Ország-Világ, 1899 (20. évfolyam, 27-52. szám)
1899-09-24 / 39. szám
614 megbízásából szerkesztette a gőzkazánokról szóló törvényjavaslatot és szabályrendeleteket, melyek az ankét által el is fogadtattak. 1883. julius 26-án kineveztetett a József-műegyetem rendes tanárának, hol a leiró géptant és géprajzot adja elő. 1884-ben nem nyert mandátumot. 1887-ben régi kerülete választotta meg; ugyanezt a kerületet képviseli a jelen országgyűlésen is. Elnöke az ipari munkások képzésére szervezett országos bizottságnak; az országos iparoktatási tanács alelnöke; tiszteletbeli elnöke a budapesti sakk-egyesületnek ; az országos nemzeti szövetség igazgatósági társelnöke ; Máramaros vármegye törvényhatósági bizottságának és középponti választmányának tagja; Máramarosmegye borsai mojszini és petrovai nemes közbirtokosságainak elnöke. Az 1873-diki világkiállítás gépészeti részének tanulmányozására kiküldetvén, megírta A bécsi világkiállítás gőzgépei czímű terjedelmes jelentését, melynek kivonatszerű ismertetése több napilapban megjelent. Új gőzszivattyú (Pulsometer) czikke (a Gazdasági Mérnök 1877. 15. szám), Önműködő vizemelőgép (Hydraulikus kos) czímű czikke (Ugyanott, 1879. 1. szám), Centrifugaiszivattyúk czímű tanulmány (Ugyanott, 1880. évi április 1., 8. és 15. szám); nagyobb tanulmánya: A teherszállításról drótkötél-pályákon (Magyar Mérnök- és Épitészegyesület Értesítője 1878. november 7. és deczember 7. szám); A gőzkazánok megvizsgálásáról és a gőzkazánügy törvény által való szabályozásáról (Ugyanott, 1882. deczember 14. szám és a Gazdasági Mérnök deczember 7. szám); A nagy- és kisipar viszonyairól (czikksorozat a Nemzetben a 80-as évek elején); A háziipar jelentősége, A háziipar és népoktatás, Mikor fogunk repülni és még több kisebb czikk, melyek a Máramarosi Lapokban és a fővárosi napilapokban jelentek meg. Munkája: Leiró géptan. I. kötet. Budapest, 1888. (A Magyar Mérnök- és Épitészegylet könyvkiadó-vállalata XI. 1.) Országgyűlési beszédei 1881—84. (VIII. Költségvetés 1883-ra, X. Vadászati jog, Vadászati és fegyveradó, XL, XII. Középiskolák és azok tanárainak képesítése, gimnáziumi és reáliskolai oktatás, XV. Tanitóképezdei tanárok kérvénye fizetésök ügyében, XVI. Ipartörvény módosítása, 1887—92. VIII. Véderővita alkalmával fővárosi rendőrség eljárása, IX Véderő, XV. Költségvetés 1890-re.) * * * Réthy Mór, matematikus, műegyetemi tanár, született Nagykőrösön 1846. november 3-án. Ugyanott végezte a gimnáziumot. Főiskolai tanulmányait a bécsi műegyetemen kezdte s a budai József-műegyetemen folytatta. 1869. őszétől kezdve három féléven át a József-műegyetemen tanársegéd volt, azután pedig ugyanannyi ideig a körmöczbányai főreáliskolán tanár. 1871—74. állami ösztöndíjjal a göttingai és heidelbergai egyetemen járt s az utóbbin bölcsészeti doktorrá lett. 1874—86. a kolozsvári egyetemen az elméleti fizika és a matematika tanára volt. 1886 óta a József-műegyetemen működik, mégpedig 1891-ig mint a matematikának, azóta pedig az analitikai mechanikának tanára. 1878 óta a tudományos akadémiának tagja. Irt matematikai és fizikai értekezéseket, az akadémia megbízásából König Gyulával együtt kiadja Bolyai Tentamenjét, melyből az első kötet 1897-ben jelent meg. * * * Pecz Samu született 1854-ben Budapesten. Középiskoláit ugyanitt végezte. Tanulmányait a budapesti és stuttgarti műegyetemen, valamint a bécsi képzőművészeti akadémián végezte, közbe leszolgálván az egyéves önkéntesi időt, tüzértisztnek nevezték ki. Építészi oklevelét a magyar királyi József-műegyetemen 1882-ben nyerte. 1882 óta a magyar királyi József-műegyetemen mint tanársegéd működött, míg 1887. január 10-én rendkívüli és 1888. augusztus 20-án rendes nyilvános tanárnak nevezték ki. A bécsi képzőművészeti akadémián, a dévaványai templom, a budapesti erzsébetvárosi templom, a budai ev. ref. templom s a budapesti központi vásárcsarnok tervpályázatánál (a legutóbbi nemzetközi) első díjjal tüntették ki. A protestáns templomok építéséről czímű s a Magyar Mérnök- és Építészegyesület Közlönyében 1888-ban megjelent értekezésért a Hollán-díjat kapta. Építette a debreczeni ev. ref. templomot (1886), a budapesti unitárius templomot és lakóházat (1889), a budai ev. ref. templomot (1895), a budapesti központi vásárcsarnokot (1896) és több kórházat. _________________________ _____________________ Főiskoláink száma ebben az esztendőben ismét meggyarapodott, a kormány az állatorvosi akadémiából főiskolát szervezett, melynek hivatása lesz állatorvosi karunkat kiváló szakerőkkel felfrissíteni. Szükségessé vált ez az újjászervezés azért is, mert az állatorvosoktól a jövőben magasabb előképzettséget kívánnak meg, de szükséges volt ez a reform azért is, mert az akadémia kiváló tanári kara megérdemelte, hogy tanszékük az egyetemi tanárokéval egyenrangú legyen. E heti számunkban bemutatjuk az új főiskola rektorát írásban és képben. Életrajzi adatai ezek : Hutyra Ferencz született Szepeshelyt 1860-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s ugyanitt avattatott doktorrá 1884-ben. Három éven át Scheuthauer tanárnak asszisztense volt, majd 1886-ban az állatorvosi tanintézethez segédtanárrá, 1888-ban pedig az állatorvosi oklevél megszerzése után ugyanitt a belgyógyászat és járványtan nyilvános rendes tanárává neveztetett ki. 1889-ben az egyetemi magántanári czímet nyerte el. 1890-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A Veterinárius és a Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből czímű folyóiratok, valamint a földmívelésügyi miniszter megbízásából az Állategészségügyi Évkönyv szerkesztője és a Jahresse fiától nem akarta kérdezni, boldogsága mellett is azt érezte, hogy fia nem olyan nőt szeret, mint amilyen ő maga. Nem volt az előítéletek barátja, de azért örült volna, ha fiának nemesi vére nem keveredik idegennel. Talán asszonyt, férjes nőt szeret ? És ebben a félelmében elhatározta, hogy megtud mindent. Boldogság között teltek a napok, Bereczkey gyötrelme azonban még nem ért véget, érezte, hogy az a nő, akit szerelemmel vesz körül, ottléte alatt oly vígnak, oly boldognak érzi magát, de nem beszéltek erről soha. Az alkony rájuk szállt s betakarta őket. Künn Ingovány között. -Ám soh,felgyúltak az utcza lámpái s a járókelők zsibongása verődött be az ablakon keresztül. Nem gyújtottak lámpát, jól esett ez a homály, ez a titkos csendesség. Ott ültek egymás mellett a divánon szótlanul, némán. Bereczkey keze alá csúszott s megfogta a nő kezét, ez összerezzent, de nem vonta vissza. S amint így egymásra néztek, a férfi lassan átkarolta a nőt s megszólalt: — Magda, szeretlek! Magda nem válaszolt semmit, de úgy látszik, hogy megszédült s feje reáhanyatlott a férfi mellére, ez meg egészen magához vonta s arkaikra tapadt hosszan, szenvedélyesen. Az asszony egész teste-berichte über die Fortschritte der Medicin magyar referense. Számos tudományos munkát irt, melyek közül különösen kiemeljük következő műveit: A házi állatok fertőző betegségeinek oktana, Kórboncztani diagnosztika, Állatorvosi belgyógyászat, Trichinosis, Actinomykosis és Száj- és körömfájás. Mint a kormány megbízottja résztvett a külföldi államokkal legutóbb megkötött állategészségügyi egyezményekre, valamint az osztrák-magyar kiegyezésre vonatkozó tárgyalásokban és ez utóbbit illetőleg kifejtett közreműködéséért ő Felsége a III. osztályú vaskorona-rendet adományozta részére. 1897-ben az állatorvosi akadémia igazgatójává neveztetett ki. 1899-ben ő Felsége a nyilvános rendkívüli egyetemi tanári czímmel tüntette ki. Ugyanez évben az állatorvosi akadémiának állatorvosi főiskolává történt újjászervezése alkalmából ő Felsége az új főiskola rektorává nevezte ki. Kellő figyelemmel olvasgatva ezeket a rideg életrajzi adatokat, okvetlenül feltűnik mindenki előtt az a gyors előmenetel, melyben dr. Hutyra részesült. De viszont az is igaz, hogy dr. Hutyra kiváló szakértelme, rendíthetetlen ügybuzgalma és fáradhatlan munkássága mintegy predesztinálják erre a nagy fontosságú, előkelő állásra. Irta Cs. Szabó Kálmán,ben megrázkódott s karjával átölelte a férfi nyakát, miközben szemei fénylettek s alig hallhatóan súgta: — Már nagyon régen szeretlek, szeretlek, Imre ! Többet nem beszélgettek, így tartották egymást a titkos homályban, boldogan, mint azok, kik régen keresik egymást és egymásra mást találtak. Az idő múlását nem vették észre, egész lények rabjává lett a szerelem édes kínjainak. És így egymásra hajolva súgta el Bereczkey csodás szerelmének történetét. A nő hallgatott, miközben fejét a szeretett férfi mellén nyugtatta, majd megszólalt: — így képzeltem el én találkozásunkat, mert mikor ott a korzón olyan különösen néztél reám, ORSZÁG-VilÁG 1899