Ország-Világ, 1892 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-26 / 13. szám

204 társa. A közönségre ez a beszéd s a végjelenés drasz­tikus volta élénk hatást tett. Nádait és a vele szerep­lőket hatszor hívták a lámpák elé. A második felvonás egy eredeti sansculette, Bérillon bádogos (Gabányi) otthonába vezet. Bérillon a politika miatt elhanyagolja üzletét, de csak azért olyan véres szájú, mert fél, hogy különben gyanúba keverednek. Ide kíséri Labussiére Martialt és Fabiennet. A szerelmeseknek szökést ajánl, nehogy a leszámolás nagy napjának vérébe fulladjanak , de váratlan akadály merül fel: Fabienne szerelmesének holt hírét vevén, rejtőző apáczákhoz menekült, sőt maga is letette a fogadalmat. Martial a szerelem rábe­szélő művészetéhez fordul, hogy meggyőzze a foga­dalom tarthatatlanságáról. Fabienne végre enged és Martial elsiet utazásukat előkészíteni. De mialatt távol van, az apáczákat börtönbe viszik és azok a szitko­zódó tömegnek szent zsolozsmákkal felelnek. Fabienne látja társnőit az ablak alatt elvitetni, hallja bátor éne­küket, s a belépő poroszlókkal mint apáczát és arisz­tokrata nőt ismertetvén magát meg, emelt fővel megy szintén a börtönbe. A harmadik felvonás, mely legsike­rültebb az egész darabban, Labussiére irodájában ját­szik s az együgyüt játszó színész és Martial ott tud­ják meg Fabienne elfogatását, meg azt, hogy rövid úton fogják elitélni. Meg kell őt menteni minden áron! És míg a kétségbeesett Martial, meg a jószívű barátja az iratok elsikkasztását, vagy más iratokkal való kicse­­rését tervezik, minduntalan beperdül Lupin írnok (Zilahi) hírt hozva a konvens viharos üléséről. Mert eljött a nagy leszámolás napja, Robespierre megbuktatása. A töp­rengő barátokat a betóduló tömeg sodorja magával, mely ujjong Robespierre elfogatásánál. Robespierre meg­bukott, de a guillotine dolgozik tovább. Egy mód volna még Fabiennet megmenteni, ha magát anyának vallaná. De e hazugságra nem áll rá, pedig a conciergerie udva­rában lefolyó élénk és festői utolsó felvonásban min­dent megkisérlenek, hogy rávegyék erre. Ő megy a halálba, Martialt pedig, ki erőszakkal ki akarja men­teni, egy csendőr lelövi. A darab leírhatatlan hatást tett s nemcsak a szereplőket, de Paulay Edét, az igaz­gatót is zajosan hívta a közönség, ő azonban nem jelent meg. Szökjünk. A népszínházban e hó 18-án volt Vidor Pál «Szökjünk» czímű színművének bemutatója, az újdonság gyönge darab, de tele van pompás ötletekkel. A szerző jó szerepekről gondoskodott kollégáinak és Ser­­lyvel együtt fülbemászó nótákat írt Blaha Lujzának. Mindezek az előnyök sokáig föntarthatják a műsoron. A «Szökjünk» meséje annyi szökésből van összegaba­­rítva, hogy kis helyen el se lehet mondani. Blaha Lujza nyelves, fürge szobacziézusszerephez jutott, melyet pompásan játszik, Vidtor ennek férjét egy levélhordó tűzoltót személyesít. A többi szereplő : P. Lukács Juliska, Csatai Zsófi, Csongori Mariska, Vidorné, Szirmai, Németh, Tollagi, Horváth, Szabó, Ujváry, Lubinszky, Nánási, Bérczi. A népszínmű az operában. Zichy Géza gróf inten­dáns azzal a képtelen tervvel foglalkozott, hogy az operaházban rendszeres népszinmű előadásokat fog tar­tani és e czélból Blaha Lujzát, Vidort és Némethet szer­ződtetni akarta. A tárgyalások szerencsére nem vezettek eredményhez és az intendáns úr most újabb eszmén töri a fejét, miképpen lehetne az opera sorsán segí­teni a személyzet kiegészítése és a műsor javítása­­ nélkül ? A Teleki-díj. A magyar tud. Akadémia márczius 19-én (József napkor) délután rendkívüli összes ülést tartott, melynek tárgya a Teleki-pályázatról szóló jelen­tés volt. Az ülésen Eötvös Loránd báró elnökölt, s a bíráló bizottság jelentését Berczik Árpád olvasta föl. A beérkezett 7 pályamű közül a bírálók az 5. számú «Kapivár» czímű, «Az igazságnak ki kell derülni» jel­igéjű történeti