Ország-Világ, 1904 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

678 Az István-úti szanatórium és víz­­gyógy­intézet. Budapest egyik legremekebb és legegészségesebb he­lyén, a Városliget keleti oldalán, vonul végig a Hungária­­körútnak, a főváros e leghatalmasabb vonalának, a Csö­­möri-út és Erzsébet-királyné-út közé eső szakasza. Ott, hol az István-út beletorkollik e hatalmas vonalba (VII., Hungária­ körút 9.) emelkedik gyönyörű, mintegy más­félholdas park közepén, az »István-úti szanatórium és víz­­gyógyintézet« impozáns épülete. Fekvése tehát a lehető legelőnyösebb, mert a főváros bármely pontjáról 20—25 percz alatt kényelmesen elérhető és mégis mentve van a főváros zajától, nehézkes sűrű atmoszférájától , úgy hogy a betegek valósággal üde, ózondús falusi levegőt szívhatnak magukba. A szanatórium a modern vívmányok, a legfejlettebb terapeutikai és hygiéniai eredmények teljes figyelembe­vételével épült. Az intézet két épületből áll. Egy kétemeletes díszes épületből és egy magas földszintes villából. Ez utóbbi­ban mérsékeltebb igényű betegek felvételére szánt, ké­nyelemmel berendezett szobák állanak rendelkezésre. A főépületben, a tulajdonképpeni intézetben, 38 tágas, magas, előkelő ízléssel berendezett betegszoba, ebédlő, külön férfi és női társalgó, zongoraszoba és írószoba, meg hatalmas arányú télikert áll a vendégek rendelkezé­sére. A földszinten van a világos és igen tágas torna­terem, mely a svéd tornászat és testegyenészet legmo­dernebb eszközeivel van felszerelve. A magas földszinten van jobbról a vízgyógyintézet női osztálya, balról annak férfi osztálya; mindkettőben külön szénsavas-, villamos­­víz, villamoshő és fényfürdők, külön dörzsölő és pak­­koló helyiségek, külön massage szobák vannak elhelyezve. A félemeleten, a szórakozásra szánt helyiségeken kívül, a tanárok és az orvosok fogadó­szobája, a rendelő­szobák, a könyvtár, a laboratórium és az intézeti orvosok lakóhelyiségei vannak. A betegszobák előtt és az egész épület udvari részén mindenütt tágas és világos üvege­zett folyosók vonulnak végig, melyek az egésznek rend­kívül derűs, barátságos képet adnak. A második emeleten van a napfürdő. Az egész épület légfűtésre van beren­dezve és villamossággal világítva. Lift és telefon rendel­kezésre áll. Van az intézetben két szép műtőterem, külön altató és sterizáló helyiségekkel, meg Röntgen-kamarával ellátva és a legmodernebbül felszerelve. Az egész intéze­ten mindenütt a gyakorlatiasság és a szolid eleganczia tükröződik vissza. A betegek tetszésük szerint bármely tanár vagy gya­korló orvos által kezeltethetik magukat. Ezenkívül is az intézetben állandó orvosi felügyelet és a legkitűnőbb ápolónők gondozása alatt állanak. Az esetleg szükséges operác­iókat szabadon választott tanárok, vagy opera­tőrök által végeztethetik el. Az intézetben, az elmebetegek és ragályos kórban szenvedők kivételével, bármely beteg vagy üdülő elhe­lyezést nyerhet. Az intézetben rendelkezésre álló szobák árai azok fekvése és minősége szerint, ellátással és orvosi fel­ügyelettel együtt, 10—20 korona között változik. A fel­vétel az év és nap bármely szakában történhetik. Az épületet övező parkban árnyas sétányok között több kedves nyugvóhely kínálkozik a betegeknek, míg a szobákból és az épület erkélyeiről fenséges kilátás nyílik egyrészt a fővárosra és a festői budai hegyekre, másrészt az ősi Rákosmező szelíd, megnyugvást keltő síkságára, kolostorban s az alázatos barát utána megy a nagy világba. S annak, a­ki eddig olvasót morzsolt, a szerelem lesz a hitvallása, de egyúttal minden szenvedésének okozója is. A regényt érdekes mese­szövése, szép költői részletei és benső igazságai teszik vonzóvá és kedvessé és azért meg vagyunk győződve, hogy annak olvasása