Ország-Világ, 1892 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1892-03-26 / 13. szám
204 társa. A közönségre ez a beszéd s a végjelenés drasztikus volta élénk hatást tett. Nádait és a vele szereplőket hatszor hívták a lámpák elé. A második felvonás egy eredeti sansculette, Bérillon bádogos (Gabányi) otthonába vezet. Bérillon a politika miatt elhanyagolja üzletét, de csak azért olyan véres szájú, mert fél, hogy különben gyanúba keverednek. Ide kíséri Labussiére Martialt és Fabiennet. A szerelmeseknek szökést ajánl, nehogy a leszámolás nagy napjának vérébe fulladjanak , de váratlan akadály merül fel: Fabienne szerelmesének holt hírét vevén, rejtőző apáczákhoz menekült, sőt maga is letette a fogadalmat. Martial a szerelem rábeszélő művészetéhez fordul, hogy meggyőzze a fogadalom tarthatatlanságáról. Fabienne végre enged és Martial elsiet utazásukat előkészíteni. De mialatt távol van, az apáczákat börtönbe viszik és azok a szitkozódó tömegnek szent zsolozsmákkal felelnek. Fabienne látja társnőit az ablak alatt elvitetni, hallja bátor éneküket, s a belépő poroszlókkal mint apáczát és arisztokrata nőt ismertetvén magát meg, emelt fővel megy szintén a börtönbe. A harmadik felvonás, mely legsikerültebb az egész darabban, Labussiére irodájában játszik s az együgyüt játszó színész és Martial ott tudják meg Fabienne elfogatását, meg azt, hogy rövid úton fogják elitélni. Meg kell őt menteni minden áron! És míg a kétségbeesett Martial, meg a jószívű barátja az iratok elsikkasztását, vagy más iratokkal való kicserését tervezik, minduntalan beperdül Lupin írnok (Zilahi) hírt hozva a konvens viharos üléséről. Mert eljött a nagy leszámolás napja, Robespierre megbuktatása. A töprengő barátokat a betóduló tömeg sodorja magával, mely ujjong Robespierre elfogatásánál. Robespierre megbukott, de a guillotine dolgozik tovább. Egy mód volna még Fabiennet megmenteni, ha magát anyának vallaná. De e hazugságra nem áll rá, pedig a conciergerie udvarában lefolyó élénk és festői utolsó felvonásban mindent megkisérlenek, hogy rávegyék erre. Ő megy a halálba, Martialt pedig, ki erőszakkal ki akarja menteni, egy csendőr lelövi. A darab leírhatatlan hatást tett s nemcsak a szereplőket, de Paulay Edét, az igazgatót is zajosan hívta a közönség, ő azonban nem jelent meg. Szökjünk. A népszínházban e hó 18-án volt Vidor Pál «Szökjünk» czímű színművének bemutatója, az újdonság gyönge darab, de tele van pompás ötletekkel. A szerző jó szerepekről gondoskodott kollégáinak és Serlyvel együtt fülbemászó nótákat írt Blaha Lujzának. Mindezek az előnyök sokáig föntarthatják a műsoron. A «Szökjünk» meséje annyi szökésből van összegabarítva, hogy kis helyen el se lehet mondani. Blaha Lujza nyelves, fürge szobacziézusszerephez jutott, melyet pompásan játszik, Vidtor ennek férjét egy levélhordó tűzoltót személyesít. A többi szereplő : P. Lukács Juliska, Csatai Zsófi, Csongori Mariska, Vidorné, Szirmai, Németh, Tollagi, Horváth, Szabó, Ujváry, Lubinszky, Nánási, Bérczi. A népszínmű az operában. Zichy Géza gróf intendáns azzal a képtelen tervvel foglalkozott, hogy az operaházban rendszeres népszinmű előadásokat fog tartani és e czélból Blaha Lujzát, Vidort és Némethet szerződtetni akarta. A tárgyalások szerencsére nem vezettek eredményhez és az intendáns úr most újabb eszmén töri a fejét, miképpen lehetne az opera sorsán segíteni a személyzet kiegészítése és a műsor javítása nélkül ? A Teleki-díj. A magyar tud. Akadémia márczius 19-én (József napkor) délután rendkívüli összes ülést tartott, melynek tárgya a Teleki-pályázatról szóló jelentés volt. Az ülésen Eötvös Loránd báró elnökölt, s a bíráló bizottság jelentését Berczik Árpád olvasta föl. A beérkezett 7 pályamű közül a bírálók az 5. számú «Kapivár» czímű, «Az igazságnak ki kell derülni» jeligéjű