Ország-Világ, 1894 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1894-11-04 / 45. szám

748 magyarázható, hogy két fontos­­ dolgot nem tévesztett szem elől: csakis szemenszedett jót adni s ezt a jót olcsó áron. Embert, a­ki a jót kiválaszsza, keresve sem találhatott volna kiválóbbat és alkalmasabbat, mint Gyulai Pál, az Olcsó könytár szerkesztője, első eszté­tikusunk és legkiválóbb kritikusunk, így aztán nem csoda, hogy az Olcsó könyvtár tartalma választékos és csak természetes, hogy a közlött darabok szövege ki­­áltja a legszigorúbb bírálatot. A II. sorozat tartalma a következő: 21 — 22 Dickens. Karácsonyi ének. 23—24 Gogol. Beszélyek az orosz életből.­ 25 - 26 Chateaubriand. Atala. Ford. Csiky Károly. 20—28 Tennyson. Király­­idillek I. Helén. — Ginevra. Ford. Szász Károly. 29— 31 Macaulay. Lord Bacon. 32—34 Kemény Zsigmond. Szerelem és hiúság. 34—36. Hugo Victor. Hernani. 37—40 Kölcsey Ferencz válogatott szónoki művei. Az Olcsó könyvtár egyes sorozatai megrendelhetők minden hazai könyvkereskedés útján, a­hol könyvkereskedés nincs, levelezőlapon a Franklin-társulattól Egy-egy so­rozat ára bérmentes megküldéssel 2 frt. Egyes számé 10 krajczár. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Ando a népszínházban. Ando, a hírneves olasz szí­nész, Duse méltó társa, 1895. év május havában vendégszere­pelni fog a népszínházban egy új társulattal, melyben részt fog venni Leigheri is, az olasz színpad legkitűnőbb komikusa és Virginia Reiter, drámai színésznő, mint a társulat prima­donnája. Új színház Kassán. A kassaiaknak végre mégis csak lesz új színházuk. A városi törvényhatóság egyhangúlag elfogadta azt a tervet, mely szerint az új színház a réginek helyén, a főtéren építtessék. A terveket fölterjesztették a belügyminiszter­hez jóváhagyás végett. Semmi kétség, hogy a belügyminiszter hozzá fog járulni, ez esetben tavaszkor megkezdik az építést s a milleniumra készen lesz az új színház. Nemzetközi kiállítás Velenczében. Velencze városa 1895-ben nemzetközi művészeti kiállítást rendez, melyre a művészek egy részét direkt meghívják, hogy kiállítsanak, má­sik részük küldhet be képeket, vagy szobrokat, de ez egy zsűri ítélete alá jön. Négy díjat fognak kiosztani. Az első 10­­.000 frank, a többi 5—5000. A képek beküldésének már ez­ 1-feje és 15-ike közt kell megtörténni. BARTALUS ISTVÁN Mai zenemellékletünk a magyar zeneirodalom műve­lőinek egyik legrégibb, de egyúttal leglelkesebb tagját vallja felkent mesterének. Lángoló fantáziája mindig oda törekedett, hogy ernyedetlen és kimerültséget nem ismerő munkássággal segítsen megteremteni a magyar zenét. Azt a zenét, mely mindnyájunk szívében él, mindnyá­junk ajkán lebeg és mégis oly igen-igen kevesen tudjuk mások számára is megközelíthetővé tenni. Bartalus azon­ban nemcsak a zene, a magyar zene továbbfejlesztésé­ben működött hathatósan. Ő egyúttal az irodalom terén is elismerésre méltó sikereket ért el. Bartalus István, budapesti állami tanítóképzőintézeti zenetanár, a m. tud. akadémia levelező- s a Kisfaludy­­társaság rendes tagja, szül. 1821. nov. 23-án Bálványos- Várallyán, Erdélyben. Atyja ref. lelkész lévén, fiát is ezen pályára nevelte. De ez a jogi pályára lépett s csak­hamar a zenéhez való szenvedélyből a kolozsvári kon­zervatórium növendéke lett. Később nevelősködött, míg 1846-ban kizárólag a zenészeti pályára lépett, 