Ödöntől, a magyar Parnasszus e szép szavú költőjétől «Nyár» czímen egy 185 lapra terjedő költeménykötet jelent meg a Franklin-társulat kiadásában. A kötetre, amelynek ára fűzve 1 frt 40, díszkötésben 2 frt, legközelebb visszatérünk. Az én fővárosom. írta Viharos (Gerő Ödön). Az Erzsébetién kioszk kávéházban ferbliznek, a Fiuméban tarokkoznak, a Löffelmanban billiárdoznak, az Orczykávéházban dominóznak és a Reuter-kávéházban Gerő Ödönt dicsőítik. Mikor egyik fővárosi lapban Viharos első tárczája megjelent minden ember azt kérdezte a másiktól: ki ? Érezték, hogy valami új, különös, eddig még nálunk nem létezett specialitás tűnt fel, egy virág, melynek termőföldje az — asphalt. Igazabban és magyarosabban írhattak fővárosunkról történetet, szellemesebben tán nem. Fiatal, gyermeki kedély, amely még játszik — a szavakkal is. Valóságos Talleyrand, ki a szavakat szintén arra használja, hogy a gondolatokat eltitkolja. Reméljük, hogy majd kiviláglik, diskréczió volt-e, vagy pedig kegyetlen muszáj. Addig is e könyv méltán szolgálhat «szép remények hajnalcsillagául». Az érdekes könyv Singer és Wolfnernél jelent meg s ára 1 írt. Az «Iskarióth»-nak, Váradi Antal ez örökbecsű bibliai drámájának második kiadása van készülőben. Örömmel adunk hírt ez örvendetes irodalmi eseményről s meg vagyunk győződve, hogy a jeles költő e remek alkotása, mely egyszerre tette ismertté Váradi Antal nevét, s minden oly szólón-asztalra eljut, a honnan még eddig hiányzott. A második kiadásba a költő fölveszi Szigligeti Edének az «Iskarióth»-ról irt s annak idején a Jókai «Életképek» cz. napilapjában megjelent hosszabb tanulmányát is, előszóképpen. A második kiadásra való aláírások vagy az előfizetési ár (egy. példány 1 frt) Váradi czímére (Király-utcza 72) küldendők, jövő évi január 15-ig. A könyv február 1-én jelen meg. Magyarország tiszti czim és névtára megjelent az 1891-ik évre. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal szerkesztette és adta ki e több mint 800 oldalra terjedő hasznos könyvet, mely különösen hivatalokban csaknem nélkülözhetetlen. A könyv I. része az összes minisztériumok személyzetének czímét tartalmazza s az egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó intézmények, hivatalok, hatóságokét; a II. rész Horvát-Szlavonország czímtárát öleli föl; a III. rész a cs. és kir. közös minisztériumokat és hatóságokat, végül a IV. rész, a függelék, a mindenféle intézeteket, egyesületeket s legvégül van a betűrendes névmutató. A csinos kötésű könyv ára 5 frt. SPORT. A korcsolyázó idény fővárosunkban megnyílt s a társasélet kellemes, egészséges szórakozása remélhetőleg jó pár hétig el fog tartani. A budai oldal járt elöl a saison-nyitásban , az első kerületi polgári kör jégpályája nyílt meg először katonazene mellett. A jég kitűnő volt, korcsolyázók mindjárt az első napon a pesti oldalról is nagy számmal jelentek meg s hogy a saison élénk lesz, mutatja az, hogy csak egy nap 257 idényjegyet adtak ki. Az állatkerti korcsolyázó pályát és a budapesti korcsolyázó-egylet városligeti mesterséges jégpályáját is megnyitották. Vaddisznók a Zugligetben. A városi kerülő bejelente minap a tanácsnak, hogy a Zugligetben a «Disznófő» táján hat darab vadkant látott. Valószínű, hogy a pilisi erdőből bolyongtak el ide. Mivel pedig a Zugligetben és a Svábhegyen télen is vannak lakosok, a vadkannal való találkozás pedig nem mindig ártatlan végű kaland, tanácsos lesz az agyaros vendégeket elpusztítani vagy haza riasztani. Német lovak a budapesti versenyeken. A tavalyi és az idei verseny a német istállótulajdonosokat nem riasztotta el a budapesti gyepen futandó klasszikus versenyekről. A jövő évi Szent István díjra öt németországi ló maradt állva, az 1892-iki St.