történeti vígjátékot a többi közül annyira kimagaslónak találták, hogy a díjat egyhangúlag annak ítélték oda. A fölbontott jeligés levélkéből kitűnt, hogy a «Kapivár» czímű pályadíjnyertes vígjáték szerzője — Gabányi Árpád. Sarasaié hangversenye. Pablo Martin Meliton Sarasaié y Navascuez ő excellencziája (ez a czím illeti meg a híres spanyol hegedűst, mióta a spanyol királyné titkos tanácsosa lett) e hó 21-én hangversenyzett a vigadóban, hol éppen olyan nagy lelkesedéssel tapsolták, mint 1874-ben első ittléte alkalmával. Beethoven Kreutzer szonátája és a Schubert ábrándja nem az ő szilaj vérmérsékletének való, csak Raffaée d’amourjában, Bazzini boszorkánytánczában és a saját spanyol dalaiban ragyogtatta nyirettyűje hevét, szenvedélyét, erejét és édes lágyságát. Az operaházban e hónap 28-án szinte hozzák Szigligeti Ede «Szökött katoná»-ját. Julcsa szerepét Komáromi Mariska fogja játszani. A második felvonásban előforduló hangversenyen Bianchi Blanca kamara-énekesnő opera-áriákat énekel. Az előadás tiszta jövedelmét a budai református templom építési költségeire fordítják. Vendégszereplések. Mindig ünnep a vidéki színészekre nézve, ha valamelyik fővárosi művész vagy művésznő vendégszereplésre szánja el magát. A sovány estéket ilyenkor a kövér esték váltják fel. Ezekben a napokban Jászai Mari Szegeden, Prielle Kornélia Selmeczen és Hegyi Aranka Szabadkán aratta diadalait. Justh könyve franczia fordításban. Justh Zsigmond «A puszta könyve» czímű hangulatos kötete Paul Ollendorff kiadásában, most már franczia nyelven is megjelent. A «Leuvre de la Pousta» fordítása Guillaume Viutier érdeme, aki mindenképpen iparkodott az eredeti szépségeit csorbítatlanul átültetni hazája szép nyelvére. Justh Zsigmond (aki most is Párisban fekszik betegen) a párisiak elkényeztetett kedvencze és így kétségtelen, hogy a «Le livre de la Pousta» a Szajna partján is rokonszenves fogadtatásra számíthat. A világtalan művész hangversenye. Horváth Attila ismert zongoraművész és zeneszerző ápril 4-én Herzfeld Viktor zeneakadémiai tanár és Grützmacher Frigyes operaházi tag közreműködésével a vigadó kis termében hangversenyt ad, Judic Budapesten. Anne Judic a kitűnő franczia Loubrette, a múlt héten ismét két este vendégszerepelt a népszínházban, ez alkalommal társulat nélkül és csakis chansonetteket, műsora végén pedig egy-egy magánjelenetet adva elő. A színház mindkét este megtelt és a franczia művésznő bájos apróságai nagyon hálás közönségre találtak. A hatás fokozása kedvéért azt híresztelték, hogy Judit többé nem jön Budapestre, de ő a leghatározottabban megcáfolta ezt az állítást. Rövid hírek. Gerster Etelka április 5-én tartja meg egyetlen budapesti hangversenyét a vigadóban . A debreczeni színészet állandósításával foglalkozik a városi tanács. A város a szép nagyerdőn harminczezerért költséggel nyári színkört építtet. — Schlauch Lörincz püspök megbízta Strobl Alajost, hogy Szent László júniusi ünnepére készítse el a szent király szobrát. A mű Szent Lászlót állva, pánczélba öltözötten fogja ábrázolni. — Boliczay Gyula d-moll szimfóniája sikerrel adatott elő a debreczeni filharmóniai hangversenyen. — A nagyváradi színház ügye ismét megfeneklett, a belügyminiszter nem hagyta jóvá a közgyűlési határzatot, mely a színház számára egy háztelek megvételét ajánlja. — A párisi «théatra modernes-ben most egy «Le Christ» czímű oratóriumot adnak elő zenével Grandmongintól, mely tulajdonkép az oberammergaui passiójáték átdolgozása. A Thern-testvérek három hangversenyt rendeztek az idén Bécsben s két zongorán való művészi összjátékuk élénk tetszésben részesült. Judit asszony, aki e héten ismét két estén vendégszerepelt a népszínházban, megemlékezve múltkori kis affirjéről, a midőn a lelkes budapesti közönség ovácziói elöl a Kerepesi úton bemenekült