Ország-Világ, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-05 / 40. szám

1902 világba vonult vissza gyöngéd lelkű neje társaságá­ban, a­kinek nemes irodalmi ízlésről s finom meg­figyelésről tanúskodó rajzai és elbeszélései Béri Gyuláné név alatt jelentek meg a lapokban. Együtt gyönyörködtek, elvonulva a világ zajától, rajongva szeretett otthonukban a régi és modern irodalmak remekműveiben s egymás költői alkotásaiban. Béri Gyula lírikus költő és műfordító volt. Lant­ján leginkább családi boldogságának túláradó érzése nyilatkozott meg, de gyakran ihlette azt mély val­lásossága is, mely olykor ódai magaslatra emel­kedett. Mint műfordítónak munkássága jelenté­keny. Nagy irodalmi műveltsége, ízlése s költői lelkülete folytán mindenkor bele tudta magát éln­­kedvelt költőinek lelki világába. Ő ültette át iro­­dalmunkba Miczkievicz Ádám híres szonettjeit. Ben­jamin Constant »Adolphe«-ját, Pascal »Gondola­tait«, Larochefaucourt »Maximái«-t kiváló sikerrel fordította le. Leginkább szeretett a franczia líriku­sokból fordítani, különösen Musset, Sully-Grand­­homme és Gautier voltak kedvelt írói. Műfordítói munkásságának egy része a Kisfaludy-Társaság kiadásában legközelebb megjelenő franczia antoló­giában fog összegyűjtve napvilágot látni. Költeményeit 1888-ban egy kötetben adta ki, amelyek egy része előzőleg a szépirodalmi lapokban elszórtan jelent meg. A verskötet megjelenését a sajtó rokonszenvesen fogadta s lapjában maga Vadnay Károly méltatta elismerőleg. Vallásos köl­teményei a múlt évben jelentek meg »Hit, remény­­és szeretet« czím alatt. A Vadnay szerkesztette Fővárosi Lapoknak rendes munkatársa volt; sok költeménye jelent meg a Budapesti Szemlében, az Ország-Világban, a Vasárnapi Újságban stb. ban versenyistállót szervezett, melynek lovai közül Cassandra már­is díjat nyert az őszi versenyen, egyévesei: Alabama, Indiana és Oyster Bay pedig magas származásuknál fogva is a legszebb remé­nyekre jogosítják a Boross-féle új fehér-kék dress-t. A fővárosi társaság új tagját Mayer Alajos fiatal festőművész, a müncheni magyar festőkolónia egyik legtehetségesebb tagja örökítette meg. Dr. K. D. A cambridgei angol és a magyar ifjak versenyfutása. Amerikai sportlady Budapesten. A főváros legszebb sétálóhelyén, a városligeti Stefánia-úton az idei derűs őszi délutánokon a sok úri fogat közül is kitűnt az az elegáns könnyű guige, a­melyet egy magas, karcsú, arisztokratikus megjelenésű ifjú hölgy erős kézzel kormányzott. Pompás fekete amerikai ügető mén röpítette szél­sebesen a lenge járművet, a­melyet mindenki meg­bámult és érdeklődve nézett. A bájos megjelenésű sportlady telivér amerikai hölgy: Bowen-Holman Josephine, férjezett Boross Jenőné, Bowen T. Silas-nak, az amerikai Indiana állam főtörvényszéke elnökének és volt szenátor­nak a leánya, a­ki vérségénél és családi össze­köttetéseinél fogva is legünnepeltebb szépsége volt az amerikai előkelő társaságnak. Családja három­száz éve játszik szerepet az újvilágban és így tekin­télye vetekedik az európai mágnás családokéval. A Bowen-család saját otthonában, Indianapolis­­ban is előszeretettel hódol a sportnak és pompás ménest tart fenn. Annak, hogy ez ősrégi amerikai családnak az ivadéka Budapestre került és magyar menyecske lett, érdekes története van. Marconi, a híres olasz, a drótnélküli táviró föl­­találója, amerikai időzése alatt megismerkedett Bowen kisasszonynyal és az ismeretségnek az lett a vége, hogy hamarosan eljegyezte a szép és dúsgazdag amerikai misst. Marconi idejét azonban annyira igénybe vette az óczeánon keresztül való távira­tozás, hogy nem szentelhette magát menyasszonyá­nak. E közben Boross Jenő hazánkfia, a­ki tar­talékos lovas tiszt, jeles sportsman és a fővárosi társaság ismert tagja, Palon Beach fürdőhelyen megismerkedett az elhanyagolt menyasszonynyal. Egy szép napon az ifjú miss igazi amerikai el­határozással visszaküldte a jegygyűrűt a világhírű milliomos Marconinak és kijelentette, hogy inkább magyar asszony lesz. Boross Jenővel már mint vőlegényével jött át Európába. Velenczében volt a hivatalos eljegyzés és ez évi május 22-én a lon­doni Westminster-apátság Szt. Margit templomában az esküvő, a­melyen ott voltak a