Ország-Világ, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-25 / 13. szám

256 Holzer Simon czég női jelöltek üzlete 1869-ben alapittatott a IV. ker. Kigyó-tér 2. szám alatt. Alapításának első éveiben csak kis raktárt tartott és a forgalom főleg mérték szerinti megrendelésekre szorít­kozott, azonban szolid, lelkiismeretes kiszolgálás, jó munka s olcsó árak folytán az üzlet oly rohamosan lett ismeretes és közkedveltségűvé, hogy csak dús raktár és nagy munkaerővel bírt a megbízásoknak eleget tenni. 1895-ben, ámbár már az egész épület az üzlet czéljaira volt berendezve, a hely kicsinynek bizonyult, s tekin­tettel a már úgyis kilátásban volt expropriáczióra, azt a IV. ker. Kossuth Lajos­ utcza 9. szám alatt épült pompás vasházba helyezte át, a melyet a mai kor leg­kényesebb igényeinek is megfelelően rendezett be s ma már forgalom tekintetében a monarchia bármely hason­­nemű üzletét felülmúlja. Az áruház főbb czikkei kabátok, gallérok, köpenyek, gyermekkabát és köpenyek stb. a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig, külön ruha­osztály, szűcs-műhelyek stb. A köznép, épp úgy az arisztokráczia legkedveltebb bevásárlási helye, a királyi család számos tagjának, mint például József Ágostné és Klotild főherczegnéknek állandó bevásárlási helye. Évente négyszer adja ki Divatértesítőjét, minden idényben 20.000— 25.000 példányban. Az áruház körülbelül 1000 férfi s 2000 női munkásnak ad kenyeret. Gyártmányai a mon­archia minden nagyobb váro­sában kaphatók, több ausztriai nagy­városban egyes üzletek csakis Holzer-féle konfekc­iót árusítanak. Gyakornok, Erdély. Ma­gyarországon a múlt évben 1487 nyilvános gyógyszertár állott fenn, e számban azon­ban a házi és kézi gyógyszer­­tárak nem foglaltatnak benn. Hivatalnok, Budapest A Sivárny­itásra használt fucus az éjszaki tenger vidékein tenyésző növény, a­mely mint a vízi növények általában, egy kevés bromot és jódot tartal­maz. Állítólag az alkatrészek­nek tulajdonítandó a sová­­nyító hatás, a­mely azonban már azért is kérdéses, mert az említett vidékeken a lucust a házi állatok etetésére is használják és az állatok tőle meghíznak, épp úgy, mintha a legjobb réti füvet ennék. Tiszttartó, Komárom. Önt nyugtalanítja az, hogy ér­veléseinek száma perc­enkint 60. Nos hát, ha egyéb baja nincs, úgy ez ne aggaszsza. E sorok írója látott már nem egy embert, kinek 50 — 55 érvelése volt perczenkint, a­nélkül, hogy valamelyes be­tegség állott volna fenn. Sőt emlékszik egy kis leányra is, ki már most férjes asszony és többszörös anya, a kinek még egy jófajta szuper-csárdás eltánczolása után is csak 48-at vert a pulzusa. Rusticus, Alföld. Igaz, hogy a sóska tartalmaz sóska­­savat, de oly keveset, hogy nevetséges volna ezért a sóskát méregnek tartani. A czitromban van czitromsav, az almában almasav, a sajtban tejsav, a tojásban kén, a porczogós disznófülben meg pláne foszfor és e dol­gok nemcsak hogy nem ártanak nekünk, sőt szerveze­tünknek szüksége van ez anyagokra. Dr. B. IRODALOM. E. Kovács Gyula költeményei. Az el­hunyt költő-színész költeményeit, melyek nagyrésze az Ország-Világ hasábjait díszítette, most kiadták leányai: E. Kovács Ilona és Etelka. A kötet elé dr. Ferenczy Zol­tán megírta Kovács Gyula élettörténetét, méltatva az iro­dalom és színművészet terén szerzett érdemeit. Az érdekes­­ életrajzból a jövő héten mutatványt közlünk, ugyan­ekkor bővebben fogjuk méltatni Kovács Gyula költe­ményeit is. Itt csak előre fel akartuk hívni olvasóink figyelmét arra az érdekes verskötetre, mely 3 koronáért minden könyvkereskedésben kapható. Benedek Elek új könyve, Benedek Elek­től