-Legerre a graditzi porosz kir. föménes három lovat nevezett, a szintén 1892-ben futandó Szt.László díjra pedig a graditzi porosz kir. föménes gr. Hahn Besekov, gr. Selendorff Herbert, br. Münchhausen és br. Offenheim neveztek. 873 Fényképészeti czikkek. Műkedvelő fényképészeink teljes felszerelést találnak Eisenschimml és Wachtl raktárában (Budapest, Erzsébet tér 9. sz.), mely különben is gazdag mindenféle fényképészeti czikkekben és legújabb szerkezetű kamarákban. HYMEN. Eljegyezte: Dr. Dirner Gusztáv, fővárosi orvos, Rock Erzsibet, Békés Csabán. — Kelinyi Kálmán, államvasúti mérnök, Schnitt Leopoldint, Aninán. — Steinhäuser Ferencz, kir. adóhivatalnok, Krizmanits Vilmát, Zomborban. — Bőszei Gusztáv, Steiner Katalint, Sárbogárdon. — Boronkay Gyula, államvasúti tisztviselő, Zonda Eleonórát, Nagyváradon. — Mares László, földbirtokos, Martin Irmát, Miskolczon. — Péchy László, államvasúti hivatalnok, Bolgáry Irént, Sátor- Alja-Ujhelyen. — Sándor Antal, postatiszt, Klemens Emmát, Resiczán. — Takácsy Gyula, pénztárnok, Kormos Annát, Tisza-Roffon. Feleségül vette: Botka Béla, torontáli főszolgabíró, Patyánski Constancet, Elekházán. — Máhr Pál, kereskedő, Oszvald Etelkát, Miskolczon. — Miskolczy István, könyvkereskedő, Fehér Olga tanítónőt, Nagyváradon. — Oláh László, alszámvevő, Vida Mariskát, Zilahon. — Weyer József, temesvári birtokos, Rajkai Izabellát, Aradon. GYÁSZROVAT. Kovács Lajos f. (1812—1890). Szathmárról jelentette e hó 23-án a táviró, hogy ott Kovács Lajos, a magyar közélet e kiérdemült agg harczosa élete 79-ik esztendejében, végelgyengülés következtében elhunyt. Kovács nevét ma már kevesen ismerik. A 67-iki kiegyezés után végleges nyugalomba vonult, s csak a «Széchenyi társulat» megalapításában vett tevékeny részt, amelynek haláláig igazgatója maradt. A nemzeti újjáébredés korában azonban ő vitte keresztül a szathmári hires 12 pontot, barátja volt Kemény Zsigmondnak, gr. Széchenyi Istvánnak és résztvett minden nemzeti mozgalomban, a melyet az akkori idők vezérférfiainak a hazafiság sugallt. Áldás emlékezetén! Elhunytak még a közelebbi napokban : Hegedűs József, m. kir. honvéd huszárhadnagy, 22 éves korában, Kassán. — Schlauch Károlyné, szül. Ottovay Karolina, Schlauch Lörincz püspök rokona, 50 éves korában, Szegeden. — Lépesd Jakab, földbirtokos és takarékpénztári igazgató, Uj-Lóvén. — Özv. Cseszovai-bozsgai Bikhalmy Sándorné, szül. nagyvarjasi Suhajda Antónia, 67 éves korában, Cseszován. — Fonyó Lajos, plébános, 44 éves korában, Ó-Kanizsán. — özv. Imrey Imréné, szül. Scheedling Anna, 72-dik évében, Budapesten. — Székely Károly, kunhegyesi ev. reform, lelkész, a hevesnagykunsági ev. reform, egyházmegye esperese, Kunhegyesen. — Késmárki Frey Vilmos, tekintélyes esztergomi polgár, 82 éves korában, Esztergomban. — Özv. Somossy Antalné, szül. Wunsch Francziska, 62 éves korában, Kassán — Szigetvári Vilike, Szigetvári Géza, pénzügyminiszteri fogalmazó leánykája, másfél éves korában, Budapesten. — Harray Kálmán, kakasdi plébános, 50 éves korában — Jirányi Pál, gócsi ág. ev. tanító, Gócson. — Eötvös Kálmán, Eötvös Kálmán tokaji kir. adótisztnek Tois fia, másfél éves korában, Tokajon. A jelen szám rejtvényeinek megfejtői között Jakab Ö. «Nyár» czímű költemény-kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket, a megfejtők neveit s a nyertes nevét a 2-ik számban közöljük. A beküldés határideje január 7.