Ország-Világ, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1896-11-08 / 45. szám
XVII. évfolyam Budapest, 1896. november 8. 45-ik szám ORSZÁG-VIIÁG (1) SZÉPIRODALMAI ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÉPES HETILAP g) Hirdetések helyben fölvétetnek a kiadóhivatalban (Hold-utcza 7.) és bármelyik hirdetési irodában.Felelős szerkesztő: Dr VÁRADI ANTAL Franczia-, Angolország-, Belgium- és Hollandiából hirdetéseket John F. Jones & Cie. (Páris) irodájából fogadunk el. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, VIII. kerület, Kerepesi út 1. szám hová a lapnak szánt közlemények küldendők. KIADÓHIVATALA Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre......................... 8 frt ]Negyedévre ........................... 2 frt Félévre................................. 4 frt | Egy hóra............................. 70 kr. Egyes szám ára 20 kr. Az előfizetési pénzek csakis az ORSZÁGOS IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGHOZ az ORSZÁG-VILÁG kiadóhivatalának Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám küldendők. magyar irodalom elvesztette egyik veterán munkáját, Degré Alajost. A gyászból kiveszi a maga részét az Ország-Világ is, melynek Degré Alajos két esztendőn át buzgó szerkesztője volt. Degré Alajos, a kitűnő író, 1820. január 6-án született Lippán, Temes megyében. Atyja franczia emigráns volt, ki magyar leányt vett nőül és hazánkban telepedett le. Anyja Rácz Anna volt. Degré egészen magyar nevelésben részesült; iskoláit Aradon kezdte meg, Szegeden folytatta s 1838—40-ben elvégezte a jogot Nagyváradon. Két évre rá, 1842-ben Pestre jött jurátusnak és csakhamar szoros viszonyba lépett az akkori vezető ifjúsággal, az írókkal és költőkkel. Irodalommal 1841-ben kezdett foglalkozni. Irt úti rajzokat, irodalmi czikkeket, de főleg elbeszéléseket és regényeket s néhány vígjátékot. Jelesebb beszélyíróink közé tartozik, noha nem elsőrangú. Művei szerkezet tekintetében nem erősek, jellemrajzai nem járnak mélyebben, de vidám humora s könnyed stílusa nagy népszerűséget szereztek neki. Regényei és elbeszélései a szalonok könynyed, csevegő modorában vannak írva, a franczia szalonregények utánzását kísérlette meg és az új hang tett is hatást a közönségre. Leleménye, érdekfeszítő meseszövése szórakoztató, érdekes olvasmányt nyújt. Regényei: Két év egy ügyvéd életéből, a Kalandornő, Salvator Rosa, A sors keze, Az ördög emlékiratai, A száműzött leánya, A kék vér, A nap hőse, Itthon, Bőkezű uzsorás, így van jól! Elbeszélései: Kedélyrajzok, Degré A. novellái, Novellák, Az elzárt gyámleány; továbbá: Visszaemlékezéseim. Vígjátékai, amelyek a Nemzeti Színházban kerültek színre: Iparlovag, Eljegyzés álarcz alatt, Félreismert lángész, Férj és jegyes, Segítsünk egymásnak, Bál előtt, alatt, után, Az atya szöktet, Rendkívüli előadás, Két hatalom, Divatos beteg. Van egy drámája is: a Kalandornő. Szerkesztette az Ország-Világot is 1883—85-ben, itt jelent meg Törik-szakad czímű regénye DEGRÉ ALAJOS és ifj. Rádai Gedeon, id. Lendvay Márton és Jámbor Pál élet- és jellemrajza. A negyvenes és ötvenes évek szépirodalmi lapjaiban : az Athenaeumban, a Regélőben, a Honderűben és Frankenburg Életképeiben több elbeszélése, úti rajza s az Országgyűlési Almanachban egy-két politikai vonatkozású czikke is megjelent. Irodalmi hivatása, tevékenysége, eleven lelke s bátor jelleme vezérszerepet biztosítottak neki az ifjúság között. Ez időbe esik első feltűnő szereplése is. Az ifjúság Kossuthnak fáklyásmenetet rendezett abból az alkalomból, hogy Bécsből visszatért, hol Metternichnél volt értekezleten s jeligés levélkék által pályázat útján választotta meg az ünnepi szónokot. A választás Degré Alajosra esett, hogy Kossuthot üdvözölje. Részt vett 1843-ban a pozsonyi országgyűlésen, hol a királyi ítélőtábla jegyzője volt s annak a mozgalomnak, mely a pozsonyi ifjúságot közelebb hozta a pesti ifjúsághoz, ő volt egyik fővezetője. Miután Pozsonyból visszajött Pestre, élénk részt vett azokban a politikai demonstrácziókban, melyeket az ifjúság Kossuth és a radikális eszmék mellett s a konzervativisták ellen szervezett. Tagja volt 1846-ban az úgynevezett tizek szövetségének, kik Petőfi Sándor vezetése alatt a szerkesztők önkénye ellen lázongtak. De kitűnő szerepe volt a márcziusi nagy napokban, s midőn a szabadságharcz megkezdődött, egyike volt az elsőknek, kik karddal kezükben a csatatérre mentek. Beállott a 16-ik huszárezredbe, a Károlyi-huszárok közé s 1848. nov. 29-én főhadnagy, 1849. január 16-án százados lett. Káta és Tata között az oroszok ellen vívott heves csatában több sebet kapott. A fegyverletétel után elbujdosott s jó ideig barangolt a bihari és békési pusztákon; ő is egyike volt a kiszemelteknek. Egyszer már nyomában jártak az osztrák katonák s kénytelen volt 1849. év deczemberében az ország déli végére menekülni. Édesanyját, ki 1849-ben halt el és a kinek három fia vett részt a magyar szabadságharczban, Arad várának parancsnoka katonai díszszel temettette el. Az amnesztia hírére Degré feljött Pestre, itt azonban nem tűrték meg s az osztrák kormány Aradra internálta. Itt maradt több esztendeig. Végre a fővárosba költözött véglegesen. Aztán hosszabb külföldi útra indult, beutazta Német-, Angol- és Francziaországot s Belgiumot. Hazatérve, megnősült, elvette Koller Amáliát. 1870-ben Pest megye Vácz kerületének lett országgyűlési képviselője. A rákövetkező cziklusban fellépett Nagy-Abonyban, de megbukott. Azóta visszavonult egészen a nyilvános szerepléstől. Vácz mellett megvásárolta Császár Ferencz papvölgyi villáját és egyedül családjának és az irodalomnak élt. Degré alelnöke volt az országos honvédegyesület központi bizottságának, az első honvéd-emléknek Váczon a hét kápolnán s az utolsónak, a budai honvéd-szobornak felállításában nagy érdemei vannak. Az öreg honvédek dolgát mindig a szivén viselte.