1851-ben Kolozsvárról Budapestre jött és a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején két ízben államsegélylyel in­dult tanulmányútra, meglátogatván a felsőausztriai zár­dák könyvtárait. Mint zeneíró, a zenészet művészi kifejtésén munkál­kodik 1858 óta az irodalomban ; zeneelméleti, történelmi, szépészeti és kritikai czikkei számtalan napi és heti­lapban jelentek meg, így az Ország-Világ 1884-ik év­folyamában is. Fáradhatlan tevékenységének számtalan örökbecsű termékeit egyenkint felsorolni úgyszólván le­hetetlen ; csak a kiválóbbakat kívánjuk itt felemlíteni. Módszer a zongora helyes játszására. Pest, 1860. Zon­goratan 1862. Magyar egyházak szertartásos énekei a XVI—XVII. században 1869. Magyar Orpheus. Vegyes­tartalmú zenegyűjtemény a XVIII. és XIX. századból 1869. Elemi összhangzat és számjelzéstan Wohlfahrt után 1867. Bevezetés a zongora játszására 1871. Arany János dalai 1884. Adalékok és újabb adalékok a magyar zene történelméhez 1882. stb. De nemcsak a zeneirodalom, hanem egyúttal a szépirodalom terén is tevékeny mun­kásságot fejtett ki. Két dudás egy csárdában. Regény 1865. A féltudó­sok. Regény 1882. Egy bukott zenész élete. Regény. Esz­tergom 1884. A kávénénikék. Regény. Budapest 1894. stb. stb. Mindezek éles megfigyelő tehetségét árulják el, melylyel a ferde társadalmi szokásokat és intézménye­ ORSZÁG-VILÁG két kigúnyolja és egyes kikapott eseményt részeire bontva, annak lehetetlen indító okait kívánja­­osto­rozni. Bartalus magas kora daczára élénk munkásságot fejt ki. Nemrégiben megindult az általa nagy és megbecsül­­hetlen fáradtsággal összeállított magyar népdalok gyűj­teménye. Ebből eddig 3 kötet látott napvilágot, de to­vábbi 4 kötet megvan kéziratban és ezen teljes 7 kötet­nyi gyűjtemény a millenniumig a közönség elé kerül. Bartalus ily módon kívánja leróni hazafias kötelességét az általa hőn szeretett magyar nemzet iránt. A hősök táncza Bartalus kiválóbb alkotásai közé tar­tozik és az Ország-Világ nagy szolgálatot vélt teljesíteni­­. olvasóinak, a­midőn nemcsak a veterán zeneszerző ritka tehetségének egyik megnyilatkozását, hanem egy­úttal sikerült arczképét és rövid életleírását is közre­adja: Fk. Kamarazene. A Grünfeld-Waldmann-Fa­ludy-Willmouth-féle vonósnégyes-társaság három ka­­marazeneestélyt rendez a­­ Vigadó] kistermében 1894. november 14-én és deczember 12-én, 1895. január 23-án Zilahiné­ Singhoffer Vilma asszony, Székely Irén k. a., továbbá Géczy Rezső, Major Gyula és Polónyi Elemér zongoraművészek szives közreműködésével. Bérelni lehet Méri Béla zeneműkereskedésében (Dorottya­ u. 7.) Hangverseny a konstantinápolyiak javára. A konstantinápolyi földrengés károsultjai javára nagy hangverseny és tánczmulatság készül a fővárosban. A mulatság elnöke Podmaniczky Frigyes, alelnökei Országh Sándor, Gerlóczy Károly és Pulszky Ferencz, a­r vnn Gozeseplok szigorúan a magyar gazdasági viszonyokhoz alkal­mazott gyártmányok. Az összes gazdasági gépeket tartalmazó árjegy­zékkel, szakbavágó felvilágosítással és tanácscsal, árak és feltételek közlésével szívesen és díjmentesen szolgál Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társulat Gyártelep, Budapest, külső váczi-út 7. Czímre ügyelni tessék!