a Sternberg Armin és testvére ezég hangszerraktárába, hol oly előzékeny fogadtatásban részesült, s most újból meglátogatta a czéget. A hírneves díva szintén bevallotta, hogy neki a magyar zene nagyon megnyerte tetszését s múltkori vásárlása, mely csak udvariasság volt, ma már igen kellemes szórakozást is nyújt neki. Ezért most nagyobb mennyiségű magyar zenedarabokat vásárolt mint s mondá, magával fogja vinni az egész hangverseny-körútjára, hogy a mikor kedve tartja, mindig hallhasson magyar zenét, őrizni a méltóságot s higgadtságot, míg szóló fájdalommal tapasztalja, hogy a kath. irodalomba a türelmetlenség és szeretetlenség lopózott, a mi megtagadása a kath. szellem irodalmi hagyományainak. Azután három fontos kérdésben nyilatkozott: Az elkeresztelések ügyében a római szentszéktől nyert meghatalmazás alapján megkezdte a tárgyalást a kormánynyal ideiglenes modus vivendi iránt, s bár egyházelvi álláspontjából egy szemernyit sem engedhet, reméli, hogy eljárását siker fogja koronázni, mert álláspontja más felekezetek érdekeit nem sérti és a törvényhozási kormány tekintélyét szilárdítja. A katholikus autonómiát szükségesnek tartja, de nem a protestáns autonómia alapján és nem szabad szem elől téveszteni a király főkegyúri jogait, s hogy az autonómia szervezése csak ő felsége engedélye alapján kezdhető meg. A harmadik kérdés a kongra, melynek eddigi eredménytelenségét nem elvi akadályokban, hanem a fedezet hiányában látja. A megoldást a szeretet és áldozat alapján a püspöki karral vállvetve keresztül fogja vinni és reméli, hogy már legközelebb elegendő segélyt fog nyújthatni a lelkészeknek. A herczegprimás végül értesíti a gyűlést, hogy különösen télen állandóan Budapesten fog lakni, távolléte idejére pedig állandó érseki helynökről fog gondoskodni, úgy hogy a főváros egyházi ügyei itt helyben lesznek elintézhetők. A nagyszabású beszédet hoszszas éljenzés követte. Aztán a gyűlés az igazgatói és titkári jelentésekre a fölmentvényt megadta, a költségvetés előirányzatát 124,442 frt bevétellel és 111,801 frt kiadással jóváhagyta. Végül a választmányt egészítették ki, titkárnak újra Hummer Nándort választották meg s elfogadták Bossányi László indítványát a péterfillérekre s Bencze István apátplébánosét az olcsó ének- és imakönyvek kiadására vonatkozólag. A gyűlés a herczegprimás lelkes éltetése közt ért véget. A műbarátok körének közgyűlése. A «Műbarátok köre» rendes évi közgyűlésén Szendrei János dr. titkár jelentése szerint Zichy Jenő gróf borgó-tiszai házát és kertjét már átírták a körre. A kör ez évi működésének legkimagaslóbb tette a magyar iparművészeti múzeummal és az országos iparművészeti társulattal az ez évre tervezett lakásberendezési kiállítás előkészítése. A kiállításhoz a kör 5000 írttal járult. A kör elnökei eddig is már 34,320 frtot gyűjtöttek a kiállítás czéljaira. A kiállítást az 1895. évre halasztották el. A kör kilenc, egymásután következő évre alapított 1500 frtos művészi ösztöndíját az idénre László Fülöpnek adták ki. A királyhimnusz pályázatára beérkezett 276 pályamű között nem volt jutalomra érdemes s így a királyhimnusz szövegére újra kitűzik a száz aranyat 1883. május 1-ére kitűzött határidővel. Az Argyrus királyfi dalmű megzenésítésére 12-en pályáztak. A körnek most 421 tagja van s a pénztár ez idén is 2200 forint fölösleggel zárult. A kör tiszta vagyona 12390 frt. úgy a titkári, mint a pénztárosi jelentést tudomásul vették s a fölmentvényt a pénztárosnak megadták. A választmányban betöltetlen két helyre Wenekheim Frigyesné grófnőt és Radisics Jenőt választották meg. A Mária Dorottya-egyesület által rendezett estélyek nagy vonzerőt gyakorolnak, különösen a hölgyközönségre. Szombaton Lóczy Lajos egyetemi tanár, aki Széchényi Béla gr. ázsiai expedícióján részt vett, a kínai nőkről tartott