Ország-Világ, 1903 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-20 / 51. szám

1010 ORSZÁG - VIL­­Á­G Hüttl Tivadar.C­sak a legutóbbi néhány évtizedben kezdett rohamosan fellendülni a magyar kereskede­lem. A hetvenes évek második felében, a­mikor a kiegyezés meggyökerezése immár vállalkozási kedvet és bátorságot öntött az embe­rekbe, néhány lelkes és ügybuzgó hazafi ernye­­detlen munkával és vasakarattal karolta fel a magyar kereskedelem visszamaradt ügyét. Ezek sorában kiváló helyet biztosított magának Hüttl Tivadar, a nagykereskedők testületének ér­demdús elnöke. Honfitársai és a nagy munkában osztályosai minden alkalommal igyekeznek szere­­tetüknek és ragaszkodásuknak kifejezést adni, a­mit legutóbb is a kétszáz évet immár átélt kereske­delmi testület lélekemelő ünnepe fényesen bizonyít. 1896-ban Rebly Adolf helyébe Hüttl Tivadart választotta a közbizalom a kereskedelmi testület elnöki helyére. Ez a kitüntetés a kereskedelem érdekében addig kifejtett megbecsülhetlen tevékenysége fejében érte. Mások, a­mikor pályájuk emelkedő vona­lán elérkeztek ahhoz a ponthoz, a­hol vezetőknek és­ irányadóknak tudhatják és látják magukat, beszüntetik a lankadást nem ismerő fáradozást és megelégszenek az ügyek rendes folyásának ellenőrzésével. Hüttl Tivadar máskép járt el. Ő a belé helyezett nagy bizalmat csak előlegezett­­nek tekintette és újabb, igazán nagy­arányú munkássággal a magyar keres­kedelem további felvirágoztatását egyrész­ről és a magyar kereskedelmi osztály testi jóvoltáról való gondoskodást másrész­ről, törhetlen éleslátással és igen gyakran egészen új, eddig nem ismert és kitűnőek­­nek bevált életrevaló eszmékkel szinte ro­hamosan vitte előre. Különösen a keres­­kedelmi alkalmazottak érdekében létesített humanitárius intézményeivel Hüttl Tivadar kiolthatatlan betűkkel írta be nevét a magyar kereskedelem történetébe. A Magyar Kereskedelmi Testület dísz­terme részére Vastagh Györgygyel meg­­festtette szeretett elnökének, Hüttl Tivadar­nak képét. Ebben a teremben eddig a kö­vetkező férfiak képei vannak elhelyezve: Aigner Ferencz elnök 1844—1855. Pscherer Miklós elnök 1856—1861. Koch­­meister Frigyes elnök 1862—1868. Vetsey Sándor elnök 1869—1878. Strasser Alajos elnök 1879-1888. Rebly Adolf elnök 1888-1896. Nádosy György, iskolabizottsági elnök 1852—1866. Kerstinger István, iskolabizottsági elnök 1866—1889. Fuchs Rudolf, nagykereskedők elnöke 1858—1887. Ullmann Károly, nagykereskedők alelnöke 1867— 1880. Hüttl Tivadar 1896 — . Hüttl képének ünnepélyes leleplezését deczember 12-én tartották meg. Fővárosi társadalmunk színe­­java jött össze erre az alkalomra, hogy szívből üdvözölje és lelkesen éltesse azt a férfiút, a­ki méltán megérdemli polgártársai ragaszkodását. Hüttl Tivadar egész­­családjával jelent meg a magasztos ünnepségen. A harsány éljenzés lecsilla­­pultával a kereskedelmi testület alelnöke, lovag Fáik Zsigmond udvari tanácsos, a következő be­széddel üdvözölte társát az elnökségben : Igen Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Szeretett kedves jó barátom és Mélyen Tisztelt Elnökünk ! Nagy idő az emberiség történetében kétszáz esztendő. De épp oly nagy idő egy ember életében néhány év­tized. Ez a testület, a­melynek mindannyian lelkes és buzgó tagjai vagyunk, immár kétszáz évnél tovább fenn­áll és c­éltudatos működésével eredményesen segítette előmozdítani a magyar kereskedelem felvirágozását. Kü­lönösen az utóbbi időben, a­mióta az első a legelsők sorában, az én szeretve tisztelt és mindnyájunk által nagyrabecsült barátom, Hüttl Tivadar áll a testület élén, látható hatással van működésünk a kereskedelem fej­lesztésének előmozdításában. Épp azért nem­rég azt ha­tároztuk el, hogy a jövő generác­ió buzdítására, a jelen­ben munkálkodók serkentésére és az elmúlt idők ernyedetlen munkásságának emlékezetére megfestettük annak az elnöknek a képét, a­kit mindannyian rajongó szeretettel követünk és a­ki erre a megtiszteltetésre bő­séges érdemeket szerzett. Hulljon le tehát a lepel egy magyar kiváló művé­szünk alkotásáról. A festő ecsetje hiven megörökítette tisztelt barátunk nemes vonásait és mi örömmel kon­statálhatjuk, hogy Hüttl Tivadar szeretett elnökünk oly­­képen van megörökítve a késő utókor számára, hogy az becsületére válik a testületnek, dicséretére