Ország-Világ, 1892 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1892-09-24 / 39. szám
1892 A leánygimnázium bátor tervét el kell ejteni mindörökre. Tessék reformálni a létező leányiskolákat, ezekre ráfér a reform. Ne annyira tanítsák, mint inkább neveljék leányainkat. Ne kínozzák meg logarithmusokkal, ne tegyék tönkre ifjúságát mindenféle, nem nekik való haszontalanságoknak magoltatásával. Adják meg a módot arra, hogy az élet minden körülményei közt meg tudja állani a helyét, s erre van ezer meg ezer út, ámde ezek közt nincs a gimnázium. S most csakugyan szívesen végét szakítanám krónikámnak, ha a nemzeti színház nem készülődnék bécsi útjára. A nemzeti színház tudvalevőleg hat előadást fog tartani Bécsben s erre már egy jó félesztendeje folyik a készülődés. Ki kell tenni magunkért s nem szabad sajnálnunk a temérdek pénzt, mibe az utazás, az ott tartózkodás, az új díszletek s a primadonnák toilettjei kerülnek. A nemzeti színház tagjai azonban nem nagy örömmel mennek Bécsbe és pedig nem dhauvinizmusból, de mert keveslik a napidíjat. Az elöbbkelő tagok t. i. potom 30 frtot kapnak napjára, a másod-, harmadrendűek 15 frtot. Ez valóban csekély, ha meggondoljuk, hogy a nemzeti színház elöbbkelő tagjainak 6— 12.000 frt fizetésük van, s ha még hozzávesszük, hogy ősztől tavaszig különböző vidéki városokban vendégszerepelvén, összehoznak egy pár ezer forintot. Ez valóban potom napidíj, ha meggondoljuk, hogy a nemzeti színház tagjainak két hónapi vakációjuk van, mely idő alatt egész szabadon vendégszerepelhetnek s egy hónap alatt könnyen keresnek annyit, a mennyiből Norderneyben tölthetik a vakáczió másik hónapját. Ez valóban potom napidíj, ha meggondoljuk, hogy egy 4—6000 frt fizetésű miniszteri tanácsosnak hivatalos kiküldetésben 10 frt a napidíja. Egyáltalán nincs egyetlen szellemi munka után élő osztály a hazában, mely oly nagy fizetést húzna, mint a nemzeti színház személyzete. Természetesen, ha mindennek ellenére színészek és színésznők úsznak az adósságban, erről mi nem tehetünk. Akkora mégsem ez a fizetés, hogy teljék pezsgős vacsorákra, számozatlan frakkerekre, párisi szabó műhelyekből rendelt toilettekre. Mert a mi művésznőink (tisztelet a kivételeknek) azt hiszik, hogy a művészetük csak akkor ér valamit, ha a színpadon szenzácziós toilettekben jelennek meg (s néha meg is esik, hogy a ruha többet ér a művészetnél) s a népszerűséghez tartozik a Stefánia-úton, számozatlan frakkerben való kocsikázás. Még nem oly régen, nagy művésznők, örültek, ha egy hónapra 30 frt fizetést kaphattak s most már nem elég a fizetésen felül 30 frt napidíj! Igazán megesik a szívem rajtuk, ha meggondolom, hogy mennyit koplalnak majd Bécsben. Ne indítsunk országos gyűjtést ? Székely Huszár. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Új regényeink. Az október-deczemberi negyedben két regényt fogunk közölni egyszerre, egy eredetit és egy francziát. Az eredeti regény czíme : A világjáró cigol. Gárdonyi Géza, a közkedveltségű Göre Gábor írta e regényt, mely pompás humorával bizonyára általános zajos derültséget fog kelteni. A franczia regénynek czíme Nadia, George Nazim, a jeles franczia regényíró műve , Molnár Gyula fordította le lapunk részére. A rendkívül érdekes meséjű regényt előre is ajánljuk olvasóink figyelmébe. A nemzeti színház művészei zúgolódnak, mert a bécsi vendégszereplés alatt extra-honoráriumban nem fognak részesülni. Az igazgatóság ivet köröztetett ugyanis a tagok közt aláírás végett, illetőleg tudomásvétel czéljából, hogy az elsőrendű tagok, férfiak és hölgyek egyformán, egy fellépésért 30 forintot kapnak, ez a maximum, a minimum pedig 10 frt. A díjazás e «csekélysége» oka a nemzeti