­m km­­gis Mi 's Stöm­­mi - 1894 Makó Mihály 1825-ben alapított vaskereskedését Buda­pest, Üllői-út 2. szám (Kálvin-tér és Üllői-út sarkán) különösen ajánljuk olvasóink becses figyelmébe, a­hol mindennemű ház­tartási és konyha-felszerelési czikkek, gazdasági eszközök, kályhák, tűzhelyek , szakmába vágó tárgyak és más egyéb a legelőnyöseken szerezhetők be. Gresz Lajos jóhírű kárpitos- és diszitómester minta- és­ készbútor-raktárát (Budapest, Vill­­ker. József­ körút 17) kiváló figyelmébe ajánljuk­­. olvasóinknak, a­hol a legszilárdabb ké­szítésű teljes szobaberendezéseket szerezhetik be a legjutá­­nyosabb árakon. Hegedűs J. és társa díszműáru-raktára Kossuth Lajos­­utcza 17, ajánlja nagy raktárát alkalmi ajándékokban, utazó­­czikkekben, sétabotok stb., továbbá új találmányú korona­­tározását, mely eddig a legczélszerűbbnek bizonyult. Berketz István mai számunkban közölt hirdetésére fel­­ hívjuk olvasóink figyelmét. Az Ország-Világ 42-ik számában közölt Sakk-talány meg­fejtése : Lemondtam én már ,végkép a világról, Elmúlt tavasznak állok romjain , Hol a levél is mind lehulltt a fáról S nem szólnak többé üdvről, boldogságról, Mint szóltak egykor, az én dalaim. Lemondtami már, a lelkem érzi mélyen, Hogy a jövőm nem biztató remény, Lement a nap s a felhőterhes égen Vezérszövétnek nem világít nékem. Közel s távolban nincsen semmi fény. Helyesen megfejtették: Németh Antal, Roszipál Alajos,­ Csemez nővérek, Martiny Béla, Solnay Ilonka, Hoffmann Tó­dor, Samarjay Ida és Irma, Schwarcz Józsa, Kelemen Irén, Beszterczei testvérek. Nyertes : Martiny Béla (Budapest). ............................................................................................................................................... mi mini is .............. Szerkesztői üzenetek. Kéziratokat vissza nem adunk. Bérmentet­­len leveleket el nem fogadunk. Névtelen köz­leményekre nem reflektálunk. K. Zs. Kassa. Sajnáljuk, de költeményekkel ez idő szerint úgy el vagyunk látva, hogy közlésére nem vállalkozhatunk. — Miskolczra. Megkaptuk, besorozzuk. — Gondolatok. Nem használhatjuk ; ötlet vajmi kevés van bennük. — R. L. Nagy- Tapolcsány. Egyik sem vált be.­­— Szénicz. Köszönjük a meg­emlékezést. A­mi a másikat illeti, lehetőleg kíván­ata szerint járunk el. — P. É. Szeged. A Charitas a Szépirodalmi könyv­tárban jelent meg, megkaphatja minden könyvkereskedő útján, ára­­­szt. — A gyermek és a csillag. Ha lesz türelme várni, felhasználjuk. — Nihilista. A czikkely nem való a mi közön­ségünknek, már tárgya miatt sem.­­ Halottak napján. Nem­ közölhető. — B. K. Pécs. Köszönjük a megemlékezést. Bőveb­ben levélben.— Nem közölhető versek : Tavasz, Vágy, Az én szívem, A vén c.zimbalmos, Te vagy az én bálványom, A bús legény. Dr. Váradi Antal, felelős szerkesztő. Országos Irodalmi Részvény-Társaság kiadása, Pesti könyvnyomda részvény-társaság nyomása, a cs. és kir. szab. hermanetzi papírgyár papirosán. Báli selyemszöveteket méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig, valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket is méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig c sírna, csíkozott, koc­kázott, mintázott, damaszolt stb. minőségben (mintegy 200 különböző fajta és 2000 különböző szín­ű árnyalatban) postabér- és vámmentesen a privátmegrendelők lakására szállít. Henneberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyemgyára Zibricllben. Minták postafordulóval küldetnek. Svájczba czímzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó 4

Next