a művész­nek és igazi megtiszteltetése annak, a­kit a kép ábrázol. Hüttl Tivadarhoz engem közel négy évtized baráti köteléke fűz, a­mely az évek múltával nemcsak nem lazult, hanem mind szorosabb és szorosabb lett. Én mindenkor bámultam ügybuzgóságát, lankadatlan mun­kásságát, csüggedést nem ismerő erélyességét és a maga elé tűzött czél elérésében való csodás kitartását. A ke­reskedelmi testület aégise alatt keletkező és működő humánus intézmények felvirágoztatásában a munkánál Hüttl Tivadar vette ki a legnagyobb részt, és tette ezt nem azért, hogy hírt és dicsőséget szerezzen, hanem tisztán azért, mert jóságos szíve és emberbaráti érzelmei az embertársaiért való lankadatlan működést tűzték ki életczéljának. Nem akarok hosszadalmas lenni, mert hiszen Hüttl Tivadar elnökünknek a magyar kereskedelem, a magyar ipar és a humanizmus terén kifejtett példátlan tevékeny­ségéről órák hosszat beszélhetnék! Hozzád fordulok, kedves jó barátom, azzal a tisztelet­­teljes kéréssel : fogadd a mi figyelmességünket oly jó szívvel, mint a­mily örömest és lángoló szeretettel mi erre­­készültünk és mint a mily jó szívvel mi ezt a mai lélek­emelő ünnepséget rendeztük. Képmásod, a mint láthatod, pompásan van eltalálva és mi mégis azt kérjük az Egek hatalmas Urától, hogy tartson meg az életnek minél tovább, minél jobb egész­ségben, hogy még több jót tehessél és még sok ma­gasztosát alkothassál! Mert bármily kitünően legyenek eltalálva vonásaid, mégis csak jobban szeretjük, ha a mi rajongón szeretett elnökünk itt marad közöttünk és mi nap-nap után szemtől-szembe láthatjuk aranyos sziv­­jóságot visszatükröző szemeiben az emberiség jóvoltáért folyton aggódó gondosságát és újabb terveztetésektől megboronált homlokát. Az Isten sokáig éltesse hőn szeretett és határtalanul tisztelt elnökünket, Hüttl Tivadart! Hüttl Tivadar kényekig meghatva mondott köszönetét e rendkívüli megtisztelteté­sért. Az­ok az ékes szavak, a­melyekkel lovag Faik Zsigmond őt aposztrofálta, újabb erőt, újabb kitartást öntenek közhasznú terveinek végrehajtásához és az az igazán megható, szinte csodás baráti szeretet, a­melylyel kartársai ünnepük,­ bizonyságot ad neki arról, hogy a­mit eddig tett, azt jól tette, tehát bátran haladhat ebben az­ irányban tovább. Hüttl Tivadar 1841-ben született Buda­pesten. Iskolái elvégzésével 1855-ben Ax­­mann Ferencz­ fűszernagykereskedésébe lépett be gyakornoknak. 1858-ban fel­szabadulván, Iszer W. Vilmos és fia nagy­­kereskedőknél második, majd első könyvelő lett. E czégnél hét évet töltött. 1865-ben átvette atyja porczellán-üzletét és ekkor lett a nagykereskedők testületének tagja.. Hüttl­­Tivadar helyes érzékkel a Keletre vetette figyelmét és épp keleti üzleti összeköttetései forszírozására Budapesten egy porczellán-műfestészeti intézetet ala­pított, mely mai napig is fennáll, sőt utóbbi időben keretébe még a porczellángyártást is bevonta. 1879-ben a székesfehérvári kiállí­tás alkalmából a koronás arany-érdem­­kereszttel lett kitüntetve. A legfelsőbb helyről való elismerés még fokozottabban érte 1882-ben, a mikor is a trieszti kiálli­­tettménye­s tání­tás alkalmából a Ferencz József-rend lovag­­keresztjét kapta. 1883-ban császári és ki­­rályi udvari szállító lett, 1885-ben a legfelsőbb elismeréssel lett kitüntetve. 1888-ban a barc­ellonai kiállításon a nagy aranyérmet és az Izabella-rend lovagkeresztjét kapta. Az 1896-iki millennáris ki­állításon az állami ezüst­érmet és a III. osztályú vaskoronarendet nyerte el. Majd 1901-ben királyi kereskedelmi tanácsos lett, 1872. óta pedig székes­­fővárosi bizottsági tag és mint olyan tagja a pénz­ügyi és gazdasági bizottságnak. A Budapest Kereskedelmi Testület és a Ferencz József kereskedelmi kórház elnöke, a kereskedelmi és iparkamarának egyik alelnöke, az osztrák-magyar bank váltóbírálója és több iparvállalatnak igazgató­­sági tagja. Legszebb férfikorban, munkaerejének teljében, gondos hitvesi támogatással és derék, szorgalmas gyermekekkel megáldva, Hüttl Tivadar még sokat használhat imádott hazájának, a­melynek nemcsak legjobb fiai és legderekabb munkásai közé tartozik, hanem egyúttal a magyar kereskedelemnek elő-­­ harczosai sorában is elsőrangú helyet vívott ki magának. Csont: Hüttl Tivadar, m- Va’a'Jh a nagykereskedők testületének elnöke, 1903

Next