színháziak elégedetlenségének, mely ha nem csillapul, még megbuktathatja a bécsi utat. A modern Carmen, Feldy Zsigmond, a városligeti színkör igazgatója, amint idegen vendégekkel kezdette, úgy most idegen művészek vendégjátékával fejezte be a szezont; most egy angol színtársaság tart előadásokat, amelyekben az angolok burleszk humorával kaczagtatják meg hallgatóikat. A Modern Carmen tulajdonképpen a főcselekményben paródiája a Carmen czímű operának, de ez a főcselekmény át meg át van szakítva kaczagtató jelenetekkel, epizódokkal, amelyek között még összefüggést sem lehet mindenütt találni. De nem is a tartalom volt a legérdekesebb ezen darabban, hanem az angol színészek előadása, a bolondabbnál bolondabb részletek előadása olyan tökéletes, precíz művészi minden tekintetben, hogy szinte sajnálja az ember, hogy ezt a művészetet ilyen darabra pazarolják. Legszebb volt a ballet előadása; a színkör szűk, ilyen előadásra nem is alkalmas színpadján, valóban csodálatos ügyességgel adták elő a darab fantasztikus tánczait Kullis, Menelli, Greet és Reed kisasszonyok. Carmen (Wentworth) igen szépen énekel és szintén ügyes tánczosnő. A darab burleszk részeit kacagtató komikummal adta a két főkomikus, Wright és Stevensen. A közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást és ki nem fogyott a nevetésből. A társulat itt tartózkodása alatt mindig ezt a darabot adja. A Maleczky-pár októbertől fogva a kölni operához szerződött, Maleczkyné e hó 26-án fog búcsúzni az operaház színpadától. A szerencsefia. A népszínházban már színre került a Szegény Jonathán szerzőjének, Millöckernek legújabb operettese, a Szerencsefia, mely azonban úgy szöveg, mint zene dolgában jóval alatta áll a híressé vált Szegény Jonathánnak. Az operetteben Komáromi Mariska, K. Kopácsy Juliska, Vidor, Németh József, Dárdai, Kiss Mihály és Tollagi adták az előbbkelő szerepeket. Egy pár nótát meg is ismételtek s a főbb szereplőket minden felvonás után kihívták, de azért a Szerencsefia aligha lesz kasszadarab. Operai szövetség, Kolozsvár és Arad közt. Ditrói Mór kolozsvári igazgató szövetkezni akar az aradi színházzal közös opera-testület fenntartása végett. A tervhez előbb kikérik a belügyminiszter beleegyezését és támogatását. De szó sincs arról, hogy az aradi és kolozsvári színház összeköttessék. És nem lehet szó kalandos tervekről, melyek oda irányulnának, hogy a két színház társulatából lenne egy folytonosan vándorló drámai és énekes társulat a jelenlegi erők kétszeres kihasználásával. Másrészt olyannak kell lenni az opera-szövetségnek is, hogy az nemcsak a kolozsvári, de az aradi színháznak is előnyére válnék. Az «Ember tragédiája» Prágában megérte már 25-ik előadását. És minden ismétlésénél megtelt a ház, úgy hogy a jubiláris előadást bérletszünetben tartották. Ez a siker két hét alatt következett be. Prágában a drámai előadásokkal felváltva opera-előadásokat tartanak, úgy hogy Madách remeke kedvéért csak ritkán tartottak más drámai előadást. A prágai 25-dik cseh elődás jóval hamarabb köszöntött be, mint annak idején Budapesten a magyar Duse Eleonora Amerikában. A jövő évben Duse Eleonora Amerikában fog vendégszerepelni, ötven estére szerződött, egy fellépésért 3000 dollárt kap, öszszesen 600,000 dollárt. Mascagni és a bécsiek. A bécsi publikumot és sajtót épp úgy elfogta a Mascagni-láz, mint ahogy annak idején a Duse-láz, mely saját művészi erőik ócsárlásában nyilvánult legörömestebb. A Fritz barátunk főpróbáján pedig Jauner, a főkomédiás s egy journalista barátja, öleléssel, csókkal fejezték ki elragadtatásukat. Másnap minden lap kiírta, hogy a Fritz barátunk-it csak most értették meg igazán s az előadáson olyan riadó