Ország-Világ, 1891 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-24 / 4. szám

66 (GYÁSZROVAT. Ybl Miklós f. (1814-1891.) Lapunk zártakor az utolsó pillanatban veszszük a magyar építészetet mélyen érintő gyászhírt, hogy Ybl Miklós, a magyar építészek nesztora, életének hetven­heteik évében f. hó 22-én hajnali 4 órakor meghalt. Hogy mi volt Ybl Miklós a magyar építő­iparnak, könnyen kitűnik azokból a monumentális alkotásokból, a­melyeket fővárosunk díszére és a saját zseniális szellemének dicsőségére­­ tervezett és ő épített. Tiszta ízlését, takarékos, de e mellett kitűnő elrende­zéssel való, külső formáikban is tet­szetős alkotásai tüntetik föl a rohamo­san épülő fővárosnak azon a pontjain, a­hol az ő keze jelel maga után ma­radandó nyomot. Körülbelül negyven esztendőt ölel fel hosszú pályáján az az idő, a­mely rendkívüli tevékenysé­gének legfényesebb korszaka gyanánt tüntethető fel; e negyven esztendő alatt soha nem lankadó aczéles szí­vóssággal dolgozott azon, hogy a ma­gyar építő­ipart ugyanarra a magas polc­ra segítse fölemelkedni, a­melyen a szerencsésebb viszonyok között fej­lődött külföld építészete áll. Nagyobbszerű alkotásai: a budai várkert és kioszk, a fóthi szép tem­plom, a ferenczvárosi templom, az er­­csényi Eötvös-szobor, az országház, a lovarda, a Margitsziget összes épületei, a lipótvárosi bazilika, a­melynek végleges befejezését már nem érhette meg, a m. kir. operaház, temérdek fővárosi magán palota és vidéki templom hirdetik nagy kaliberű építészeti zsenialitását, a­melynek a bazilikán és operaházon kívül az új királyi palota fölépítése lett volna a befejező koronája, ha a halál nem akasztja meg útján a hetvenhét éves aggot. Életrajzi adataiból röviden felemlítjük, hogy Ybl 1814- ben Székesfehérvárit, szegény sorsú szülőktől született, s önerején küzdötte fel magát egészen a főrendiházig, a­melynek az újjászervezés óta tagja volt. 1828-ban Bécsben tanult, majd külföldre ment; 1841-ben jött Budapestre, ettől kezdve önállóan működött, s fokoza­tosan emelkedett a magyar társadalom nagyrabecsülé­sében is. Halála igen nagy veszteséget jelent. A fejlődő magyar ipar benne legelső és kétségtelenül legszorgalmasabb művelőjét vesztette el. Ybl széles munkakört és becsü­lést teremtett az eladdig figyelembe sem vett magyar építészeti iparnak, a­melynek legelső sorban van nagy oka arra, hogy agg­nesztorának halálát meggyászolja, tette el nejét, majd nemrégiben édes­anyját és fiát) még jobban aláásták egészségét s daczára a legönfel­áldozóbb orvosi segélynek, régi baja a torokrák f. hó 20-án sírba vitte. A halál súlyos szenvedésektől szaba­dította meg a boldogultat. Erzsébet­ körúti lakásáról képviselőtársainak és nagyszámú tisztelőinek általános részvétele mellett temették el. Elhunytak még a közelebbi napokban : Zokoli és kis­­váradi Szokoly Péter, Szokoly Viktor írótársunk egyetlen fia, 7 éves korában, Tinnyén. — Walheim Józsefné, szül. Gaiser Róza m. kir. belügyminiszteri irodatiszt özvegye, 60 éves korában, Budapesten. — Özv. Böröndy Jánosné, szül. Gruber Anna, 71 éves korában, Keszthelyen. — Ker­­keszi Csernyics Sándor, főgimnáziumi