vígjátékot a többi közül annyira kima­gaslónak találták, hogy a díjat egyhangúlag annak ítélték oda. A fölbontott jeligés levélkéből kitűnt, hogy a «Kapivár» czímű pályadíjnyertes vígjáték szerzője — Gabányi Árpád. Sarasaié hangversenye. Pablo Martin Meliton Sara­saié y Navascuez ő excellencziája (ez a czím illeti meg a híres spanyol hegedűst, mióta a spanyol királyné titkos tanácsosa lett) e hó 21-én hangversenyzett a vigadóban, hol éppen olyan nagy lelkesedéssel tapsol­ták, mint 1874-ben első ittléte alkalmával. Beethoven Kreutzer szonátája és a Schubert ábrándja nem az ő szilaj vérmérsékletének való, csak Raff­aée d’amour­­jában, Bazzini boszorkánytánczában és a saját spanyol dalaiban ragyogtatta nyirettyűje hevét, szenvedélyét, erejét és édes lágyságát. Az operaházban e hónap 28-án szinte hozzák Szig­ligeti Ede «Szökött katoná»-ját. Julcsa szerepét Komá­romi Mariska fogja játszani. A második felvonásban előforduló hangversenyen Bianchi Blanca kamara-éne­kesnő oper­a-áriákat énekel. Az előadás tiszta jövedel­mét a budai református templom építési költségeire fordítják. Vendégszereplések. Mindig ünnep a vidéki színé­szekre nézve, ha valamelyik fővárosi művész vagy művésznő vendégszereplésre szánja el magát. A sovány estéket ilyenkor a kövér esték váltják fel. Ezekben a napokban Jászai Mari Szegeden, Prielle Kornélia Sel­­meczen és Hegyi Aranka Szabadkán aratta diadalait. Justh könyve franczia fordításban. Justh Zsig­­mond «A puszta könyve» czímű hangulatos kötete Paul Ollendorff kiadásában, most már franczia nyelven is megjelent. A «Le­uvre de la Pousta» fordítása Guil­laume Viutier érdeme, a­ki mindenképpen iparkodott az eredeti szépségeit csorbítatlanul átültetni hazája szép nyelvére. Justh Zsigmond (a­ki most is Párisban fekszik betegen) a párisiak elkényeztetett kedvencze és így kétségtelen, hogy a «Le livre de la Pousta» a Szajna partján is rokonszenves fogadtatásra számíthat. A világtalan művész hangversenye. Horváth Attila ismert zongoraművész és zeneszerző ápril 4-én Herz­­feld Viktor zeneakadémiai tanár és Grützmacher Frigyes operaházi tag közreműködésével a vigadó kis termében hangversenyt ad, Judic Budapesten. Anne Judic a kitűnő franczia Loubrette, a múlt héten ismét két este vendégszere­pelt a népszínházban, ez alkalommal társulat nélkül és csak­is chansonetteket, műsora végén pedig egy-egy magánjelenetet adva elő. A színház mindkét este meg­telt és a franczia művésznő bájos apróságai nagyon hálás közönségre találtak. A hatás fokozása kedvéért azt híresztelték, hogy Judit többé nem jön Budapestre, de ő a leghatározottabban megc­áfolta ezt az állítást. Rövid hírek. Gerster Etelka április 5-én tartja meg egyetlen budapesti hangversenyét a vigadóban . A deb­­reczeni színészet állandósításával foglalkozik a városi tanács. A város a szép nagyerdőn harminczezer­ért költséggel nyári színkört építtet. — Schlauch Lörincz püspök megbízta Strobl Alajost, hogy Szent László júniusi ünnepére készítse el a szent király szobrát. A mű Szent Lászlót állva, pánczélba öltözötten fogja ábrázolni. — Boliczay Gyula d-moll szim­fóniája sikerrel adatott elő a debreczeni filharmóniai hang­versenyen. — A nagyváradi színház ügye ismét megfenek­lett, a belügyminiszter nem hagyta jóvá a közgyűlési határ­­zatot, mely a színház számára egy háztelek megvételét ajánlja. — A párisi «théatra modernes-ben most egy «Le Christ» czímű oratóriumot adnak elő zenével Grandmon­­gintól, mely tulajdonkép az oberammergaui passiójáték átdolgozása.