taps és evvivázás folyt, hogy még Mascagni is belefáradt. A 29-dik kihívás után elhaló hangon rebegte : «Grazia dal fongo del cuore.» (Szivem mélyéből köszönöm.) Annyi bizonyos, hogy az olasz előadás s a szerző vezénylete új életet öntöttek a nem nagyon népszerű műbe. A «cseresznye-kettőst», a közzenét és harmadik felvonásbeli tenoráriát meg kellett ismételni. Az előadást Stefánia főherczegasszony, Vilmos főherczeg, Coburg Lujza herczegasszony, és Mary hannoverai herczegnő is végig nézték. A budai honvéd-szobor már kész, felállítása megkezdődött és októberben lesz befejezve. Mint a szoborbizottság nevében Ivánka Imre elnök jelenti, a leleplezésre november elseje van kitűzve, hogy a reá következő napon, halottak napján, a kegyelet hálás imát mondhasson előtte az elesettekért. Az ünnepély részleteit a szept. 25-én tartandó bizottsági ülésben állapítják meg véglegesen A meghívókat október 10—20-dika közt küldik szét. Modell a Hortobágyról. Munkácsy Mihálynak honfoglalási képéhez különböző ruhadarabok és lószerszámok mintáira van szüksége. Kell neki egy közönséges magyar csikós-kantár is, olyan, a milyent az alföldi csikósok paripáikon ma is használnak s amely egyúttal kötölék. Gróf Tisza Lajos, az országház építési bizottságának elnöke, azzal a kéréssel fordult tehát Simonffy Imre debreczeni polgármesterhez, hogy szerezzen neki ilyen, tényleg használt kantárt, a törött zablával együtt, melyen a hosszasabb használat nyomai tisztán láthatók. Tehát nem valami újabb szíjgyártóremeket. Az erdélyi színészet százéves jubileuma. Az Erdélyi Irodalmi Társaság Kuun Géza gr. elnöke összehívására értekezletet tartott, melyen elhatározta, hogy testületileg részt vesz az erdélyi színészet századik évfordulója, úgyszintén Katona József születésének századik éve alkalmából november 11-én Kolozsvártt rendezendő ünnepségeken. Maga részéről a társaság díszülést tart, melyen Kuun Géza gr. elnöki megnyitóján kívül alkalmi tárgyak lesznek s melyen E. Kovács Gyula, Szász Gerő, Csernátony Gyula, Ferenczi Zoltán dr fognak közreműködni fölolvasásokkal és szavalatokkal. A mi az ünnepségnek többi részét illeti, azokra most folynak az előkészületek, melyek élére Béldi Ákos főispánt és minden jótékony nemes közügyért fáradozó nejét kérik fel. Ez esetben a tervezett nagy képlet, főurak által előadva, szintén meglesz. A Petőfi-társaság a nyári szünetek után első rendes ülését Komócsy József elnöklete alatt vasárnap tartotta meg. Az akadémia első emeleti felolvasótermét mint rendesen, zsúfolásig megtöltötte a főleg fiatal nőkből álló közönség, amely zajos tapsokkal jutalmazta a felolvasóasztalhoz ült írókat. A felolvasások sorát Temérdek Aggkor czímű költeménye nyitotta meg, amelyet Komocsy olvasott föl. A költeménynek kedélyesen vidám hangulata a hallgatóság nagy rokonszenvével találkozott. — Palágyi Menyhért A titok czímmel, közérthető modorban tartott eszthetikai tanulmányt olvasott föl. A szép, tartalmas művet zajos tetszéssel fogadták. Végül Abonyi Árpádnak a Sztaribrodi híd czímű rajzrészlete került előadásra, amely a szerzőnek a boszniai életből vett rajzokat tartalmazó kötetéből való. Abonyi e rajzában jó humorral jellemzi az osztrák-magyar s a török hadsereg katonai életét. A fölolvasást a közönség éljenzéssel, tapssal jutalmazta. Az ülés végén fájdalmas szavakkal emlékezett meg az elnök Tors Kálmán haláláról s elhatározta, hogy emlékét jegyzőkönyvileg is megörökíti s hogy erről az özvegyet levél útján értesíti. Aztán tudomásul vették, hogy a Jókai Mór jubileumát előkészítő bizottság már is több egyesülettel és társulattal tette magát érintkezésbe. Magyar művészek a külföldön, Wiesbadenből Írják nekünk, hogy Giergl