II. osztálybeli tanuló, 12 éves korában, Szabadkán. — Andaházy Ágostonná, Liptómegye alispánjának, Andaházy Gézának anyja, Liptó- Szent-Miklóson, 80 éves korában. — Kempner Arnold, nyugalmazott hivatalnok, 78 éves korában, Tatán. — Vachott Gyula, Vachott Imrének, a hírneves iró és szer­kesztőnek fia, az angyalföldi tépelyházban, 37 éves korá­ban. Bajamonti Antonio dr., a ki a dalmácziai olasz alkot­mánypártnak több éven keeresztül vezére volt, Spalató­­ban. — Özv Fischer Dávidné, szül. Schweitzer Betti, 60 éves korában, Battonyán. — Cserneki és tarkeöi Dessel­ffy Aurél, 39 éves korában. — Sima Anna, a kismartoni állami polgári iskola tanítónője, 27 éves korában, Kismarton­ban. — Szeberényi Lajosné, szül. Sztehló Irén, 30 éves korában. — Medveczky János, az árvai uradalom sirokkai tiszttartója, 66 éves korában. — Vadkerty Lajos, gyógy­szerész, 32 éves korában, Dombovárott. — Felsmann János, lugosi állami tanító és méhészeti iró, 51 éves korában. — Ruffy Lajosné, szül. Szászy Ilona, 26 éves korában, Aranyos- Maróton. — Grieszhuber József, hajdu-szoboszlói r. kath. lelkész, 59 éves korában, Hajdu-Szoboszlón. — Gáli István, apostagi plébános, 50 éves korában, Apostagon. — Molnár János, fővárosi kereskedő, a Molnár és Bárkány czég tagja, 61 éves korában, Budapesten. — Szmrecsáni Szmrecsányi Bogomér, földbirtokos, 57 éves korában, Szmrecsánban. YBL MIKLÓS: Gróf Csáky László (1820—1891.) Az ősrégi gróf Csáky-családnak nagy gyásza van : gr. Csáky László, a trencséni grófi ág utolsó sarja, e hó 20-án Budapesten elhunyt. Halálával gyász érte a képviselőházat is, a melynek 1861 óta állandóan tagja, 1887-ben alelnöke, majd leköszönvén erről a tisztéről, az összeférhetlenségi bizottság elnöke s a Ház egyik legtiszteltebb tagja volt. Gr. Csáky László 1820-ban Bécsben született, s a megyei tanácsteremben kezdette pályafutását. 1848-ban szepesi főispán volt, majd sárosi kir. biztos, és ez okán bőven reászolgált arra, hogy az osztrák haditörvényszék halálos ítéletét a fejére vonja. Külföldre­ menekült tehát az emigráczióval ő is, és csak 1852-ben jött haza, a midőn másodszor is agyonlöve­­tésre ítéltetett. Kegyelmet kapván, a magánéletbe vonult vissza egészen a 60-as évekig, midőn ismét a közügyek mezejére lépett, s előbb varini követ, majd 1867-ben, a kiegyezés után, nyitrai főispán s egyúttal a Lipót­­rend nagykersztese is lett. 1880-ban a király kitüntette a titkos tanácsosi főméltósággal is. A halál álmában lepte meg az agg főurat, a kinek hazafias, makula nélkül való élete mindnyájunk tiszteletét követeli. Teme­tése egyetem­ utczai lakásáról az arisztokráczia és hono­­ratior osztály nagy részvétele mellett e hó 22-én ment végbe. Áldás emlékezetén! Fröhlich Gusztáv (1837—1891.) Ugyanegy napon Csáky László gróffal halt meg a képviselőháznak szintúgy régi, közbecsülésben élő tagja Fröhlich Gusztáv ország. képviselő is. 1872 óta kép­viselte az új­ aradi kerületet, s belépve a szabadelvű pártba, több ízben mint a zárszámadási bizottság elő­adója szerepelt a Házban. Az elhunyt 1837-ben Buda­pesten született; előbb technikát végzett, majd gazda­sági tanulmányokra