Falusi bohémek czímmel a Singer és Wolfner-czég Egyetemes Regénytárában egy kötet novella jelent meg. Benedek a legolvasottabb és legnépszerűbb magyar novellá­ia­, kinek egyszerű történetei, érzelmes elbeszélései gyor­san meghódították az olvasóközönséget. A most megjelent kötetből, melynek ára 1 korona, e héten mutatványt közlünk. Magyar Minerva. A magyarországi mú­zeumok és könyvtárak czímkönyve. I. évfolyam. Gróf Széchenyi Ferencz arczképével. Ez az Ízléses, fehér vá­szonba kötött és igénytelen czímű könyv sokkal nagyobb hasznára válik a magyar kultúrának, mint sok nagyhangú és bőbeszédű értekezés és buzdítás. A Magyar Minerva megismerteti az összes múzeumokat és könyvtárakat, akár törvényhatóságok, községek, akár felekezetek vagy magánosok tartják azokat fenn. A múzeumok és könyv­tárak országos főfelügyelősége által megbízott szerkesz­tők , dr. Schönherr Gyula és dr. Esztegár László oly lelkiismeretességgel végezték munkájukat, hogy még a gyűjteményekre vonatkozó irodalmat (katalógusok, ismer­tetések stb.) is behatóan és pontosan ismertetik. Az első kötet bevezetése gr. Széchenyi Ferencznek, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának kitűnő élet- és jellemrajzát nyújtja. A nagyfontosságú vállalat kiadója az Athenaeum, az első évfolyam­ára kötve 8 korona. Dr. Bán Aladártól Az áhitat szárnyain czím alatt szépen illusztrált kötet jelent meg a Szent István-társulat kiadásában. Igaz, vallásos meggyőződés, emberszeretet, költői lelkesedés nyilatkozik minden darab­jában, melyek kontemplatíve részben himnuszszerű, rész­ben vallásos témákat tárgyazó lírai művek. Habár a forma hagy fenn kívánni valót, a kompozíczió kerekded és számos darabjában a kötetnek emelkedettség és a tárgy szeretete mutatkozik. A kötetre még visszatérünk. Az örök béke. Kemény Ferencz közép­iskolai igazgató és jeles tudósunk érdekes könyvet bo­­csájtott közre »A béke-probléma megoldásának egyik módjáról«. Most, mikor az ember iszonyodva olvas a délafrikai harcztéren folyó véráldozatokról, —­ sajnos — kétszeresen aktuális ez a théma. Kemény nagy tudással és lelkesedéssel tárgyalja e nagy kérdést s idézi a leg­nagyobb szellemeknek, Bérangernek, Heinenak, Björnson­­nak, Lermignek, Corvin Mátyásnak, Madáchnak, Petőfinek, Széchenyi István grófnak és még számosaknak véleményét és javaslatát az örök békéről. A­ jeles tudós szerint a gyermekek vérébe kell már beoltani, a béke iránt való szeretetet s épp azért az iskolákban nem azokat a feje­delmeket kell kiemelni-s mintaképül felállítani, kik sok ezer ember életét tették fel a véletlen koc­kájára, kik­ ezrek vérén gyarapították országukat, hanem azokat, a­kik a tudomány, művészet és ipar fellendítésével tették hatalmassá birodalmukat. Nagyon sok érdekes, szép­­eszmét vet fel Kemény alapos munkájában, melynek vé­gén a magyarországi békemozgalmak történetét tárgyalja. Szerző ismert szerénységével saját nevét alig említi, holott jól tudjuk, hogy a magyarországi békeegyesület­nek ő volt egyik megalapítója és most is egyik legtevé­kenyebb és leglelkesebb tagja és vezére. Az érdekes­munkát, mely egy éles, mélyreható elmének, egy nemes­­szívnek gondolatait, érzelmeit tárja elénk, a Wodianer­­czég adta ki s ára 1 korona 50 fillér. Kalauz — ingyen. Az év egyik legérde­sebb eseménye a párisi világkiállítás lesz. A­ki odakészül, annak feltétlenül szüksége van megbízható kalauzra, a­mely vezesse,, útbaigazítsa. Ilyen kalauz készül most a Magyar Hírlap szerkesztőségében. Mindenre kiterjedő mű ez, a­mely a Pak­sba, utazóknak nélkülözhetetlen. Kitűnő térkép is van benne. De­­az itthon maradók