Ország-Világ, 1903 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1903-05-03 / 18. szám
1903 Brandi József 1866-ban Veronában mint műtőfőnök ■szerepelt, 1867-ben a kolozsvári orvossebészi tanintézethez a sebészet és szemészet helyettes tanárának hivatott meg. 1871-ben a sebészet rendes tanára lett ugyanott, 1872-től pedig a kolozsvári tudományegyetemen mint a sebészet rendes tanára működik. Brandt tanár érdeme részben a kolozsvári mentőegyesület megalakítása ; nevét úgy itt, mint klinikáján és magángyakorlatában számtalan beteg áldva emlegeti. Érdemei elismeréséül kapta ő Felségétől a III. oszt. vaskorona-rendet s a miniszteri tanácsosi czímet. Brandt József profeszszor ez idő szerint az orvosi kar legrégibb tanára, amennyiben a tudományegyetem felállításakor, 1872-ben kinevezett tanárok közül már csak ő működik. Sebészeti kiképezését Magyarország számtalan orvosa Brandt tanárnak köszöni. Löte József 1887.évben magántanár lett a kísérleti kórtanból. 1888-ban külföldi tanulmányútra ment s különösen Koch R. laboratóriumában foglalkozott. 1890. évben a budapesti Pasteur-intézetben tanársegéd, még ■ugyanazon évben a kolozsvári egyetem általános kór- és gyógytani tanszékének ny. rk., majd rendes tanára lett s ott egyúttal a gyógyszertant is előadta helyettesi minőségben. Az 1893/94-iktanévben az orvosi kar ■dékánja volt. Udránszky László az élettan s az élet- és kórvegytan tanára. 1883-tól 1886-ig Korányi tanár klinikáján mint gyakornok működött, 1886-ban külföldi tanulmányútra ment s nevezetesen hosszabb időt töltött Hoppe-Seyler laboratóriumában. 1889-ben a freiburgi egyetemen az orvosi kémiából magántanáriképesítést nyert. 1890. évben már ismét Korányi tanár mellett működött, mint a klinikai laboratórium vezetője. 1891-ben a budapesti egyetemen magántanárrá képesittetett ugyancsak az orvosi vegytanból. 1892-ben az élettan ny. r. tanárává nevezték ki a kolozsvári egyetemre s egyidejűleg az élet- és kórvegytani tanszék ellátásával is megbizatott. Fáradhatlan szorgalma az egyetemi szünidők alatt sem engedte őt pihenni, amennyiben ilyenkor Németország, Francziaország, Belgium és Svájcz tudományos intézeteit látogatta meg. 1894 telén a belügyminisztérium megbízásából a fertőző betegségek kutatásával foglalkozó intézetek szervezetét tanulmányozta Németországban. Számos nagyértékű dolgozata hazai és külföldi tudományos folyóiratokban jelent meg. Hoór Károly 1887-ben a budapesti XVII. helyőrségi kórházban a szemészeti osztályt vezette, 1890-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert, 1894-ben a szemészet ny. r. tanárává nevezték ki a kolozsvári tudományegyetemre. Kenyeres Balázs 1888-ban gyakornok, majd tanársegéd lett a törvényszéki orvostani intézetnél Budapesten, 1894-ben ugyanott magántanári képesítést nyert a törvényszéki orvostanból. 1895-ben a kolozsvári egyetemen a törvényszéki orvostan rendkívüli, majd rendes tanárának nevezték ki. Orvosi czikkei különféle hazai szaklapokban s részben önállóan is megjelentek. Buday Kálmán 1886-ban tanársegéd volt a budapesti tudományegyetem kórboncztani, majd a sebészeti tanszéke mellett. 1894—1895-ben külföldi tanulmányutat tett. 1895 őszén a kolozsvári egyetem kórboncztani tanszékére helyettes, majd 1896-ban ny. r. tanárrá neveztetett ki. Élénk irodalmi tevékenységet fejt ki; egyes önálló kutatásokon alapuló dolgozatai külföldön is méltánylást nyertek. »A csontok és ízületek gümőkórja« czímű kétkötetes művét az orvosok és természetvizsgálók 1894-iki vándorgyűlése az 500 frtos Bugát-féle díjjal tüntette ki. Marschalkó Tamás Korányi tanár klinikáján két évig működött, majd fürdőorvos lett Lipiken. 1890-ben a budapesti orvosi fakultás utazási ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra küldötte. Három évig volt Boroszlóban, mint Neisser tanár segédje. 1897-ben a budapesti egyetemen a bőr- és bujakórtan magántanárává habilitáltatott. 1897. évben ezen tudományágból rendes tanárrá nevezték őt ki Kolozsvárra. Marschalkó irodalmilag is nagy tevékenységet fejtett ki ; a többi között munkatársa volt a Pallas lexikonnak s a Fürdőirodalmi Könyvtárnak, mely utóbbiban Lipik fürdőnek és gyógyító tényezőinek igen értékes orvosi ismertetését irta meg. E munkája német nyelven is megjelent. Marschalkó tanár az orsz. balneológiai egyesületnek is lelkes és tevékeny tagja. Dr. Rigler Gusztáv 1891-ben egyetemi pályadíjat nyert a tifuszbaczillusnak a vízben való magatartását tál 1891-ben a budapesti egyetem közegészségtani intézete mellett gyakornok, később tanársegéd lett. 1897- ben a budapesti egyetem orvosi karán magántanári képesítést nyert. 1899-ben ny. r. tanárrá neveztetett ki a kolozsvári tudományegyetem közegészségtani tanszékére. Engel Gábor 1880- tól 1887-ig mint tanársegéd működött a kolozsvári egyetemen ; 1881-ben magántanárrá képesittetett a szülészetből, 1887. óta a kolozsvári orsz. kórház igazgatója, 1893. évben egy. ny. rk. tanárnak nevezték ki ugyanott.Dr. Rigler Gusztáv. A kolozsvári egyetem orvostanári karából hazánknak sok kiváló férfia került ki, így, hogy csak azokat említsük, akik Kolozsvárról való távozásuk után is a tanári pályán működtek tovább, itt voltak tanárok: Ajtai Sándor, Balogh Kálmán, Bókay Árpád, Fodor József, Genersich Antal, Hőgyes Endre, Klug Nándor, Plósz Pál, Schulek Vilmos, Török Aurél, mindmegannyian a budapesti egyetem érdemes és nagynevű, részben már elhalt tanárai. Dr. Marschalkó Tamás. Dr. Brandt József. gya10 dolgozatával' “Dr.'' Davida Leó. Dr. Hoór Károly.Dr. Kenyeres Balázs.Dr. Udránszky László.Dr. Lőte József. *» Dr. Engel Gábor,Dr. Buday Kálmán. ORSZÁG-VILÁG 347