Margit, aki itt Budapesten Bellovics és Rosenberg Szigfrid tanároknak volt tanítványa az ottani operában oly nagy sikerrel vendégszerepelt, hogy rögtön szerződtették három évre. Berlinben pedig egy magyar tenorista, Arányi Dezső arat nagy sikereket a Krollszínházban. Első fellépte Rigolettóban volt s a berlini lapok nagyon dicsérik A Magyar Hírlap. A hosszú körút legérdekesebb palotája kétségtelenül a József körút 47-ik szám alatti. Abban készül a Magyar Hírlap. Aki éjjel arra a vidékre vetődik, csodálatos képet lát. A legtöbb ház sötét, de ebben a palotában világos ablakok hirdetik, hogy itt pezseg az élet, és itt nem ismerik a pihenést. Hogyne ? Hiszen reggelre a Magyar Hírlap ezernyi ezer olvasója várja kedvenc lapját és most egy kis hadsereg dolgozik, hogy reggel az ország minden részébe elrobogó vonatok és a főváros minden utczájába elrohanó kihordók széthordhassák a Magyar Hírlapot. A fényesen kivilágított helyiségekben és a helyiségek előtt tehát folytonos a sürgés-forgás. A lapnak harminchat belső dolgozótársa van. A kiadóhivatal és expedíció legalább hatvan embert foglalkoztat, akiknek egy része éjjeli szolgálatot is teljesít. A nyomdában, a rotácziós gépeknél, — amely fölvágva szórja ki magából a kész lapot, — körülbelül ötvenen munkálnak. És e másfélszáz emberen kívül a külső dolgozótársak, a hírt hozók, a táviróhivatal szolgái, az express-postások járnakkelnek folytonosan. Óriási gépezet ez, melynek látható része álllandó érdekessége a körútnak. Magának a gépezetnek munkája meglátható a Magyar Hirlapon, mely Horváth Gyula főszerkesztő és Fenyő Sándor felelős szerkesztő vezérlete alatt a legjobb magyar írókat és újságírókat gyűjtötte táborába. A Magyar Hirlap vezérczikkirói: Horváth Gyula, György Endre, Bartha Miklós, Hock János, Gadl Jenő, Szemere Attila, Benedek Elek, Günther Antal, Szemert Huba, Steinbach Gusztáv, Kohn Dávid, Bródy Sándor. Külső czikkirói: Apponyi Albert gróf, Bethlen Gábor gróf, Hírmándy Dénes, Bartók Lajos, Hoitsy Pál, Krajcsik Ferencz. Tárczairól: Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Szana Tamás, Szabó Endre, Endrődy Sándor, Benedek Elek, Justh Zsigmond, Kiss József, Sz. Nogáll Janka, Kóbor Tamás, Pázmándy Dénes, Gárdonyi Géza, Sajó Aladár, Márkus Miksa, Kürthy Emil, Mezei Ernő, Hevesi József, Karczag Vilmos, Körössy László, Náday Ferencz, Vajda János, Szécsi Ferencz stb. A napi újdonságok kiváló újságírók kezeiben vannak. Az újdonsági részt szerkesztik és írják: Szeredai Leó, Márkus Miksa, Sajó Aladár, dr. Füredi Mór, Szalay Mihály, György Lajos, Kondor Alfréd, Pályi Ede, Szerdahelyi Sándor, Fenyő Ernő, Fischer Ferencz. — A színházi rovatot legkiválóbb kritikusaink : Ambrus Zoltán és Márkus Miksa szerkesztik. — A közgazdaság terjedelmes rovatát szerkeszti: Kohn Dávid. A Magyar Hírlapnak levelezői vannak az ország legkisebb városában is és minden nagyobb európai városban. A Magyar Hírlap regényrovata pedig Vaudet Alfons, Contessa Lara, Guy de Maupassant, Ridder Haggard, Szemere Attila, Bródy Sándor új regényeit fogja hozni egymásután. A Magyar Hírlap múlt évi karácsonyi melléklete is meglepő volt, de az idei felül fogja még azt is múlni. Minden előfizető pompás illusztrált albumot kap karácsonyi ajándékul. A Magyar Hírlap előfizetői (de csupán ezek) megkapják (évnegyedenként 50 krajczárért) gyermekeik számára a legjobb és legolcsóbb gyermeklapot, a Magyar Hírlap gyermeklapját, a Kis Világot. És mindez előnyök mellett a Magyar Hírlap, mely a legjobb és legterjedelmesebb napilap, egyúttal legolcsóbb is. Előfizetési ára egy hónapra 1 forint 20 krajczár, egy évnegyedre 3 forint 50 kr, félévre 7 forint és egész évre 14 forint. ORSZÁG-VILÁG 633