Ország-Világ, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

XVII. évfolyam Budapest, 1896. november 8. 45-i­k szám ORSZÁG-VII­ÁG (1) SZÉPIRODALMAI ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÉPES HETILAP g) Hirdetések helyben fölvétetnek a kiadóhivatalban (Hold-utcza 7.) és bármelyik hirdetési irodában.Felelős szerkesztő: Dr VÁRADI ANTAL Franczia-, Angolország-, Belgium- és Hollandiából hirdetéseket John F. Jones & Cie. (Páris) irodájából fogadunk el. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, VIII. kerület, Kerepesi­ út 1. szám hová a lapnak szánt közlemények küldendők. KIADÓHIVATALA Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre......................... 8 frt ]­­Negyedévre ........................... 2 frt Félévre................................. 4 frt | Egy hóra............................. 70 kr. Egyes szám ára 20 kr. Az előfizetési pénzek csakis az ORSZÁGOS IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGHOZ az ORSZÁG-VILÁG kiadóhivatalának Budapest, V. kerület, Hold-utcza 7. szám küldendők. magyar irodalom elvesztette egyik veterán munkáját, Degré Alajost. A gyászból kiveszi a maga részét az Ország-Világ is, melynek Degré Alajos két esztendőn át buzgó szerkesztője volt. Degré Alajos, a kitűnő író, 1820. január 6-án született Lippán, Temes megyében. Atyja franczia emigráns volt, ki magyar leányt vett nőül és hazánkban telepedett le. Anyja Rácz Anna volt. Degré egészen magyar nevelésben részesült; iskoláit Aradon kezdte meg, Szegeden folytatta s 1838—40-ben elvégezte a jogot Nagyváradon. Két évre rá, 1842-ben Pestre jött jurátusnak és csak­hamar szoros viszonyba lépett az akkori vezető ifjúsággal, az írókkal és költőkkel. Irodalommal 1841-ben kezdett foglalkozni. Irt úti rajzokat, irodalmi czikkeket, de főleg elbeszéléseket és regényeket s néhány víg­játékot. Jelesebb beszélyíróink közé tartozik, noha nem elsőrangú. Művei szerkezet tekin­tetében nem erősek, jellemrajzai nem járnak mélyebben, de vidám humora s könnyed stílusa nagy népszerűséget szereztek neki. Regényei és elbeszélései a szalonok köny­­nyed, csevegő modorában vannak írva, a franczia szalonregények utánzását kísérlette meg és az új hang tett is hatást a közön­ségre. Leleménye, érdekfeszítő meseszö­vése szórakoztató, érdekes olvasmányt nyújt. Regényei: Két év egy ügyvéd életéből, a Kalandornő, Salvator Rosa, A sors keze, Az ördög emlékiratai, A száműzött leánya, A kék vér, A nap hőse, Itthon, Bőkezű uzsorás, így van jól! Elbeszélései: Kedély­rajzok, Degré A. novellái, Novellák, Az elzárt gyámleány; továbbá: Visszaemlékezé­seim. Vígjátékai, a­melyek a Nemzeti Szín­házban kerültek színre: Iparlovag, Eljegyzés álarcz alatt, Félreismert lángész, Férj és jegyes, Segítsünk egymásnak, Bál előtt, alatt, után, Az atya szöktet, Rendkívüli előadás, Két hatalom, Divatos beteg. Van egy drámája is: a Kalandornő. Szerkesz­tette az Ország-Világot is 1883—85-ben, itt jelent meg Törik-szakad czímű regénye DEGRÉ ALAJOS és ifj. Rádai Gedeon, id. Lendvay Márton és Jámbor Pál élet- és jellemrajza. A negyvenes és ötvenes évek szépiro­dalmi lapjaiban : az Athenaeumban, a Regélő­ben, a Honderűben és Frankenburg Élet­képeiben több elbeszélése, úti rajza s az Országgyűlési Almanachban egy-két poli­tikai vonatkozású czikke is megjelent. Irodalmi hivatása, tevékenysége, eleven lelke s bátor jelleme vezérszerepet biztosítottak neki az ifjúság között. Ez időbe esik első feltűnő szereplése is. Az ifjúság Kossuthnak fáklyásmenetet rendezett abból az alkalom­ból, hogy Bécsből visszatért, hol Metter­­nichnél volt értekezleten s jeligés levélkék által pályázat útján választotta meg az ünnepi szónokot. A választás Degré Alajosra esett, hogy Kossuthot üdvözölje. Részt vett 1843-ban a pozsonyi országgyűlésen, hol a királyi ítélőtábla jegyzője volt s annak a mozgalomnak, mely a pozsonyi ifjúsá­got közelebb hozta a pesti ifjúsághoz, ő volt egyik fővezetője. Miután Pozsonyból visszajött Pestre, élénk részt vett azokban a politikai demon­­strácziókban, melyeket az ifjúság Kossuth és a radikális eszmék mellett s a konzer­­vativisták ellen­ szervezett. Tagja volt 1846-ban az úgynevezett tizek szövetsé­gének, kik Petőfi Sándor vezetése alatt a szerkesztők önkénye ellen lázongtak. De kitűnő szerepe volt a márcziusi nagy napok­ban, s midőn a szabadságharcz megkezdő­dött, egyike volt az elsőknek, kik karddal kezükben a csatatérre mentek. Beállott a 16-ik huszárezredbe, a Károlyi-huszárok közé s 1848. nov. 29-én főhadnagy, 1849. január 16-án százados lett. Káta és Tata között az oroszok ellen vívott heves csatá­ban több sebet kapott. A fegyverletétel után elbujdosott s jó ideig barangolt a bihari és békési pusztákon; ő is egyike volt a kiszemelteknek. Egyszer már nyomá­ban jártak az osztrák katonák s kénytelen volt 1849. év deczemberében az ország déli végére menekülni. Édes­anyját, ki 1849-ben halt el és a kinek három fia vett részt a magyar szabadságharczban, Arad várának parancsnoka katonai díszszel temet­­tette el. Az amnesztia hírére Degré feljött Pestre, itt azonban nem tűrték meg s az osztrák kormány Aradra internálta. Itt ma­radt több esztendeig. Végre a fővárosba költözött véglegesen. Aztán hosszabb kül­földi útra indult, beutazta Német-, Angol- és Francziaországot s Belgiumot. Hazatérve, megnősült, elvette Koller Amáliát. 1870-ben Pest megye Vácz kerületének lett ország­­gyűlési képviselője. A rákövetkező cziklus­­ban fellépett Nagy-Abonyban, de megbukott. Azóta visszavonult egészen a nyilvános szerepléstől. Vácz mellett megvásárolta Csá­szár Ferencz papvölgyi villáját és egyedül családjának és az irodalomnak élt. Degré alelnöke volt az országos honvéd­egyesület központi bizottságának, az első honvéd-emléknek Váczon a hét­ kápolnán s az utolsónak, a budai honvéd-szobornak fel­állításában nagy érdemei vannak. Az öreg honvédek dolgát mindig a szivén viselte.

Next