Ország-Világ, 1902 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1902-10-05 / 40. szám
1902 világba vonult vissza gyöngéd lelkű neje társaságában, akinek nemes irodalmi ízlésről s finom megfigyelésről tanúskodó rajzai és elbeszélései Béri Gyuláné név alatt jelentek meg a lapokban. Együtt gyönyörködtek, elvonulva a világ zajától, rajongva szeretett otthonukban a régi és modern irodalmak remekműveiben s egymás költői alkotásaiban. Béri Gyula lírikus költő és műfordító volt. Lantján leginkább családi boldogságának túláradó érzése nyilatkozott meg, de gyakran ihlette azt mély vallásossága is, mely olykor ódai magaslatra emelkedett. Mint műfordítónak munkássága jelentékeny. Nagy irodalmi műveltsége, ízlése s költői lelkülete folytán mindenkor bele tudta magát élnkedvelt költőinek lelki világába. Ő ültette át irodalmunkba Miczkievicz Ádám híres szonettjeit. Benjamin Constant »Adolphe«-ját, Pascal »Gondolatait«, Larochefaucourt »Maximái«-t kiváló sikerrel fordította le. Leginkább szeretett a franczia lírikusokból fordítani, különösen Musset, Sully-Grandhomme és Gautier voltak kedvelt írói. Műfordítói munkásságának egy része a Kisfaludy-Társaság kiadásában legközelebb megjelenő franczia antológiában fog összegyűjtve napvilágot látni. Költeményeit 1888-ban egy kötetben adta ki, amelyek egy része előzőleg a szépirodalmi lapokban elszórtan jelent meg. A verskötet megjelenését a sajtó rokonszenvesen fogadta s lapjában maga Vadnay Károly méltatta elismerőleg. Vallásos költeményei a múlt évben jelentek meg »Hit, reményés szeretet« czím alatt. A Vadnay szerkesztette Fővárosi Lapoknak rendes munkatársa volt; sok költeménye jelent meg a Budapesti Szemlében, az Ország-Világban, a Vasárnapi Újságban stb. ban versenyistállót szervezett, melynek lovai közül Cassandra máris díjat nyert az őszi versenyen, egyévesei: Alabama, Indiana és Oyster Bay pedig magas származásuknál fogva is a legszebb reményekre jogosítják a Boross-féle új fehér-kék dress-t. A fővárosi társaság új tagját Mayer Alajos fiatal festőművész, a müncheni magyar festőkolónia egyik legtehetségesebb tagja örökítette meg. Dr. K. D. A cambridgei angol és a magyar ifjak versenyfutása. Amerikai sportlady Budapesten. A főváros legszebb sétálóhelyén, a városligeti Stefánia-úton az idei derűs őszi délutánokon a sok úri fogat közül is kitűnt az az elegáns könnyű guige, amelyet egy magas, karcsú, arisztokratikus megjelenésű ifjú hölgy erős kézzel kormányzott. Pompás fekete amerikai ügető mén röpítette szélsebesen a lenge járművet, amelyet mindenki megbámult és érdeklődve nézett. A bájos megjelenésű sportlady telivér amerikai hölgy: Bowen-Holman Josephine, férjezett Boross Jenőné, Bowen T. Silas-nak, az amerikai Indiana állam főtörvényszéke elnökének és volt szenátornak a leánya, aki vérségénél és családi összeköttetéseinél fogva is legünnepeltebb szépsége volt az amerikai előkelő társaságnak. Családja háromszáz éve játszik szerepet az újvilágban és így tekintélye vetekedik az európai mágnás családokéval. A Bowen-család saját otthonában, Indianapolisban is előszeretettel hódol a sportnak és pompás ménest tart fenn. Annak, hogy ez ősrégi amerikai családnak az ivadéka Budapestre került és magyar menyecske lett, érdekes története van. Marconi, a híres olasz, a drótnélküli táviró föltalálója, amerikai időzése alatt megismerkedett Bowen kisasszonynyal és az ismeretségnek az lett a vége, hogy hamarosan eljegyezte a szép és dúsgazdag amerikai misst. Marconi idejét azonban annyira igénybe vette az óczeánon keresztül való táviratozás, hogy nem szentelhette magát menyasszonyának. E közben Boross Jenő hazánkfia, aki tartalékos lovas tiszt, jeles sportsman és a fővárosi társaság ismert tagja, Palon Beach fürdőhelyen megismerkedett az elhanyagolt menyasszonynyal. Egy szép napon az ifjú miss igazi amerikai elhatározással visszaküldte a jegygyűrűt a világhírű milliomos Marconinak és kijelentette, hogy inkább magyar asszony lesz. Boross Jenővel már mint vőlegényével jött át Európába. Velenczében volt a hivatalos eljegyzés és ez évi május 22-én a londoni Westminster-apátság Szt. Margit templomában az esküvő, amelyen ott voltak