számára is sok élvezetet biztosít. A Magyar Hírlap minden előfizetőjének teljesen ingyen küldi meg a­ Kalauzt, melyet a párisi világkiállítás emlékeképen is érdeme­­megőrizni. De nemcsak így kalauzol a Magyar Hírlap. Kalauz, maga is, minden irányban. Legjobb, leghívebb kalauza a nagy magyar közönségnek. A Magyar Hírlapnak (szerkesztő : Fényű Sándor) senkivel szemben sincs lekötöttsége. Sem pártot, sem­ egyes embert, sem klikket nem szolgál. Független és szabad. Egyetlen urat ismer: a köz­érdeket. Ebben is tántoríthatat­lan, mint minden más elvében. Aztán folytatja kalauz­tisztét: gazdag rovataiban, nagyszerű hírszolgálatában, mely különö­sen a vidékre terjed ki és táv­irataiban. Irodalmi és művészeti kérdésekben fáradhatatlan ka­lauza a Magyar Hírlap a nagy­­közönségnek. Épp úgy,­­ mint közgazdasági dolgokban és köz­érdekű kérdésekben. Ez utóbbit illetőleg a szerkesztői üzenetek rovatában áll a közönség szol­gálatára. A Magyar Hírlap a­ párisi kalauzon kívül is különös, kedvezményeket ad előfizetői­nek. Az új előfizetők díjtalanul kapják meg a Magyar Hírlap­ban most folyó felette érdekes regényének eddig megjelent köz­leményeit (könyvalakban). Az Otthon czímű szépirodalmi illusz­trált folyóiratot a Magyar Hír­lappal együtt évnegyedre nyolc­ koronáért kapják az előfizetők. Fél áron, negyedévenkint 1 ko­ronáért és 50 fillérért jutnak egyszersmind a remek Franczia­ Divatlaphoz. A Képes Gyermek­laphoz pedig negyedévenkint egy koronáért. A Magyar Hírlap előfizetési ára egy negyedévre csak 7 korona, egy hóra pedig 2 korona és 40 fillér. A ki­­adóhivatal Budapesten van az V. ker. Honvéd­ utcza 4. sz. alatt. Az előfizetési összeg leg­­czélszerűbben postautalványon küldhető, ugyanarra feljegyez­hető, hogy a fentebb említett kedvezmények közül melyekre tart igényt az új előfizető. Gyors- és teherárú-felvételi hely Budapest Lipótvárosban. A székes­fővárosi közönség nagy része­nem bír tudomással arról, hogy a magyar kir. állam­vasutak igazgatósága már évekkel ezelőtt »Budapest lipót­városi városi iroda« czímen irodát rendezett be a Lipót­városban, — Arany János­ utcza 19. sz. a. alatt — a­hol­ a vasúton elszállítandó gyors- és teheráruk 1000 kg. súlyig feladhatók, melyekről végleges átvételi elismer­­vények (feladási revények) szolgáltatnak ki. Terjedelmes,, tűzveszélyes és oly áruk, melyeknek vasúton való szál­lítása különös feltételekhez van kötve, a felvétel alól ki­ vannak zárva. Hivatalos órák hétköznapokon reggel 8 órá­tól 12 óráig és d. u. 2 órától 7 óráig vannak megálla­pítva,­­— a törvényes munkaszüneti napokon azonban, az iroda nincs nyitva. Az ezen városi irodában feladott áruknak az illető pályaudvarokra való kifuvarozásáért­ következő illetékek számíttatnak fel: a) gyorsárúkért :­ 10 kg, súlyig 10 kr., 10—50 kg.-ig 20 kr., minden, további 50 kg.-ért 15 kr.; b) teherárúkért: 50 kg.-ig 20 kr., minden további megkezdett 50 kg.-ért 10 kr.. Minthogy a szállítmányok csekély díjazásért a székes főváros IV-IX. kerületéből a lakásról ezen városi fel­vételi irodába is elszállíttatnak, a szállító közönség azon előnyös helyzetben van, hogy szállítmányait nem kény­telen a távoleső pályaudvarokra tetemes költséggel sze­mélyesen kiszállíttatni és ott a feladóvevény átvételéig­­órákat eltölteni, hanem módjában áll ezen teendőit egy levelezőlap útján a vasútintézettel közvetlenül elvégez­tetni, miért is a magyar kir. államvasutak igazgatóságá­nak ezen intézkedése a szállító közönség érdekét nagy­mértékben előmozdítja. Házi­orvos: Holzer Simon központi áruháza Budapesten, IV., Kossuth Lajos­ utcza 9. szám. országmVilág 1900

Next