­­ A Thern-testvérek három hangversenyt ren­deztek az idén Bécsben s két zongorán való művészi össz­­játékuk élénk tetszésben részesült. Judit asszony, a­ki e héten ismét két estén ven­dégszerepelt a népszínházban, megemlékezve múltkori kis affi­r­jéről, a midőn a lelkes budapesti közönség ovácziói elöl a Kerepesi­ úton bemenekült a Sternberg Armin és testvére ezég hangszerraktárába, hol oly elő­zékeny fogadtatásban részesült, s most újból meg­látogatta a czéget. A hírneves díva szintén bevallotta, hogy neki a magyar zene nagyon megnyerte tetszését s múltkori vásárlása, mely csak udvariasság volt, ma már igen kellemes szórakozást is nyújt neki. Ezért most nagyobb mennyiségű magyar zenedarabokat vásá­rolt mint s mondá, magával fogja vinni az egész hang­verseny-körútjára, hogy a mikor kedve tartja, mindig hallhasson magyar zenét, őrizni a méltóságot s higgadtságot, míg szóló fájdalom­mal tapasztalja, hogy a kath. irodalomba a türelmet­lenség és szeretetlenség lopózott, a mi megtagadása a kath. szellem irodalmi hagyományainak. Azután három fontos kérdésben nyilatkozott: Az elkeresztelések­ ügyé­ben a római szentszéktől nyert meghatalmazás alapján megkezdte a tárgyalást a kormánynyal ideiglenes modus vivendi iránt, s bár egyházelvi álláspontjából egy sze­mernyit sem engedhet, reméli, hogy eljárását siker fogja koronázni, mert álláspontja más felekezetek érde­keit nem sérti és a törvényhozás­i kormány tekinté­lyét szilárdítja. A katholikus autonómiát szükségesnek tartja, de nem a protestáns autonómia alapján és nem szabad szem elől téveszteni a király főkegyúri jogait, s hogy az autonómia szervezése csak ő felsége enge­délye alapján kezdhető meg. A harmadik kérdés a kongra, melynek eddigi eredménytelenségét nem elvi akadályokban, hanem a fedezet hiányában látja. A meg­oldást a szeretet és áldozat alapján a püspöki karral vállvetve keresztül fogja vinni és reméli, hogy már legközelebb elegendő segélyt fog nyújthatni a lelkészek­nek. A herczegprimás végül értesíti a gyűlést, hogy különösen télen állandóan Budapesten fog lakni, távol­léte idejére pedig állandó érseki helynökről fog gon­doskodni, úgy hogy a főváros egyházi ügyei itt hely­ben lesznek elintézhetők. A nagyszabású beszédet hosz­­szas éljenzés követte. Aztán a gyűlés az igazgatói és titkári jelentésekre a fölmentvényt megadta, a költség­­vetés előirányzatát 124,442 frt bevétellel és 111,801 frt kiadással jóváhagyta. Végül a választmányt egészítették ki, titkárnak újra Hummer Nándort választották meg s elfogadták Bossányi László indítványát a péterfillérekre s Bencze István apátplébánosét az olcsó ének- és ima­könyvek kiadására vonatkozólag. A gyűlés a herczeg­primás lelkes éltetése közt ért véget. A műbarátok körének közgyűlése. A «Műbarátok köre» rendes évi közgyűlésén Sze­ndrei János dr. titkár jelentése szerint Zichy Jenő gróf borgó-tiszai házát és kertjét már átírták a körre. A kör ez évi működésének legkimagaslóbb tette a magyar iparművészeti múzeum­mal és az országos iparművészeti társulattal az ez évre tervezett lakásberendezési kiállítás előkészítése. A ki­állításhoz a kör 5000 írttal járult. A kör elnökei eddig is már 34,320 frtot gyűjtöttek a kiállítás czéljaira. A kiállítást az 1895. évre halasztották el. A kör kilenc, egymásután következő évre alapított 1500 frtos művé­szi ösztöndíját az idénre László Fülöpnek adták ki. A királyhimnusz pályázatára beérkezett 276 pályamű között nem volt jutalomra érdemes s így a királyhimnusz szövegére újra kitűzik a száz aranyat 1883. május 1-ére kitűzött határidővel. Az Argyrus királyfi dalmű megzenésítésére 12-en pályáztak. A körnek most 421 tagja van s a pénztár ez idén is 2200 forint fölösleg­gel zárult. A kör tiszta vagyona 12390 frt. úgy a titkári, mint a pénztárosi jelentést tudomásul vették s a fölmentvényt a pénztárosnak megadták. A választmány­ban betöltetlen két helyre Wenekheim Frigyesné gróf­nőt és Radisics Jenőt választották meg. A Mária Dorottya-egyesület által rendezett esté­lyek nagy vonzerőt gyakorolnak, különösen a hölgy­közönségre. Szombaton Lóczy Lajos egyetemi tanár, a­ki Széchényi Béla gr. ázsiai expedíc­ióján részt vett, a kínai nőkről tartott