a diplomácziai kar tagjai és a Londonban tartózkodó amerikaiak. Az amerikai magyar asszony, aki nagyon boldognak érzi magát új hazájában, Budapesten is első sor- Angol csapat, magyar stílű zenéje miatt a 8. szá mű »A művelt czigányprímás« czímű »Humor« jeligével; második helyre humoros ötleteiért az 5. sz. »Tetőre magyar« czímű »Sportolás lett nálunk ideál« jeligével, harmadik helyre változatossága miatt a 10. sz. »Magyar filozófia« czímű »Fekete folt« jeligével jutott. Dicséretet nyert a 3. sz. »Tréfás gyászinduló« czímű »Jó lesz« jeligés mű. A névrejtő borítékokból a következő nevek tűntek ki: 1. díjra Tolnai János, 2. díjra Goll Rezső, 3. díjra Szálka József dicséretet nyert Hoppe Rezső. A pályadíjat nem nyert művek f. é. deczember hó 1-ig a szerzők rendelkezésére állanak, azontúl megsemmisíttetnek. A pályadíjnyertes művek az »Apolló« 1902/3. évfolyamában fognak megjelenni, esetleg külön kiadásban. Filharmónikus hangversenyek. A filharmonikus zenekar az idén Kerner István vezetésével tíz hangversenyt rendez a következő napokon: Október 22-én, november 5-én és 17-én, deczember 3-án és 17-én, január 7-én és 28-án, február 18-án, márczius 11-én, április 6-án. A részletes műsor a következő : I. Hangverseny. 1. Beethoven: Házavatás uvertür; Grieg: Zongoraverseny (A moll) előadja Thoman István tanár; 3. Liszt: Fauszt-szimfónia, a tenor szólamot énekli Broulik Ferencz, a kart a Budai dalárda. — II. Hangverseny. 1. Weber : Ünnepi uvertár ; 2. Énekszám. Előadja Krausz Ernő, a berlini udvari opera tagja; 3. Dvorzsák : 2. szimfónia (D-dúr); 4. Énekszám, előadja Krausz E.; 5. Svendsen: Norvég rapszódia (új). — III. Hangverseny. 1. Mozart: X. szimfónia; 2. Énekszám, előadja Destinn Emmy, a berlini udvari opera tagja; 3. D’ Indy : La forét enchan- Magyar csapat. Ehrlich János amatőr felvételei. Mérkőzés a cambridgei angol és a magyar FOOTBALL-CSAPATOK KÖZÖTT A MARGIT-SZIGETEN. ORSZÁG-VILÁG IRODALOM és MŰVÉSZET. Az »Apollo« czímű zenelap pályadíjainak nyertesei. Az »Apollo« szerkesztősége által kitűzött 100, 50 és 25 koronából álló pályadíjakra tíz humoros kar pályázott. A művek elbírálására az »Apolló«-ra előfizető egyesületek sorrendjéből sorshúzás által a Szatmár-Németi Dalegyesület, a Szabadkai Dalegyesület és az Újvidéki Dalárda nyert megbízást, melyeknek karnagyai, nevezetesen Méder Mihály Szatmárról, Kersch Mihály Szabadkáról és Hollós Lipót Újvidékről alapos bírálatukat beküldték. A beérkezett bírálatok alapján Bátori Lajos zenetanár, Erney József Nemzeti Zenedei igazgató, dr. Fáik Zsigmond, a »Magyar Dal- és Zeneközlöny« szerkesztője és végre Gáll János, mint az »Apollo« szerkesztő-kiadója a beérkezett 10 pályamunkából, noha a bírálók egy művet sem találtak kifogástalannak, a pályázat feltételei folytán a következő sorrendet állapították meg. Első helyzetée (új); 4. Énekszám, előadja Destinn Emmy ; 5. Goldmark : Falusi lakodalom, szimfónia. — VI. Hangverseny: 1. Schumann: Julius Caesar-uvertür; 2. Glück-Mottl: Ballet-szvit (új); 3. Saint Saens : Hegedűverseny, előadja Ysaye Jenő hegedűművész ; 4. Csajkovszky : II. szimfónia (új). IV. Hangverseny. Beethoven-est: 1. Coriolanivertür; 2. Énekszám, előadja: Rothauser Teréz, a berlini udvari opera tagja ; 3. Diadal szimfónia (Budapesten először); 4. Énekszám, előadja Rothauser Teréz; 5. VI. szimfónia (pastorale).—VI.Hangverseny. 1.Berlioz: Korzáruvertür ; 2. Bach : Brandenburgi Hangverseny (először) ; 3. Beethoven: Zongoraverseny, előadta D’Albert Jenő zongoraművész ; 4. Dohnányi: Szimfónia (új). —VII. Hangverseny. 1. Volkmann: III. Rikárd-uvertár; 2. Widor : Khorál változatokkal (új). A hárfaszólót Mosshammer Román, a magyar királyi opera első hárfaművésze játssza; 3. Csajkovszky: Zongoraverseny, előadja Godovszky Lipót zongoraművész; 4. Beethoven: 1. szimfónia (C-dúr). — VIII. Hangverseny: 1. Cherubini: Vízhordó-uvertár; 2.Énekszám, előadja Wittich Mária, a drezdai udvari opera tagja; 3. Mihalovich : Szimfónia (új); 4. Énekszám, előadja Wittich Mária; 5. Mendelssohn : Szentivánéji álom zenéje. — IX. Hangverseny: 1. Haydn : Szimfónia (C-dúr) ; 2. Farkas Ödön : Szvit (új), 3. Zongoraverseny; előadja 807