előadást. Előadását három részre osztotta. Először szólt a kínai nők külső megjelenéséről, típusáról, azután a kínai nők szellemi életéről értekezett, végül pedig házi szokásaikról, szerelmükről, házassági intézményükről beszélt. Lóczy Lajos tanulságos és szellemesen tartott előadását, mely majdnem két óráig eltartott, eredeti kínai tárgyak bemutatásával és ködfátyolképekkel illusztrálta. —T1 .................................. - ------------------------------------------------- ORSZÁG-VILÁG Zongorázók figyelmébe. Egy nagy bécsi zongoraraktár feloszlásánál sikerült Keresztély B.-nek, Kerepesi út 39. sz. alatt 12 db. egész új különféle gyártmányú pompás zongorát megvenni, melyeken igen olcsón túlad. Amidőn ezt a zenekedvelők tudomására hozzuk, felhívjuk figyelmüket ezen rendkívüli kedvező alkalmi vételre, ahol darabonként legalább 120 forintot takarítanak meg. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. Az akadémia első osztályának ülésén P. Thewrewk Emil bemutatta Kis Sándor dr.-nak «Terentius» magyar fordítását. Terentiust részben Székács József is lefordította «Sebestyén» álnév alatt, de a bizottság most összehasonlította a két fordítást s a Kisét most modernebbnek találta. Thewrewk Emil egy részletet fel is olvasott a fordításból, mely igen tetszetősen hangzott. Ezután Zichy Antal folytatta a Széchényi Istvánhoz írott levelek ismertetését. A levelek Zsedényi Edétől, Eötvös Józseftől, Wesselényi Miklóstól, Kemény Zsigmondtól, Apponyitól, Deák Ferencztől, Metternichtől, Kovács Lajostól, Majláth kanczellártól s más nevezetes férfiaktól valók, vannak közöttük nőktől való igen érdekes levelek is. A felolvadt tetszéssel fogadták. Utána Gyulai Pál titkár bejelentette, hogy Hunfalvy Pál fölött Budenz József, Csiky Gergely fölött Berczik Árpád, Ilminszky Miklós fölött Budenz József fog emlékbeszédet mondani. A Szent István-társulat közgyűlése. Márczius 22-én még a rendesnél is nagyobb számmal gyűltek a Szent István-társulat tagjai a központi papnevelő intézet nagytermébe, úgy hogy sokan szorultak ki a folyosóra. Híre ment, hogy Vaszary Kolos herczegprimás fog elnökölni és hogy megnyitó beszédében nagyfontosságú nyilatkozatokat fog tenni. Ez idézte elő a szokatlan érdeklődést. A herczegprimás beszéde csakugyan egyike volt a szónoklat remekeinek. Bevezető szavaiban üdvözli a Szent István-társulatot, mely valláserkölcsi irányú működésével egyszersmind nemzeti kultúránk terjesztésére is szolgál s irodalmában meg tudta NŐK VILÁGA. Világkiállítás. Az országos magyar kertészeti egyesület választmánya Emich Gusztáv elnöklete alatt megtartott ülésén elhatározta, hogy a király koronázásának 25-ik évfordulója alkalmából ez idén rózsakiállítással kapcsolatos nagy nyári kiállítást rendez. Amerikai párbaj nők között. Milyen rossz példát adnak azok a férfiak! Gharkovban (Oroszország) két fiatal leány amerikai párbajt vívott egymással. Mindketten ugyanazon fiatal embert szerették s minthogy a két vetélytárs közül egyik sem akart róla lemondani, abban állapodtak meg, hogy az «életbevágó» ügyet a sors eldöntésére bízzák. A leányok egyike a sorshúzás után foszfor-mérgezés által vetett véget életének. Waldeck grófnő vőlegénye. Waideck grófnőt, Henrik főherczeg leányát, eljegyezte De la Garcia herczeg. A vőlegény egy igen érdekes asszonynak, Berry herczegnének az unokája. X. Károly franczia király menye volt a herczegné, a meggyilkolt apja halála után született Chambord gróf (V. Henrik) anyja. A júliusi forradalom 1830-ban X. Károlylyal együtt elűzte őt is Francziaországból. Az özvegy herczegné politikai szereplésre vágyó asszony volt, 1832-ben kikötött egy olasz hajóval franczia földön, s a Vendéeben lázadást támasztott Lajos Fülöp király ellen. A herczegnét elfogták, de a kormány nem tudott vele elbánni, mert az 1892