Ország-Világ, 1898 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1898-10-30 / 44. szám
702 igaz honfiszív húrjait óhajtjuk rezgésbe hozni. Arra kérjük Méltóságodat, kegyeskedjék tudomásul venni, hogy fájdalmában igaz részvéttel osztozunk s óhajtásunk az, hogy Méltóságod a hazafias munka nemesitő hatásában lelje fel azt az űrt, mely talán egyedül nyújt némi enyhet a gyógyíthatlan sebe okozta fájdalom elviselhetésére. És e hazafias enyhet adó munkában Méltóságod reánk, segítő társaira mindig számíthat, mert készek vagyunk és leszünk Méltóságoddal bármikor és bármily nehéz feladat megoldásában csekély erőnkhöz képest együttműködni. Hazafias üdvözlettel — Kolozsvárt, 1898. október 19-én. — Deáky Albert s. k., elnök; Végh Bertalan s. k., ezredes, tb. elnök; Ruszkó István s. k., a muzeum őre. A grófné halálának jelentése is megható, igy szól: A legmélyebb fájdalommal telt szívvel tudatom, hogy drága nőm, az én egyetlen boldogságom, gróf Kreith Béláné sz. Farnek Janka 47 éves korában október 9-én reggel az egekbe költözött. Temetése október 11-én délután 372 órakor lesz a Stefánia-úti 51. számú villából. Fájdalmamat vigaszszal enyhíteni nem lehet. Az Isten fogadja őt angyalai közé. Áldás és béke poraira. Gyászolják : Gróf Kreith, Farnek, Gottscheer, Valkovszky, Kerekes, Oláh, Teszáry, Czibur, Noszlopy, Batta családok és boldogtalan férje: gróf Kreith Béla. * * * A temetésen megjelentek: Ruttkayné Kossuth Lujza, báró Atzél Béla, Kossuth Ferencz, Bakos kir. táblai biró, Lakatos Miklós orsz. képviselő, Gracza György, Preyer Hugó, Hegedűs városi képviselők és számosan. Levélileg fejezték ki részvétüket: Damjanich Jánosné, gróf Károlyi Sándor, Wlassits Gyula, Csemegi Károly, Berzeviczy Albert és báró Helfert József v. b. titkos tanácsosok, Polónyi Géza, Thaly Kálmán, gróf Benyovszky Sándor, Enyedi Lukács, Illyés Bálint, Komjáthy Béla, Horváth Ádám, Jakabfy István, Ágoston József orsz. képviselők, Csajthay Ferencz, a Budapesti Hirlap szerkesztője, Makray nővérek, Osztrovszky kúriai tanácselnök, Szalay Imre, Ambrozovits Béla miniszteri tanácsosok, Szemere Miklós, gróf Guyon Edgar, Gerlóczy Károly, Márkus Imre, ifjabb gróf Bethlen Miklós, Brázay Kálmán és Barabás Béla orsz. képviselők. A kolozsvári 1848—49-iki muzeum igazgatósága és az öreg honvédek között rendkívül sokan fejezték ki részvétüket és elismerésöket az elhunyt grófnénak honleányi érdemeiért. Sissovich Károly, Skandinávia gyönyörű fekvésű városaival, számos vízeséseivel, fjordjaival, érdekes sziklahasadékaival és impozáns hegylánczaival rendkívül alkalmas a turisták legmesszebbmenő igényeinek kielégítésére. Minden évben alakulnak társaságok, melyek ellátogatnak Krisztiániába, Bergenbe, Drontjembe, Tromsőbe, sőt ha idejök megengedi, Hammerfestet, Európa legészakibb városát és az ennek közelében levő északi fokot is felkeresik. Mások a Spitzbergákat tűzik ki utazásuk czéljául. Ezt a szigetcsoportot a turisták utóbbi időben igen nagy számban keresik fel és azon a helyen, hol két-három évtizeddel azelőtt csak dán és norvég halászok tengették nyomorúságos életüket, ma hatalmas szállodák és nyaralók hirdetik a kultúra terjedését. A Kopenhágába vezető utak közül a legrövidebbet és legkényelmesebbet választottam Berlin, Warnemünde és Giedseren át. Az út Berlinből Warnemündéig 4 1/2 óráig tart és semmi változatosságot sem nyújt. Az északnémet síkságon haladunk keresztül, mely a nagy Szarmatsíkságnak képezi folytatását. Nagy kiterjedésű erdőségek és legelők, valamint tömérdek kisebb-nagyobb tó jellemzik e vidéket. Warnemünde az utolsó vasúti állomás Németországban. Innen hajóval mintegy 21/* óra alatt érjük el a Falster-szigeten lévő Gjedsert. Itt vámvizsgálatnak kell magunkat alávetnünk, ez azonban inkább csak formalitás, minthogy az illető közegek utasítva vannak, hogy az utazó közönséget lehetőleg kíméljék. Gjedserből a dán államvasuton folytatjuk utunkat észak felé. A