előadást. Előadását három részre osztotta. Először szólt a kínai nők külső megjelené­séről, típusáról, azután a kínai nők szellemi éle­téről értekezett, végül pedig házi szokásaikról, szerel­mükről, házassági intézményükről beszélt. Lóczy Lajos tanulságos és szellemesen tartott előadását, mely majd­nem két óráig eltartott, eredeti kínai tárgyak bemuta­tásával és ködfátyolképekkel illusztrálta. —T1 .................................. - ------------------------------------------------- ORSZÁG-VILÁG Zongorázók figyelmébe. Egy nagy bécsi zongora­raktár feloszlásánál sikerült Keresztély B.-nek, Kere­­pesi­ út 39. sz. alatt 12 db. egész új különféle gyárt­mányú pompás zongorát megvenni, melyeken igen olcsón túlad. A­midőn ezt a zenekedvelők tudomására hozzuk, felhívjuk figyelmüket ezen rendkívüli kedvező alkalmi vételre, a­hol darabonként legalább 120 forintot taka­rítanak meg. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. Az akadémia első osztályának ülésén P. Thewrewk Emil bemutatta Kis Sándor dr.-nak «Terentius» magyar fordítását. Terentiust részben Székács József is lefor­dította «Sebestyén» álnév alatt, de a bizottság most összehasonlította a két fordítást s a Kisét most moder­nebbnek találta. Thewrewk Emil egy részletet fel is olva­sott a fordításból, mely igen tetszetősen hangzott. Ez­után Zichy Antal folytatta a Széchényi Istvánhoz írott levelek ismertetését. A levelek Zsedényi Edétől, Eötvös Józseftől, Wesselényi Miklóstól, Kemény Zsigmondtól, Apponyitól, Deák Ferencztől, Metternichtől, Kovács Lajostól, Majláth kanczellártól s más nevezetes férfiaktól valók, vannak közöttük nőktől való igen érdekes leve­lek is. A felolvadt tetszéssel fogadták. Utána Gyulai Pál titkár bejelentette, hogy Hunfalvy Pál fölött Bu­­denz József, Csiky Gergely fölött Berczik Árpád, Ilminszky Miklós fölött Budenz József fog emlékbeszédet mondani. A Szent István-társulat közgyűlése. Márczius 22-én még a rendesnél is nagyobb számmal gyűltek a Szent István-társulat tagjai a központi papnevelő inté­zet nagytermébe, úgy hogy sokan szorultak ki a folyo­sóra. Híre ment, hogy Vaszary Kolos herczegprimás fog elnökölni és hogy megnyitó beszédében nagyfontos­ságú nyilatkozatokat fog tenni. Ez idézte elő a szokat­lan érdeklődést. A herczegprimás beszéde csakugyan egyike volt a szónoklat remekeinek. Bevezető szavai­ban üdvözli a Szent István-társulatot, mely valláserköl­csi irányú működésével egyszersmind nemzeti kultú­ránk terjesztésére is szolgál s irodalmában meg tudta NŐK VILÁGA. Világkiállítás. Az országos magyar kertészeti egye­sület választmánya Emich Gusztáv elnöklete alatt meg­tartott ülésén elhatározta, hogy a király koronázásának 25-ik évfordulója alkalmából ez idén rózsakiállítással kapcsolatos nagy nyári kiállítást rendez. Amerikai párbaj nők között. Milyen rossz példát adnak azok a férfiak! Gharkovban (Oroszország) két fiatal leány amerikai párbajt vívott egymással. Mind­ketten ugyanazon fiatal embert szerették s minthogy a két vetélytárs közül egyik sem akart róla lemondani, abban állapodtak meg, hogy az «életbevágó» ügyet a sors eldöntésére bízzák. A leányok egyike a sorshúzás után foszfor-mérgezés által vetett véget életének. Waldeck grófnő vőlegénye. Waideck grófnőt, Hen­rik főherczeg leányát, eljegyezte De la Garcia herczeg. A vőlegény egy igen érdekes asszonynak, Berry her­­czegnének az unokája. X. Károly franczia király menye volt a herczegné, a meggyilkolt apja halála után szü­letett Chambord gróf (V. Henrik) anyja. A júliusi for­radalom 1830-ban X. Károlylyal együtt elűzte őt is Francziaországból. Az özvegy herczegné politikai sze­replésre vágyó asszony volt, 1832-ben kikötött egy olasz hajóval franczia földön, s a Vendéeben lázadást támasztott Lajos Fülöp király ellen. A herczegnét elfog­ták, de a kormány nem tudott vele elbánni, mert az 1892

Next