t. olvasóink igaz gyönyörűségére fog szolgálni. Feld Olga, Feld papának a lánya és a Feld papa színházának a »star«-ja. Nem véletlen, hogy az atyja színházába csődíti a közönséget, mert bizonyos, hogy ha más színházhoz kerül, ottan válnék elsőrangú primadonnává és a közönség dédelgetett kedvenc­évé. De Feld papa nemcsak jó papa, hanem jó és szemfüles direktor. Miután kétségtelenül felfedezte Feld Olgának értékes talentumát, szerződtette őt színházához — de nem primadonnának. Hogy mégis azzá lett, hogy a közönség szeretete őt azzá avatta, ez a legfényesebb dokumentuma az ő becses kvalitásainak. Ha Feld Olga fellép a város­ligeti színkörben, az telt házat jelent, mely gyönyörködik a művésznő briliáns énektudásán és gracziózus játékán. Az elmúlt héten két ízben lépett fel és ez a körülmény szolgál nekünk kedves alkalmul arra, hogy az ifjú, bájos művésznő arczképével megismertessük olvasóinkat. Offen­bach örökszép operettjében, az »Orfeus«-ban játszotta Euridykét, majd a »Denevér«-ben Adél szerepét, mely szerepek tudvalevőleg nagy énektudást követelnek. És Feld Olga mindkét fellépése örvendetesen győzött meg bennünket arról, hogy a fiatal művésznő briliáns ének­hangja szépen, előnyösen fejlődik és bizonyos, hogy a kőszínházak valamelyike mielőbb iparkodni fog megnyerni magának Feld Olgát, ki nyári primadonnából ekként lesz a téli primadonnává. Madarász József, a kilenczvenéves országgyűlési képviselő. IRODALOM és MŰVÉSZET. Új regényünk. A lapunk könyvalakú mellékletén most folyó regény mai számunkban véget ér s 36-ik számunkban már új regény köz­lését kezdjük meg szerkesztőnk, Váradi Antal tollából, melynek czíme: A láthatatlan írás. A re­gény szerzőjének neve felment bennünket attól, hogy új regényünket t. olvasóink különös figyel­mébe ajánljuk. Sokkal közelebb áll Váradi Antal a magyar olvasóközönséghez és lapunkhoz, hogy­­sem az ő műveit ne fogadná szívesen, szerető érdeklődéssel. A láthatatlan írás egy ifjú szerzetes történetét mondja el, a­ki a világtól elvonulva, zordon sziklák közé épült zárda falai közt tölti napjait. Lelkében áhítattal és a világ gyönyöreiről való lemondással talán soha sem ismerte volna meg a földi szenvedélyeket, ha egy véletlen körülmény lángra nem lobbantja szívében azt a láthatatlan írást, melyet a végzet keze írt oda a sors rendelése gyanánt. Az ifjú szerzetes végzete­­egy csábító arc­ú czirkuszlovasnő képében jelenik meg a csendes Feld Olga, a budapesti Városligeti Színkör primadonnája. ORSZÁG-VIL­ÁG A pécsi dalosünnep. A dunántúli dalos­szövetség augusztus 14. és 15-én tartotta meg versenyünnepét, mely a pécsi közönség nagy érdeklődése mellett mintegy hat­száz dalos részvételével folyt le. A nehéz műdal­csoport első díját, a pécsi hölgyek ezüstserlegét a budapesti Egyetértés férfi dalosegyesület, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ezüst serlegét a győri ének- és zeneegyesület, a pécsi dalos­kor ezüstkoszorúját a szombathelyi dalosegyesület nyerte el A második műdal­csoport első díját, Pécs közönsége ezüst­serlegét a nagykanizsai irodalmi és művészeti kör dalosköre nyerte el. Hasonlóan ezüstserleget kapott a székesfejérvári déli vasúti dalosegyesület, a pécsi nemzeti kaszinó ezüst­koszorúját pedig a győri iparos és betegsegítő­ egyesület dalos­köre kapta. A népdal­csoport versenyében a majolika verseny­díjakat a siklósi polgári daloskor, a keszthelyi iparosok dalos­köre és a tatai első polgári daloskor nyerte el. A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum-Egyesület a Magyar Iparművészeti Társulat közre­működésével folyó évi augusztus hó 20-tól szeptember 11-ig Miskolczon iparművészeti kiállítást rendez, melyet Szent István király napján déli 1/212 órakor nyitnak meg ünnepélyesen az ottani Korona-szálló