dán vasutak berendezése aránylag igen primitív. A kocsik régi divatúak, folyosók nélkül, az egyes szakaszok rendkívül kicsinyek és szűkek, szóval az utazó közönség kényelmével nem törődnek sokat. Csakis a villanyos világításban utánozták a dánok a modernebb berendezésű vasutakat. Egy oly országban, mint Dánia, ahol lépten-nyomon észlelhetjük a kultúra haladását, érthetetlen az a közöny, melyet éppen a vasutakkal szemben tanúsítanak. Az első állomás, melyen dán földön kiszálltam és melyet különös jelentőségénél fogva minden utazó — ha csak ideje megengedi — közelebbi megtekintésre érdemesít. Roeskilde, a dánok régi fővárosa és uralkodóik koronázóhelye. A hajdanra nevezetes városnak ma csak 8000 lakosa van, valamennyi híres temploma, szám szerint 26, kolostorai, a királyok palotái mind elpusztultak, csak az 1084-ben elkészült és gótbizánczi stílusban épült gyönyörű dóm hirdeti meg e város régi fényét. E templomban temetik el még most is a királyi család tagjait, a nemrég elhunyt királynét is Roeskildébe vitték, ahol a dómban helyezték örök nyugalomra. Roeskilde Kopenhágától csak mintegy 30 kilométernyire van, ezt az utat a gyorsvonat körülbelül fél óra alatt DÁIl DOIIGOK. teszi meg s miután még egynéhány kisebb állomást elhagytunk, vonatunk berobog Kopenhága impozáns indóházába. * * * Kopenhága, vagy dánul Kjöbenhavn (jó kikötő), mint neve is mutatja, elsőrendű kereskedelmi kikötőt képez a Sund partján. Gyönyörű és előnyös fekvésénél fogva északi Konstantinápolynak is szokták nevezni, különben is egyike Európa legszebb városának. Kopenhága legrégibb része a déli városrész, itt van a város legnagyobb forgalmú tere, a Kongens Nyterv (Király-tér), ez képezi egyúttal a város czentrumát. E térre érve azonnal szemünkbe tűnik V. Keresztély lovasszobra, melyet a nép egyszerűen »Hesten«-nek (ló) keresztelt. E szobrot, mely híján van bárminemű művészi ízlésnek, egy l’Amoureux nevű franczia építette 1688-ban. Ugyane téren van a Charlottenburgnak nevezett művészeti akadémia, a színház, a kiállítási csarnok stb. A Kongens Nyterv közelében találjuk a »Vor frue Kirke«-t, vagy szeretett asszonyunk templomát. Ez a templom, mely egyúttal Kopenhága legrégibb imaháza, megérdemli, hogy azt közelebbről szemügyre vegyük. Külseje ugyan legkevésbbé sem imponáló, de ha belépünk, a legkiválóbb mesterművek, mint a szentély, az oltár, az üdvözítő és a 12 apostol szobra stb. azonnal lekötik figyelmünket. Ezek Thorwaldsen mester legkiválóbb alkotásai közé tartoznak. Thorwaldsen Albert a világ legelső szobrászai közé tartozik. Műveinek legnagyobb része a külön e czélra épített Thorwaldsen-múzeumban van elhelyezve példás rendben. E múzeum előcsarnokában a mester hatalmas szobra, amelyet a nemzet emelt, igazolja legjobban azt a rajongó szeretetet és nagy tiszteletet, amelyben a dánok emlékét és műveit részesítik. Mindenkit egyaránt meghat a ragaszkodás és tiszteletnyilvánítás e foka. E múzeum nem is kiállítás, hanem templom, amelyben e nagy férfi emlékeit kegyelettel őrzik. Kár, hogy életének legnagyobb részét külföldön töltve, idegen isteneknek hódolt s igy egyéniségét sohasem juttathatta kellően kifejezésre, műveivel nem létesített új irányt, a melyet az utókor követhetne. Nem igy a festészetnél. Az ú. n. dán iskolának számos követője akadt, valamennyi önálló festő, közülök csak a leghíresebbet, Viggo Johansent említem. Dániában a festészet művészete egyáltalában igen magas fokon áll, Kopenhága bővelkedik nagy képtárakban, melyek közül legfontosabb a művészeti múzeum képgyűjteménye, a Moltke-féle képtár, mely utóbbinak művei legnagyobbrészt a régi dán és a holland iskola termékei. Nem alkothatnánk magunknak kellő fogalmat a dánok, de különösen Kopenhága lakóinak életmódjáról, ha meg nem látogatnók a Tivolit is Elismert dolog, hogy az emberek szokásának, gondolatmenetének, mint egyáltalában intelligencziájának megítélésére legalkalmasabb, ha figyelemmel