diplomácziai kar tagjai és a Londonban tartózkodó amerikaiak. Az amerikai magyar asszony, a­ki nagyon boldognak­­ érzi magát új hazájában, Budapesten is első sor- Angol csapat, magyar stílű zenéje miatt a 8. szá mű »A művelt czi­­gányprímás« czímű »Humor« jeligével; második helyre humoros ötleteiért az 5. sz. »Tetőre magyar« czímű »Sportolás lett nálunk ideál« jeligével, harmadik helyre változatossága miatt a 10. sz. »Magyar filozófia« czímű »Fekete folt« jeligével jutott. Dicséretet nyert a 3. sz. »Tréfás gyászinduló« czímű »Jó lesz« jeligés mű. A név­rejtő borítékokból a következő nevek tűntek ki: 1. díjra Tolnai János, 2. díjra Goll Rezső, 3. díjra Szálka József dicséretet nyert Hoppe Rezső. A pályadíjat nem nyert művek f. é. deczember hó 1-ig a szerzők rendelkezésére állanak, azontúl megsemmisíttetnek. A pályadíjnyertes művek az »Apolló« 1902/3. évfolyamában fognak meg­jelenni, esetleg külön kiadásban. Filharmónikus hangversenyek. A filhar­monikus zenekar az idén Kerner István vezetésével tíz hangversenyt rendez a következő napokon: Október 22-én, november 5-én és 17-én, deczember 3-án és 17-én, január 7-én és 28-án, február 18-án, márczius 11-én, április 6-án. A részletes műsor a következő : I. Hang­verseny. 1. Beethoven: Házavatás uvertür; Grieg: Zon­gora­verseny (A moll) előadja Thoman István tanár; 3. Liszt: Fauszt-szimfónia, a tenor szólamot énekli Broulik Ferencz, a kart a Budai dalárda. — II. Hangverseny. 1. Weber : Ünnepi uvertár ; 2. Énekszám. Előadja Krausz Ernő, a berlini udvari opera tagja; 3. Dvorzsák : 2. szim­fónia (D-dúr); 4. Énekszám, előadja Krausz E.; 5. Svend­­sen: Norvég rapszódia (új). — III. Hangverseny. 1. Mozart: X. szimfónia; 2. Énekszám, előadja Destinn Emmy, a berlini udvari opera tagja; 3. D’ Indy : La forét enchan- Magyar csapat. Ehrlich János amatőr­ felvételei. Mérkőzés a cambridgei angol és a magyar FOOTBALL-CSAPATOK KÖZÖTT A MARGIT-SZIGETEN. ORSZÁG-VIL­ÁG IRODALOM és MŰVÉSZET. Az »Apollo« czímű zenelap pályadíjainak nyertesei. Az »Apollo« szerkesztősége által kitűzött 100, 50 és 25 koronából álló pályadíjakra tíz humoros kar pályázott. A művek elbírálására az »Apolló«-ra előfizető egyesületek sorrendjéből sorshúzás által a Szatmár-Németi Dalegyesület, a Szabadkai Dalegyesület és az Újvidéki Dalárda nyert megbízást, melyeknek karnagyai, neveze­tesen Méder Mihály Szatmárról, Kersch Mihály Szabad­káról és Hollós Lipót Újvidékről alapos bírálatukat be­­küldték. A beérkezett bírálatok alapján Bátori Lajos zenetanár, Erney József Nemzeti Zenedei igazgató, dr. Fáik Zsigmond, a »Magyar Dal- és Zeneközlöny« szerkesztője és végre Gáll János, mint az »Apollo« szerkesztő-kiadója a beérkezett 10 pályamunkából, noha a bírálók egy mű­vet sem találtak kifogástalannak, a pályázat feltételei folytán a következő sorrendet állapították meg. Első helyze­tée (új); 4. Énekszám, előadja Destinn Emmy ; 5. Gold­­mark : Falusi lakodalom, szimfónia. — VI. Hangverseny: 1. Schumann: Julius Caesar-uvertür; 2. Glück-Mottl: Ballet-szvit (új); 3. Saint Saens : Hegedű­verseny, elő­adja Ysaye Jenő hegedűművész ; 4. Csajkovszky : II. szim­fónia (új). I­V. Hangverseny. Beethoven-est: 1. Coriolan­­ivertür; 2. Énekszám, előadja: Rothauser Teréz, a ber­lini udvari opera tagja ; 3. Diadal szimfónia (Budapesten először); 4. Énekszám, előadja Rothauser Teréz; 5. VI. szimfónia (pastorale).—VI.Hangverseny. 1.Berlioz: Korzár­­uvertür ; 2. Bach : Brandenburgi Hangverseny (először) ; 3. Beethoven: Zongora­verseny, előadta D’Albert Jenő zongoraművész ; 4. Dohnányi: Szimfónia (új). —VII. Hang­verseny. 1. Volkmann: III. Rikárd-uvertár; 2. Widor : Khorál változatokkal (új). A hárfaszólót Mosshammer Román, a magyar királyi opera első hárfaművésze játs­sza; 3. Csajkovszky: Zongora­verseny, előadja Godovszky Lipót zongoraművész; 4. Beethoven: 1. szimfónia (C-dúr). — VIII. Hangverseny: 1. Cherubini: Vízhordó-uvertár; 2.Ének­szám, előadja Wittich Mária, a drezdai udvari opera tagja; 3. Mihalovich : Szimfónia (új); 4. Énekszám, elő­adja Wittich Mária; 5. Mendelssohn : Szentivánéji álom zenéje. — IX. Hangverseny: 1. Haydn : Szimfónia (C-dúr) ; 2. Farkas Ödön : Szvit (új), 3. Zongora­verseny; előadja 807

Next