dísztermében. HÍREK. A tűzoltókongresszus vezető férfiainak arczképcsoportját múlt heti számunkban mutattuk be olvasóinknak. A csoport azonban nem volt egészen teljes s igy azt e heti számunkban kiegészítjük, bemutatván még Hyp. Cazier, Francziaország Oise vármegye tűzoltó­szövetségének elnöke, kongresszusi elnök ; gróf Széché­nyi Ödön pasa, a magyar tűzoltóság megalapítója; gróf Cziráky Béla, a tűzoltószövetség első elnöke; Szabó Gyula, sopron megyei szövetségi alelnök, országos szö­vetségi elnökségi előadó és Ádám József István alpa­­rancsnok, a kiállítás hivatalos katalógusa szerkesztőjének arczképeit. Madarász József ünneplése. Madarász József, a sárkeresztúri választókerület függetlenségi or­szággyűlési képviselője, a képviselőháznak legöregebb tagja s több izbeni korelnöke, e hó 27-én tölti be életének kilenczvenedik évét. Madarász hetvenkét év óta tagja a törvényhozásnak, a­mi a parlamentek történeté­ben még soha elő nem fordult. Már az 1832—36-iki országgyűlésen mint a távollevők követe vett részt és több mint ötven év óta képviseli mostani kerületét. A közszeretetben álló kiváló radikális függetlenségi kép­viselőt pártkülönbség nélkül szándékoznak ünnepelni képviselőtársai születésének kilenc­venedik évfordulóján. Az ünnepség előkészítésére pártközi bizottság alakult, melynek tagjai a függetlenségi párt részéről: Bakonyi Samu, Horváth Gyula, Rátkay László, Szatmári Mór, Szluha István, Koller Tivadar és Luby Géza, a szabad­elvű párt részéről: Sréter Alfréd, Szőts Pál, a néppárt részéről: Rakovszky István és Zboray Miklós, az új párt részéről pedig Eötvös Károly és Győrffy Gyula ország­gyűlési képviselők. Ezeken kívül benn vannak a bizott­ságban Vázsonyi Vilmos, Kardhordó Árpád és Halmay Elemér. A bizottság a napokban ülést tart a­ Madarász tiszteletére rendezendő ünnepség megbeszélése végett. Bemutatjuk olvasóinknak Madarász apó kitűnően sikerült fényképmásolatát, a­melyről visszatükröződik az a fiatalos tűz és lelkesedés, mely mindmáig friss testi és szellemi erővel összpontosul nála. Madarász apó ma is a leg­szorgalmasabb tagja a képviselőháznak, jelen van min­den ülésen és a tárgyalásokon is élénken részt vesz. Köztisztelet, közszeretet és közbecsülés veszi körül a kiváló hazafit, a­kinek ünneplésére most a képviselők pártkülönbség nélkül szövetkeztek. A király a 8. hadtest-tüzérezrednek. A hadsereg rendeleti közlönye császári parancsot tesz közzé, mely azt mondja, hogy ama nap ötvenedik évfordulója alkalmából, a­mely óta a mostani 8-ik hadtest-tüzér­­ezred ő felsége nevét viseli, ő felsége indíttatva érezte magát, hogy az ezrednek a tulajdonosi jubileum-érmet adományozza és az ezred ágyúit külön jelzéssel lássa el. Az érem beszerzésével és az ágyuk tulajdonosi jubi­leumi jelzésével járó összes költségeket a király magán­pénztárából fedezi. A tulajdonosi jubileumi érmet, melyet 200 arany súlyban 18 karátos aranyból fognak verni, tíz centiméter hosszú és 11/* centiméter széles lesz, az egyik oldalán az uralkodó relief mellképét tünteti föl a 8-ik hadtest-tüzérezred egyenruhájában, a másik oldalon pedig ez a felirat van: »A tulajdonos 8. számú hadtest­tüzér ezredének, 1854—1904.* Az ágyukon alkalmazandó érem a király névbetűit tünteti fel, felette a koronát és körülötte babér- és tölgylombokat. A jelenleg meglevő ágyuk számára a jelvényt bronzból öntik és a csőre erősítik. A jövőben készítendő új ágyukon a jelvény a csővel együtt öntendő és kiemelkedő formában dolgo­zandó ki. Hinnen. Dr. Ziffer Hugó, lapunk kitűnő munkatársa, fővárosi gyakorló­ orvos eljegyezte Rosenfeld Elza kisasszonyt, Rosenfeld Sándor leányát Temesváron.— Dr. Csák­­vári Czelláth Géza m. kir. államvasuti fogalmazó eljegyezte Csatáry Ilona úrhölgyet Budapesten. 1904

Next