kisérjük mulatozásuk módját. Márpedig a tivoli — melyet 1843-ban alapított egy Carstensen nevű kapitány — minden tekintetben magas nívón álló szórakozóhely. Előnyös és kedvező fekvése a város közepén, nagy kiterjedése, kényelmes és czélszerű berendezése által csakhamar kedvencz tartózkodóhelye lett nemcsak a kopenhágaiaknak, hanem minden idegennek is. Nyílt színpad, czirkusz, tűzijáték, de főleg a körülbelül 60 tagból álló zenekar valóban művészi összjátéka vonzza ki a közönséget. És mindez csekély 50 éve (körülbelül 30 kr.) belépti díj mellett. Ismerve a dánok moralitását és takarékosságát, szinte megütköztem, mikor egy pavillonba lépve láttam, hogy egyesek a játékszenvedélytől elragadtatva, mily nagy összegeket harácsolnak el egy Joulet-féle játékban. Hátra van még, hogy a lakosságról egyet-mást mondjak. A dán bátor, kitartó és flegmatikus; a mindennapi életben praktikus, mert mindig higgadtan gondolkozik. A szellemi kultúra magas fokon áll, melynek központját kétségkívül Kopenhága képezi. Kopenhágának 1890-ben a külvárosokkal együtt 373.000 lakossága volt, ami az összlakosságnak 17°/o-a. Ily körülmények között természetes, hogy Kopenhága sokkal nagyobb mértékben viszi Dániában a vezérszerepet, mint más országok fővárosai saját államaikban. Ezt legjobban igazolja az a feltűnő haladás, melyet e város századunkban felmutathat. 1834-ben a nagy pusztítások befolyása alatt még csak 119.000 lakosa ötven év alatt megháromszorozódott. A gyakori pusztulások után még fönmaradt régi épületek idővel mind el-eltünedeznek, hogy hatalmas bérházaknak és modern berendezésű szállodáknak adjanak helyet. Utóbbiak minden komforttal rendelkeznek, áraik sem túlságosan magasak. A színházakat, cirkuszokat és egyéb szórakozóhelyeket olcsó belépti díjak által hozzáférhetővé teszik a szegényebb néposztály részére is, hogy ezzel intelligenciájukat emeljék. A mellett az előadások és produkciók oly magas nívón állanak, hogy azok bárkinek is műélvezetet szerezhetnek. Mindezek után részemről azt hiszem, hogy bárki, aki Kopenhágában csak annyi ideig is tartózkodott, hogy ezalatt a város látnivalóságait megtekintette és lakóinak szokásaival és életmódjával megismerkedett, távozásakor azt a benyomást viszi magával, hogy Dánia fővárosa egy, a nyugateurópai államok kapitálisaival bátran egy kategóriába sorozható modern berendezésű város. Szende Gyula. Hirek. ++ Képeink. Az Ország-Világ e heti száma valóságos képes album, az egész hét történetét ismerteti számos szép illusztráczióval. Országos esemény kétségkívül csak egy volt, az egri érsek, Samassa József jubileuma, melynek két érdekes jelensége volt.. Először egy hatalmas pásztorlevél Samassa tollából, amelyben éles kritikát mond mai társadalmi viszonyaink felett, másodszor pedig annak a szeretetnek a megnyilvánulása, amelylyel Magyarországon Samassa iránt viseltetnek. E jubileum alkalmából az érsek rezidencziáját, a kedves Eger városát is bemutatjuk képekben. — A többi képünk a kisebb aktualitásoknak hódol. Bemutatjuk a bécsi pestis híres áldozatát: Müller doktort, továbbá a detronizált kínai császárt és annak volt miniszterét, Li-Hung-Csangot és bemutatjuk most a zenei évad kezdetén egyik derék vonósnégyesünket, amely e téren mint a népszerű hangversenyek megalapítója — a legnépszerűbb. Vidéki színészet. Szabadkán Pesti Ihász Lajos színésztársulata nagy sikerrel működik. Ezen a héten adták elő előkelő közönségnek Elektrát. Balázs Olga, a társulat drámai hősnője játszotta Elektrát megrázó erővel. Minden felvonás után többször a lámpák elé szólították. Balázs Olga kisasszony, ki csak most került ki a színi akadémiából, kiváló tehetségével meghódította a szabadkaiakat, kik most már megtanulják, hogy a drámai estéken is érdemes a színházba járni. Vajda János síremléke. Halottak napján avatják fel Vajda János síremlékét, amelyet Donáthi Gyula kiváló szobrászunk készített. A sir- OfcSZRG-VILIAG 1898