adta magát, s temesmegyei gyönyörű birtokán mintaszerű gazdaságot rendezett be. A család­jában egymást követő halálozások (két év előtt vesz­ ORSZÁG-VILÁG H­Í M E­N. Eljegyezte: Újházi Ede, a nemzeti színház elsőrendű tagja, Székeli­ Kornéliát, a színésziskola végzett növendé­két Budapesten. — Muraközi­ Béla, gazdatiszt, László Gizellát Kecskeméten. — Emerling Adolf, Légrády Máriát Budapesten. — Rózsat/ Emil, pozsonyi főgimna­tanár, Kornides Margitot Kézsmárkon. — Szabó Sándor, Bosznai Szerafint Debreczenben. — Dömötörffy György, pénzügyi hivatalnok, Janit­ Jozefint Zágrábban. — Dr. Wallon Gyula, orvos, Antal Katalint Szatmárit. — Bradtner Oszkár, fő­hadnagy, Hatfaludi Erzsiket Deésen. — Dr. Beczássy Gyula, oláhfalvi k. orvos, Oláh Arankát Apatinban. — Bittó Sándor, pozsonyi kereskedő, Radics Jolánt N.-Szombatban. Feleségül vette: Klein Samu dr., ismert nevű zsom­bolyai ügyvéd, Bodorfi Jozefát Budapesten. — Sebők Ignácz, az ungvári majolika gyár vegyésze, Kapeller Annát Ung­várit. — Lorsich Béla, százados, Strobencz Katinkát Buda­pesten. — Ebner Béla, fővárosi mérnök, Rupp Irént Buda­pesten. — Milutinovics János, szolgabiró, Topp Ottiliát Facseten. — J­ull Richárd, vasúti tisztviselő, Orbán Rózát Kolozsvárit. — Berzeviczy Kornél, Bemner Vilmát Miskol­­czon. — Lukács Gyula, egri káptalani gazdatiszt, Exinger Ilonát Polgárban. — Baloghy György dr., kir. alügyész, Hrimnyák Mariskát N.­Mihályiban. — Lukács Béla, gömör­­megyei földbirtokos, Dianovszky Olgát Harsányban. — Nagy Mór, vértesi földbirtokos, Kapdebó Mariskát Simádon. SAKK. Világos (6) Világon indul s a harmadik lépésre matot mond. A 192. sz. feladvány megfejtése: Helyesen fejtették meg: Pruszkán: Schlesinger Ida, Buda­pesten : Makovetz Gyula, a pesti sakk-kör, a budapesti sakkozó társaság, a jánosházi társaskör, E. M. és A rozsnyói növendékpapok. 196­­87. feladvány. Schuster Zsigmond úrnak ajánlja DR. GOLD SAMU BÉCSBEN. Sötét (6) AB CDEFGH Világos Sötét 1. Vf6-h8 Bh7Xh8 Vb8Xd6Bg7Xh8 c3Xd22. He5-d7 Vb8Xd6 2. He5Xg43. Hd7—f6f 3. Hg4-f2f 1 c3Xd2 2. Vh8Xg7f stb. KÉP REJTVÉNY. NEUFELD MÁRTONTÓL. 1. Betű az abc végéről. 4. Folyó Magyarországban. 5. A mondat főrésze. 7. Minden hajón van. 2. Kártékony állat. 3. Elem. 10. Német város. 11. Betű. E pontok helyébe a keresendő szavak betűi akként helyezendők el, hogy a két leghosszabb sor felülről lefelé és balról jobbra olvasva, egy és ugyanazt az értelmet adják. SAKKREJTVÉNY. KRISZNER K.-TOL. nak_ Fia ! hát Igoktö a csa:gaztsá rénjt | gohetsz vi­gjfijl zll Útnősz sztálnye és riksesnyenlé litadiszetha és majd hato könynyen aztúl vidrögösikvemákvéko a jégimébe mésznemgöbárbői va majárszba s rögy»rögátgadde■u.felri szevert.. ronökü,cégas könköd,ammaha zented BŰVÖS REJTVÉNY. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 • •••••• 000000000 ##•••••###•6. Magyar király. • 0 0 0 0 0 0 0 8. Jeles német iró volt. • • • • • 9. Súly. # • • 0 . A jelen szám rejtvényeinek megfejtői között Kiss József «Költeményein-t sorsoljuk ki. A megfejtéseket, a meg­fejtők neveit s a nyertes nevét a 6-ik számban közöljük. A beküldés határideje február 4. 1891

Next